Jóváhagyták a bukaresti kormánypártok, hogy Romániában ideiglenesen a felére csökkentsék az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót – jelentette be Facebook-oldalán kedden Adrian Caciu pénzügyminiszter.
Úgy értékelte, hogy ez a megoldás több mint egy lejjel (72 forint), „elviselhető szintre” csökkentené az üzemanyag árát.
Az intézkedés bevezetése érdekében a bukaresti kormány az Európai Bizottsággal és az üzemanyagot forgalmazó cégekkel kezd tárgyalásokat – tette hozzá a tárcavezető.
Caciu szerint ez csak egyike azoknak a tervezett intézkedéseknek, amelyekkel a bukaresti kormány az energiaszámlák csökkenését és az év eleje óta megnyilvánuló inflációs nyomás visszaszorítását próbálja elérni.
A bukaresti média szerint a benzin és gázolaj literenként 7 lejt közelítő (bizonyos üzemanyag-típusoknál meghaladó) árának mintegy 40 százalékát teszi ki a jövedéki adó, tehát az üzemanyag árának emelkedése jelentős többletbevételhez juttatja az állami költségvetést.
Romániában ideiglenesen – április elsejéig – korlátozták a lakossági villamos energia és gáz árát is, a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (RMDSZ) álló nagykoalíció pedig az utóbbi hetekben arra keresett megoldást, hogy milyen intézkedésekkel enyhítsék a továbbiakban a lakosság és a vállalkozások számára a megnövekedett energia- és üzemanyagszámlák terhét.
Február 26, szombat több szempontból is fontos dátum. Egyrészről eddig lehet a jelölteknek az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük és leadniuk, valamint eddig az időpontig kell bejelentenie a Nemzeti Választási Irodánál az országos listákat is. A kamupártok egyelőre nem állnak jól, de vannak meglepetések.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak eddig összesen 23 jelöltjét vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI), akik így meglehetősen messze vannak attól, hogy országos listát állíthassanak, ehhez ugyanis 71 körzetben kell jelöltet állítaniuk. A párt folyamatosan gyűjt, így nem kizárt, hogy végül rajta lesznek a szavazólapon.
Ám ennél is meglepőbb, hogy míg az MKKP az ország többpontján nyitott gyűjtőpontokat, addig a gyűjtésben nem túl aktív új politikai szereplők sokkal jobban állnak a bejelentett képviselőjelöltekkel az NVI honlapja szerint. Gődény György pártja, a Normális Élet Pártja már 58 helyen tudott jelöltet állítani, ami azt jelenti, hogy már nem kell sok az országos lista felállításához.
Persze az ő esetükben felmerül a gyanú, hogy nem történt valódi ajánlásgyűjtés, mivel a kampányidőszakot megelőzően támogatóikat arra kérték, hogy adják meg személyes adataikat – többek között a személyi azonosítószámukat is, amit az ajánlásgyűjtő íven fel kell tüntetni. Idén elindult a választási csalást ellenőrző honlap, ahol viszont mindenki ellenőrizheti, hogy ha megadta az adatát, akkor azt az aláírásának meghamisításával fel is használták-e.
Szintén nem áll rosszul Gattyán György pártja a Megoldás Mozgalom sem a gyűjtéssel, akik 27 jelöltet tudtak eddig felállítani és így akár nekik is összejöhet a listaállításhoz szükséges ajánlásmennyiség. Persze az ő esetükben is felmerül a gyanú, hogy mindez hogyan történhet meg, ha gyűjtőpontokat alig találni, ráadásul van olyan jelölt, aki a több, mint 576 ajánlásából 428-at érvénytelenül adott le.
A Mi Hazánkra viszont már biztosan az ország minden pontján lehet majd szavazni, ugyanis eddig a pillanatig 77 körzetben tudtak jelöltet állítani – így a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás mellett ők a harmadikak.
Szanyi Tibor pártja, az ISZOMM viszont láthatóan hiába állt össze Thürmer Gyula pártjával, a Munkáspárttal, ők mostanáig mindössze 8 jelölt esetében tudták az ajánlásokat összegyűjteni. – írja a Jövő TV.
A Komáromi Rendőrkapitányság a fiatal lány eltűnése kapcsán a lakosság segítségét kéri.
A Komáromi Rendőrkapitányság 11030-157/33/2022. körözési számon eljárást folytat Cseh Alexandra eltűnése kapcsán. A 16 éves lány 2022. február 2-án távozott a komáromi gyermekotthonból, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Cseh Alexandra 165 centiméter magas, szőke félhosszú hajú, a szeme barna színű.
A Komáromi Rendőrkapitányság várja azoknak a jelentkezését, akik a képen látható lány tartózkodási helyével kapcsolatban bármilyen információval rendelkeznek. Bejelentés tehető a 06/34-517-777-es telefonszámon, illetve névtelenség megőrzése mellett az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, valamint a 112-es központi segélyhívó telefonszámon.
A Komlói Járási Ügyészség hatóság félrevezetésének vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki a Komlói Rendőrkapitányságon 2021 októberében tett feljelentésében valótlanul állította, hogy meglopták. A vádlottat a Komlói Járásbíróság próbára bocsátotta.
A vádirat szerint a férfi elveszítette mobiltelefonját. Azt remélte, ha emiatt feljelentést tesz, a mobilszolgáltatótól kap új készüléket. A vádlott bement a Komlói Rendőrkapitányságra, ahol feljelentést tett lopás miatt. Azt állította, hogy 2021. október 20-án, Pécsett, az egyik autóbuszon a vállára akasztott övtáskáját – benne telefonjával és készpénzzel – lerántotta egy ismeretlen személy, aki a megállóba érkező autóbuszról leszállt és elszaladt.
A Komlói Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el, amit az elkövetés helye szerint illetékes Pécsi Rendőrkapitányságra tett át.
A nyomozó hatóság elrendelte a telefon körözését, megkereste a mobilszolgáltatókat annak érdekében, hogy az elkövető személyét megállapítsák, a telefont megtalálják. A feljelentőt tanúkénti hallgatták ki. Ekkor a férfi elmondta, hogy a feljelentés valótlan, övtáskával nem rendelkezett, nem járt Pécsett, telefonját pedig elveszítette. A Pécsi Rendőrkapitányság a lopás miatt folytatott eljárást megszüntette.
Mivel a férfi valótlan feljelentést tett, ellene a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon hatóság félrevezetésének vétsége miatt indult nyomozás. A bűncselekmény büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés.
A Komlói Járási Ügyészség vádiratában büntetővégzés meghozatalával próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt. A Komlói Járásbíróság az indítványnak megfelelően a vádlottat egy év hat hónapra próbára bocsátotta.
Ismerős nevekből nincs hiány, a radikális párt országos listáján. Dúró Dóra jelentette be, hogy pártja sikeresen adta le az országos listáját, ahogy ő fogalmaz „elsőként az országban”.
A Mi Hazánk országos listájának első húsz helyezettje:
Justin Bieber, Calvin Harris, a Tame Impala, Sam Fender és Anne-Marie is fellép az idei Sziget fesztiválon, amelyet augusztus 10-től 15-ig rendeznek.
A korábban bejelentett negyven fellépő mellett újabb mintegy harminc előadó koncertje került a programba – közölték a szervezők kedden az MTI-vel.
A most bejelentett nevek közül kiemelkedik a tavalyi MTV VMA díjra a legtöbb kategóriában jelölt, végül az év előadója és a legjobb popvideó díjjal jutalmazott Grammy-díjas kanadai világsztár, Justin Bieber, aki Justice című világkörüli turnéja keretében 2023 márciusában a Papp László Budapest Sportarénában fog koncertet adni.
Érkezik a világ legjobb dj-i közé tartozó skót Calvin Harris, aki a 2014-es Sziget fesztivál záróbuliján adott műsort.
Az idei Szigetre több előadó érkezik friss lemezanyagával. Az ausztrál Tame Impala a The Slow Rush című albumát mutatja be a fesztiválon, a legígéretesebb tehetségek közé tartozó Sam Fender, aki az idei Brit Awards-on a legjobb brit alternatív/rock előadó díját nyerte el, Seventeen Going Under című új lemezét promotálja a fesztiválon. Friss albummal, a 2021-ben megjelent Therapy című anyaggal érkezik a szintén brit Anne-Marie, jön továbbá Holly Humberstone, valamint a német ütősökből és fúvósokból álló techno csapat, a Meute is.
A kedden közzétett fellépői listán szerepel továbbá Steve Aoki, Nina Kraviz, a Milky Chance,
Bad Gyal, a Channel Tres, a Kensington, az Ofenbach, Mezerg, Noga Erez, Seth Troxler, Kölsch, Folamour, Role Model, Cate Le Bon, Tourist, Myd, Remi Wolf, Alfie Templeman, Kid Francescoli, Denis Sulta & Mella Dee, illetve a Dirtyphonics.
A szervezők korábban már bejelentették mások mellett az Arctic Monkeys, Dua Lipa, a Kings of Leon, a Bastille, Stromae vagy Lewis Capaldi koncertjét az idei Szigeten.
A Gattyán György nevével fémjelzett Megoldás Mozgalom színeiben induló Roland Alex mátészalkai jelölt hiába nyújtott be az előírtál több, 576 ajánlást, abból csak 148-at tudtak elfogadni – írja a 24.hu.
A mátészalkai önkormányzat honlapján közzétett hétfői keltezésű határozat szerint mivel az ajánlásoknak mindössze negyede volt érvényes, a helyi választási bizottság elutasította a jelölt nyilvántartásba vételét. Az indoklás szerint többszörös ajánlás miatt 3, „egyéb okból” pedig 425 ajánlásról állapították meg az érvénytelenséget. A határozata nem jogerős, ellene három napon belül még fellebbezést lehet benyújtani. – írja a Telex.
A kisebb pártok továbbra is bajban vannak, nagyon nehezen tudják csak megszerezni a szükséges aláírásokat, a két nagyobb tömb mögött egyedül a Mi Hazánk áll jól, illetve a Kétfarkú Kutyapártnak lehet esélye arra, hogy országos listát állítson.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és pornográf felvétel megszerzésével elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető fenyegetéssel kényszerített egy kiskorút pornográf jellegű fotók, videók küldésére.
A vádirat szerint 2019 novemberében, egy 20 éves férfi egy internetes társkereső oldalon megismerkedett az akkor 15 éves lánnyal. A lányt rávette arra, hogy magáról kompromittáló tartalmú, őt minimális ruházatban ábrázoló fényképeket küldjön. Ezt követően a terhelt a képek nyilvánosságra hozatalával fenyegetve újabb- és újabb, a kiskorút kifejezetten pornográf jellegű fotók, videók küldésére kényszerítette.
A vádlott a sértettet azzal is megfenyegette, amennyiben a követelésének nem tesz eleget, az összes megszerzett fényképet terjeszteni kezdi a lány ismerősei között és azokkal, valamint telefonszámával az interneten létrehoz róla egy „szexpartner” oldalt is, ahol majd őt zaklatni fogják.
A nyomozó ügyészség elrendelte a férfi őrizetét, majd gyanúsítotti kihallgatását követően eredményesen tett indítványt a bűnügyi felügyelet és a távoltartás elrendelésére. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések jelenleg is fennállnak.
A vádiratban a nyomozó ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül ítélje végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
Katonai egységeket vezényel Oroszország a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területére – erről elsőként az orosz állami média, az RT írt. A két terület függetlenségéről szóló nyilatkozatot hétfő este írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz média jelentése szerint békefenntartó céllal küld Putyin katonai egységeket Kelet-Ukrajna területére.
Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.
Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két „népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.
A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin telefonon előzetesen telefonon értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy el kívánja ismerni a két ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Az orosz államfői hivatal szerint a két nyugat-európai vezető csalódottságának adott hangot, de kifejezte készségét a kapcsolatok fenntartására.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a „kommunistamentesítés” jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi „kommunistamentesítést” akar, azt Oroszország el tudja intézni.
Szakértők szerint mostanra nagyon nehezen elkerülhetővé vált a fegyveres konfliktus a két ország között.
Április harmadikán nem csak az országgyűlés összetételéről, hanem a „gyermekvédelmi” népszavazásról is elmondhatjuk a véleményünket. A kampányban az egyes pártok különböző szavazási taktikákra buzdítják a követőiket. A Fidesz nyilván a négynemes megoldás mellett, míg például a Kutyapárt a nemigen (vagyis érvénytelen) szavazás mellett áll ki. Van azonban egy harmadik lehetőség, ami még nem szerepelt: egyszer az életben ne figyeljünk a pártokra és próbáljunk meg önállóan válaszolni. Én ezt tettem meg és így kettő igen és kettő nemet tudtam összehozni a négy kérdésre.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Igen. Az LMBTQ emberek akár tetszik akár nem szerves részei az életünknek. A gyerekeknek (nyilván nem óvodás korban, de 16-17 évesen már egészen biztosan) érdemes ezekkel a mára mindennaposan használt fogalmakkal megismerkedniük. Azok a kérdések, mint hogy kik is alkotják ezt a közösséget, mik a homoszexualitás biológiai, evolúciós és pszichés okai, hogyan viszonyultak hozzá a múltban az emberek és mit gondolnak róluk az egyházak ma sokkal hasznosabb témák, mint az iskolai tananyag jelentős része. Másrészt az LMBTQ-ról úgyis tudomást fognak szerezni a gyerekek. Nem lenne jobb, ha az internetes és szóbeszéd alapú források mellett egy szakember is elmondaná a válaszokat ezekre a kérdésekre? Persze a népszavazási kérdés a szülői beleegyezésre van kihegyezve. Szerintem erre nincsen szükség a tananyag felállításánál, mint ahogy eddig sem volt. Nem gondolom, hogy a holokauszttagadó szülők gyermekeinek ne kéne megtanulniuk a második világháborút. Az LMBTQ társadalom, akárcsak a holokauszt a tudomány által bizonyítottan létező és nagyrészt ismert dolog. Ha a szülő valamelyik kérdésben mást gondol, akkor azt elmondhatja otthon a gyerekének, ebben úgysem fogjuk tudni megakadályozni.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
Nem. Magyarországon viszonylag széles konszenzus van arról, hogy bizonyos döntések meghozatalát nem engedjük 18 éves kor alatt. A törvények alapján ilyen az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a választáson való voksolás, illetve a nemátalakító műtét is. Mindegyik esetében fel lehet tenni a kérdést, hogy megfelelő-e a korhatár, viszont ez már egy másik témához vezet el (például a Kúria által kidobott ötödik kérdéshez, amire a válaszom egyértelmű nem). Amíg azonban egy 18 év alatti gyerek nem dönthet ezekben a kérdésekben, addig azoknak a pozitív vagy negatív kampánya is tiltott kell, hogy legyen. Nem kizárólag a nemátalakító műtétek propagálására, hanem a politikusok iskolákba járására is gondolok, ami jelenleg számos helyen általános gyakorlat. Szerintem a döntésnek és a döntésre való buzdításnak nincs értelme külön életkori határt húzni. A nemátalakító kezelések esetében én a 18. életévet tartom erre megfelelőnek.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?
Természetesen nem. Azért természetesen, mert ennél a kérdésél a liberalizmus egy egészen extrém fokozatát kell elérni az igen válaszhoz. Ilyen világnézetű ember szerintem ma egész Magyarországon nincsen. Ha születik is ilyen válasz a népszavazáson az inkább a poén és nem a józan megfontolás eredménye lesz. Ez persze fölveti azt a kérdést is, hogy van-e egyáltalán értelme erről szavazást tartani. Ha a szavazásnak nem is, a téma felvetésének mindenképpen van helye a közbeszédben. Jelenleg ugyanis nincsen valós korlátozás ezekre. A pornóoldalakon felugró „elmúltál-e 18 éves” kérdés vagy a filmek alsó sarkában található piros karika nem sok gyermeket akadályoz meg ezek megtekintésében. Ebben a problémában tényleg lehetne fejlődést elérni, hiszen az elmúlt években semmilyen idevonatkozó megoldás nem született a kormány részéről.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Inkább igen, bár számomra ez a kérdés a legnagyobb dilemma. Ahogy korábban is elmondtam, a nemátalakítás végrehajtását és népszerűsítését sem tartom helyesnek 18 éves kor alatt. Azonban itt ezeknek a bemutatásáról van szó. Hasonlóan az első kérdéshez itt is úgy gondolom, hogy az edukációs jellegű megjelenítés nem árt senkinek. Azonban ez a kérdés tartalmaz még egy csavart. Tegyük fel, hogy a szülő azzal a helyzettel találja magát szemben, hogy a gyermeke amint betölti a 18-at nemet akar váltani. Ebben a szituációban nem engedjük meg neki azt sem, hogy megmutasson egy videót vagy egy cikket arról, hogy milyen veszélyekkel és visszafordíthatatlan változásokkal jár ez a beavatkozás? A kérdésre adott nem válasz esetén például semmi ilyesmit nem mutathat majd be a szülő a gyerekének.
Persze naivitás lenne azt gondolni, hogy a kérdések tartalmának tényleg van jelentősége és az egész nem egy kormánypárti kampányeszköz. Én abszolút meg tudom érteni azokat, akik érvénytelenül fognak szavazni. Sőt azt is el tudom fogadni, ha valaki az automatikus négy nem behúzásával akarja megvédeni az óvodás gyermekét az állítólagos „LMBTQ lobbitól”. Szerintem azonban érdemes a kérdéseket a helyén kezelni és őszintén átgondolva megválaszolni őket. Az eredményre nyilván nem lesz hatása, de talán egy párbeszéd, egy vita elindulhatna a témában. Nyilván nem ezek a magyar emberek legrelevánsabb problémái. Viszont, ha már elköltünk a népszavazásra adófizetőnkként 1000 forintot, akkor legalább gondolkozzunk el azokon a kérdéseken, hogy meddig nyúlhat egy tanár keze szülői beleegyezés nélkül, hogy lehet-e lobbitevékenységekkel kiskorúakat megcélozni vagy hogy mit tudunk tenni a mai világban az interneten fellelhető korhatáros tartalmak elleni védekezés jegyében.
A szerző egyetemista.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a BaHír szerkesztőségének álláspontját.
Van véleménye? Küldje el az info@bahir.hu e-mail címre!
