StyleNews

A The Jewish Voice New York-i portálon jelent meg az a videó, amin az látszik, hogy a Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel a Jobbik sajtófala előtt náci karlendítést végez, majd mosolyog – értesült a Mandiner.

Az ominózus videó itt érhető el.

A Telex elérte a politikust, aki a következő rövid választ küldte:

„Sosem voltam sem náci, sem antiszemita. Magam is elfogadtam a néppárti Jobbik elvi nyilatkozatát, amely egy keresztényszociális értékrendet és világképet tükröz, ilyen az enyém is. Az antiszemiták a Fideszben vannak, akik a Jobbik elnökét zsidó felmenői miatt jákobozzák.”

Kiemelt kép:

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került. Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Andrzej Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem. Duda kijelentette: a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának.

A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat. Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban. A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Sir Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene. „Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal” – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay

A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) vezetőtestülete úgy döntött, hogy az orosz sportolókat kizárja a versenyein való részvételből az Ukrajna elleni háború miatt.

A FISU közleménye szerint a tiltás az év végéig biztosan hatályban marad. Az orosz inváziót támogató Fehéroroszország sportolói sem indulhatnak a FISU égisze alatt rendezett viadalokon.

 A két ország képviselői a nyári Universiadén, az egyetemisták és főiskolások csúcseseményén sem lehetnek ott, amelyet a kínai Csengtuban tartanak június 26. és július 7. között. A FISU egyúttal elvette valamennyi eseményének rendezési jogát, amelynek Oroszország lett volna a házigazdája.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság február 28-án javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt akadályozzák meg az orosz és fehérorosz sportolók részvételét a nemzetközi versenyeken. A felhíváshoz számos világszövetség csatlakozott, nem kívánatos személyeknek nyilvánítva a két ország sportolóit.

MTI

Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette vasárnap a CTK hírügynökség.

Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.  

„Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.

A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni. A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.

A konténeres lakóház-központok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték és csatorna-rendszerre. „A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Vít Rakusan.

Az eddigi több mint 200 ezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy 30 százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.  

MTI
Kiemelt kép: Illusztráció