StyleNews

Orosz rakéták és lövedékek csapódtak be a Babij Jar-i emlékműnél, Kijev határában, ahol több tízezer zsidót mészároltak le a holokauszt idején, a második világháborúban – írja a Jerusalem Post című izraeli lapra hivatkozva az MTI. A Babij Jar nevű városszéli szakadékban 1941. szeptember 29-én és 30-án 33 771 kijevi zsidót gyilkoltak meg a náci megszállók, majd holttesteiket egyszerűen elásták.

„A világnak: mi értelme 80 évig azt mondani, hogy soha többé, ha a világ elhallgat, amikor bomba hull Babij Jar helyére? Legalább öten meghaltak. A történelem ismétlődik.”- írta a Twitteren az oroszajkú zsidó családból származó ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij.

„Ezek a gazemberek másodszor ölik meg a holokauszt áldozatait” – közölte Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke szintén a Twitteren. Az ukrán hatóságok fényképeket és videófelvételeket tettek közzé a Babij Jar-i emlékműnél és a szomszédos zsidó temetőnél kitört tűzről és egy összeomlott építményről.

„Elítéljük a légitámadást, melyet a zsidók elleni Babi Jar-i tömeggyilkosságra emlékező holokauszt-emlékmű melletti zsidó temetőben hajtottak végre Kijevben. Felszólítunk az emlékmű tiszteletére”- írta Jaír Lapid izraeli külügyminiszter, szintén a Twitteren.

„Teljességgel visszataszító, ahogy Putyin a holokauszt eltorzítására és manipulálására törekszik, hogy igazolja egy szuverén, demokratikus ország törvénytelen invázióját” – nyilatkozott az eset kapcsán Nátán Saranszki, a diaszpóra zsidóságát összefogó Zsidó Ügynökség (Szohnut) volt vezetője, és a Babij Jar Holokauszt Emlékmű Tanácsadó Testületének jelenlegi elnöke. „Szimbolikus, hogy  Babij Jarnak, a legnagyobb náci mészárlás helyszínének bombázásával kezdi Kijev támadását”- vélekedett az izraeli politikus, aki kilenc évet töltött szovjet börtönökben a 70-es és 80-as években, miután polgárjogi harcosként kivándorlási jogot követelt a zsidók számára.

Élőben jelentkezett be a Facebook-oldalán Záhonyból Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt. A magyar-ukrán határon lévő településen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan érkeznek a menekültek Ukrajnából. Márki-Zay szerint most leginkább pokrócokra van szükség, de kell maszk, teszt és egyéb orvosi segítség is.

A miniszterelnök-jelölt még tegnap este érkezett Záhonyba, ahova elvitték az ellenzéki pártok által gyűjtött adományokat. Az ellenzék a kampányuk bevételét jelenleg a menekültek támogatására fordítja. „Itt nem számít ki magyar, ki ukrán, ki orosz, ha háború elől menekül, segítenünk kell rajta, az embertelenségben is embernek lehet maradni” – mondta. Márki-Zay szerint a kormány leépítette a menekültek befogadására használt kapacitásokat, amiket ő kormányra kerülés esetén visszafejlesztene.

A következő felszólaló Sápi Mónika, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókörzetének ellenzéki jelöltje volt. Sápi szerint nem koordinálják olyan jól a menekültek fogadását, mint állítják. Beregsuránynál például rengetegen órákig voltak a hidegben és csak a WC-ben tudtak melegedni.

Kiss Márió, a Mindenki Magyarországa Mozgalom roma politikusa ehhez annyit tett hozzá, hogy Záhonyban sok kárpátaljai, magyar állampolgárságú roma menekült van, akik szintén nem kapnak megfelelő segítséget. Kitért olyanokra is, akiknek van magyarországi lakcíme, akiknek „a szavazatuk miatt volt erre szükség”, de valójában nem tudnak ott lakni. Ők most nem is jogosultak semmilyen segítségre.

Magyar Zoltán nyugalmazott rendőr alezredes, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy a kormány nem tesz eleget a menekültek egészségéért. „A kormány mintha elfelejtette volna, hogy járvány van, a menekülteknek maszkokra lenne szüksége, és tesztelni is kellene az érkezőket” – mondta.

Forrás: Telex

Joe Biden amerikai elnök szerda hajnalban tartotta elnökségének első évértékelő beszédét az amerikai kongresszusban. Az elnök a beszédének nagyjából a negyedét az orosz–ukrán konfliktusnak szentelte.

„Hat nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin meg akarta rengetni a szabad világ alapjait. Azt hitte, hogy a fenyegetőzései miatt azt tehet, amit akar. De csúnyán elszámolta magát, azt gondolta, hogy bevonulhat Ukrajnába, és a világ majd nem tesz semmit. Ehelyett egy olyan falba ütközött, amire nem számított: az ukrán emberekbe.” – mondta az amerikai elnök beszéde elején. „Zelenszkij elnök és minden ukrán vakmerősége, bátorsága és elszántsága szó szerint inspirálja a világot. A testükkel állják el a tankok útját a helyiek. A diákoktól a nyugdíjasokon át a tanárokig mindenki katonának állt, hogy megvédjék otthonukat” – mondta az elnök.

Biden külön tapsot kért a közönség soraiban, a first lady mellett helyet foglaló washingtoni ukrán nagykövetnek, akit kiemelt ováció fogadott. Az amerikai elnök ezt követően külön is kitért az oligarchákra és üzent is az orosz elnöknek. “Putyin az hitte, hogy a Nyugat és a NATO nem fog reagálni, és megoszthat minket itthon és Európában. De Putyin tévedett. Mi készen állunk, egységesek vagyunk és azok is maradunk” – mondta. „Üzenem az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliókat habzsoltak össze maguknak ennek az erőszakos diktatúrának köszönhetően: ennyi volt! Európai szövetségeseinkkel együtt felkutatjuk és elvesszük tőlük a jachtjaikat, a luxus ingatlanjaikat, a magánrepülőiket.”

Ezután hivatalosan is kijelentette, hogy az USA csatlakozik az EU-hoz és Kanadához, és kitiltja az orosz repülőgépeket az amerikai légtérből. Az elnök ezután azt is közölte, hogy katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget is fog nyújtani Ukrajnának. „Több mint egymilliárd dollárt adunk közvetlen támogatásként” – jelentette ki.

Biden végül hozzátette, hogy nem azért küld katonákat Európába, hogy részt vegyenek az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusokban, hanem azért, hogy megvédjék a NATO-tag szövetségeseket abban az esetben, ha Putyin úgy döntene, hogy tovább nyomul nyugat felé. „Putyin erőszakot és káoszt szabadított el, és bár lehet, hogy sikereket ér el a harcmezőn, hosszú távon nagyon borsos árat kell, hogy fizessen ezért” – fogalmazott keményen az amerikai elnök.

Forrás: Jövő Tv

Eddig 104 ezren érkeztek Ukrajnából, és közülük több mint 80 ezer lehet olyan, aki kifejezetten a háborús veszély miatt jött Magyarországra – mondta az M1-en Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi szerint Lengyelország után Magyarországra érkezik a legtöbb ukrajnai menekült, akiknek az ellátása és elhelyezése fontos karitatív feladat. Ugyanakkor a magyar állam Kárpátalján is segít: „soha nem látott nagyságrendű” benzint és élelmiszert juttattak ki.

„Magyarország újra szembekerült egy olyan feladattal, amelyet egyszer már a délszláv háborús időszakban kipróbált, gyakorolt és elsajátított, csak itt egy jóval nagyobb nagyságrendről van szó” – fogalmazott Bakondi. Az ENSZ előrejelzése szerint a háború miatt csak Magyarországra több mint 250 ezer menekült érkezhet.

Bakondi György a Kossuth rádióban beszélt arról is, hogy minden olyan határátkelőhelyen, amelyeken keresztül az ukrán menekültek érkeznek, a feladat ugyanaz: hosszabb várakozás nélkül tudjanak belépni és megkapják a megfelelő ellátást.

Ma országszerte nem nyitottak ki az orosz Sberbank magyar fiókjai. Az európai szanálási hatóság ugyanis végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál, mivel súlyos likviditási és tőkehelyzet lépett fel a pénzintézetnél. Lépett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amely visszavonta a hitelintézet hazai tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását.

Az Országos Betétbiztosítási Alap 10 napon belül 100 ezer euróig (ez nagyjából 36 millió forint) valamennyi jogosult ügyfél betéti követelését megtéríti. A védelem vonatkozik a vállalkozásokra, egyesületekre és alapítványokra is, legyenek azok magyarok vagy külföldiek. Ha valakinek több betétje van a banknál, azoknál a kifizetés összeadódik.

A kártalanítás a magyar Sberbanktól az OBA-nak átadott információk alapján automatikus, azt az ügyfeleknek nem kell kérelmezniük a magyar garanciaintézménynél.

Forrás: 24.hu