Ahogy arról korábban is írtam, időnként az én munkám is megköveteli, hogy ne otthon vagy az irodában ebédeljek, hanem igénybe vegyem egy belvárosi étterem ebédmenü szolgáltatását. Ilyen szempontból én jobban szeretem a háromfogásos opciókat, egyszerűen jól esik egy kis desszert a két fogás után. A Nana Bistro menü tábláját már sokszor néztem a Király utcában, de eddig valahogy nem próbáltam ki. De március elején úgy gondoltam, hogy egyszer ezt is meg kell nézni.
Amikor beléptem, picit meglepődtem, ugyanis a belső tér jóval nagyobb volt, mint amire számítottam. Azon is elgondolkodtam, hogy milyen jó kis kocsmakvízeket is lehetne itt tartani, hiszen frekventált helyen van, elég nagy, és mint egy országos kvíz pécsi kvízmesterének, szokták nekem mondani Budapestről, hogy az igény emelkedése miatt jól jönne egy második helyszín. Na de erről majd máskor, most az ebédmenüről írok 🙂
Ami a menüt illeti, egy naponta változó leves mellé van egy naponta változó, és kettő a héten állandó főétel – ebből ahogy nézem, az egyik vegetáriánus – valamint egy heti desszert. Az ominózus napon a leves gyümölcsleves volt, a napi főétel rablóhús hagymás törtburgonyával, a desszert pedig citromos túrókrém málnavelővel. Ez így tetszett, kértem is mindegyikből egy adagot, amihez egy pohár szörp ráadásul extraként jár.
A leves gyorsan érkezett, egy alapvetően hagyományos elkészítésű gyümölcslevesnek mondanám, a leve az édeskésebb vonalat viszi, a hőmérséklete szerencsére nem volt nagyon hideg – március elején azért még elég télies időjárás volt – de meleg sem, ez a „pont jó” kategória volt. A benne lévő gyümölcs mennyiségével is elégedett vagyok, viszont az egyik meggydarabon rajta maradt a szár, illetve benne maradt egy mag. Ugyanakkor ilyen apróságok előfordulnak, ezen nem akadok fenn, összességében egy remek levest ettem, nagyon jó kezdés.
A főétel is szépen nézett ki, az ételt nyárson tálalták, így egy jó kis kirándulás hangulatát adta nekem. Magán a nyárson csirkehús, szalonna, paprika és hagyma volt, paprikából ráadásul adtak a látványra, ugyanis 3 különböző színűt kaptam. A csirkehús ízlett, átsült, de nem száradt ki, és a szalonna is jól átsült, pontosan úgy, ahogy szeretem. A paprika is nagyon ízlett, ahogyan a burgonya is. Utóbbiban külön tetszett a fűszerezése, a főtt, tört krumpli önmagában nem ad túl nagy ízélményt, de a pikáns fűszerezés és a hagyma nagyot dobott rajta, a szalonnával együtt olyan érzésem volt, mintha egy jó paprikás krumplit ennék, amire sosem mondanék nemet. Az egyetlen apró problémám az volt, hogy nekem picit sok volt a sült hagyma és a hagymás krumpli együtt, de ez inkább ízlés kérdése, sokan szeretik nagyon a hagymaféléket, a sült hagymának meg abszolute van létjogosultsága egy nyárson készült ételben.
Az édesség nem meglepő módon egy pohárdesszert volt, tetején málnavelő, utána a túró, majd az alján megint a velő. A velő állaga zselés, ízében kellemesen savanykás, tényleg érezhető volt benne a málna íze. A túrókrém is kellemesen krémes, és egy kis citrommal fanyarabbá tették. Őszintén szólva nekem egy icipicit túlságosan is, itt a desszert édesség jellege kevésbé jött ki, inkább egy könnyed, savanykás zárást kaptam az ebédhez. Nyáron egyébként szeretem az ilyen pohárkrémeket, ilyenkor még azért jobban preferálom a meleg, édes desszerteket. De ez megint inkább egyéni ízlés kérdése, nem objektív hiba.
Az ételért 2.180 forintot fizettem, ami a menükért picit borsos, cserébe viszont 3 olyan fogást kaptam, ami mennyiségileg és minőségileg is megállja a helyét. A hibák, amiket felróttam, inkább csak apróságok, ráadásul több közülük nem is igazán hiba, csak az én ízlésvilágomtól eltérő. Így összességében bátran merem ajánlani az éttermet. A napi és heti menüajánlat pedig minden nap kinn van a Király utca elején a táblájukon.
