A húshagyókeddet követő hamvazószerdával egyben kezdetét veszi a szigorú böjt, a 40 napos nagyböjti időszak.
Hamvazószerdán, vagyis a mai napon a templomokban a pap jelképesen hamuval jelöli meg a hívek fejét, hogy a hamuval történő hintéssel, ezzel az ősi jelképpel, a hívek adózzanak a bűnbánatnak, mivel a hamu egyértelműen az elmúlásra, a halálra történő figyelmeztetés.
Őseink idejében egykor a nyilvános bűnbánók szőrzsákba öltözve hamut hintettek fejükre, napjainkban erre a hagyományra mutat vissza a hamuval történő megkenés szokása.
A hamvazás szertartásához hozzátartozik, hogy a templomokban azzal a hamuval hamvaznak, ami az előző évi szentelt barka elégetésekor keletkezett. A mise kezdése előtt a pap megszenteli a hamut, majd ezzel a már megszentelt hamuval jelöli meg az elé járuló hívek homlokát. Hamvazáskor a pap azt mondja, hogy: „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.”
Ezeken a hamvazószerdai szertartásokon egykor a katolikus települések apraja-nagyja részt vett.
A népi hagyomány úgy tartotta, hogy aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, legalábbis a bűnei miatt nem kell, hogy fájjon, hiszen adózott a bűnbánatnak.
A hamvazással az emberek felkészültek a nagyböjtre, az elcsendesedésre, a magukba fordulásra, a visszavonulásra.
Mint az életben oly sok minden, természetesen a böjt szigorúsága is sokszor változott az idők folyamán, sőt tájegységenként is különbözött a történelmünk folyamán. Nagy általánosságban elmondható, hogy lassan, és fokozatosan enyhültek a böjti feltételek, napjainkban figyelembe veszik a betegségeket, a kort, az egészségi állapotot, de a szigorú böjtnek még napjainkban is akadnak követői, és sok helyen az enyhítések figyelmen kívül hagyásával, szigorúan böjtölnek.
Hamvazószerda napján a böjtölők elhagyják a hús fogyasztását, hogy ezzel is felkészítsék magukat a húsvéti keresztségre, a nyilvános bűnbánókat pedig fölkészítik a nagycsütörtöki föloldozásra.
A böjt előírása az 1966-ban történt reform után az, hogy 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni, és napjában csak egyszer szabad jóllakni, nagyböjtben húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani.
A hamvazószerdát követő csütörtököt nevezzük torkoscsütörtöknek,vagy kisfarsangnak, ahogy azt Nyugat-Magyarországon szokás hívni. A találó kisfarsang elnevezés jól jellemzi ennek a csütörtöknek a lényegét, mert a csonkacsütörtök vagy torkoscsütörtök napjának kihívása a mértéktelen evés. Mégpedig a legfontosabb dolog ezen a napon az, hogy meg kell enni mindent, ami húshagyókeddről megmaradt, hiszen a takarékos háztartásban semmi sem mehet kárba, veszendőbe, és a maradékok elfogyasztása után már valóban elkezdődhet a nagyböjt.
Forrás: katolikus.hu, arcanum.com
