Feszültséget szító provokációnak minősítette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek konkrét dátumokat emlegetve bocsátkoznak jóslatokba azt illetően, hogy Oroszország mikor indíthat inváziót Ukrajna ellen.
„Maga az elnök (Vlagyimir Putyin) ezekre (a dátumjóslatokra) nem figyel oda, de az efféle kijelentések természetesen provokatív jellegűek” – mondta Peszkov a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
„Arról van szó, hogy ez közvetlenül a feszültség növekedéséhez vezet. Amikor pedig a feszültség eléri a csúcspontot, ahogyan például most is a (délkelet-ukrajnai szakadárok fegyveresei és az ukrán kormányerők közötti) demarkációs vonalnál, akkor bármilyen szikra, bármilyen váratlan esemény vagy apró megtervezett provokáció is helyrehozhatatlan következményekhez vezet” – tette hozzá.
Peszkov a potenciálisan végzetes következményekhez vezető tényezők között említette meg az Ukrajna ellen állítólag előkészületben lévő agresszió időpontjainak nap mint nap való emlegetését. Feltételes módban fogalmazva ugyan, de azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ezzel az „összeesküvés-elmélettel” a Donyec-medence problémájának erőszakos megoldását próbálja meg kiprovokálni Kijevből. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés ehhez fegyverzetet, valamint politikai és diplomáciai támogatást kap az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amely „pokoli szankciókat” és páriaságot helyez kilátásba Oroszország számára arra az esetre, ha csapatai bármilyen oknál fogva átlépnék az ukrán határt.
Az orosz külügyminisztérium vasárnap közzétett állásfoglalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy „információs terrorizmust” folytat, és hogy az állítólagos orosz agresszió lehetséges dátumának jósolgatásával „új valóságot” próbál teremteni. A moszkvai diplomáciai tárca szerint az amerikai és a brit „propagandával” szemben történelmileg éppen Washingtonra és Londonra, nem pedig Moszkvára jellemző, hogy hamisított ürüggyel indít háborúkat.
Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről Kijevnek közvetlenül a szakadár „köztársaságok” képviselőivel, nem pedig Oroszországgal kellene tárgyalnia, amely szerinte nem részese a konfliktusnak.
„Putyinnak ma minden alapja megvan rá, hogy (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnököt ne tekintse olyan embernek, aki kész, képes és hajlandó a minszki intézkedéscsomag végrehajtására” – fogalmazott Peszkov.
A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy „Oroszország a történelme folyamán soha senkit sem támadott meg”. „És Oroszország, amely annyi háborút élt át, az utolsó ország Európában, amely egyáltalán ki akarja ejteni azt a szót, hogy +háború+” – tette hozzá.
Alekszandr Csuprijan, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetője közölte, hogy eddig 40 ezer embert szállítottak el a donyecki és luhanszki „népköztársaságból”, és újabb ötezren vannak úton. A polgári lakosság szervezett ideiglenes kitelepítését pénteken rendelte el a két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője, az ukrán kormányerők készülő offenzívájára és a harcok hevességének felerősödésére hivatkozva.
Rosztov megye után a voronyezsi régióba is megérkeztek vasárnap az első menekültek, mintegy ezer ember. Elhelyezésük és ellátásuk biztosítása érdekében Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója rendkívüli állapot bevezetését rendelte el. Oroszország 85 régiójából 30 jelezte eddig, hogy kész délkelet-ukrajnai menekülteket befogadni.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője vasárnap elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást annak a két polgári személynek a halála ügyében, aki az ukrán hadseregnek a luhanszki „népköztársaság” területén lévő Pionyerszkij település közelében végrehajtott támadása következtében csütörtökön vesztette életét.
Viktor Volodackij, Rosztov megye szövetségi parlamenti képviselője vasárnap kijelentette, hogy a – jelenleg 3 milliósra becsült létszámú – Donyec-medencei lakosságból eddig mintegy 950 ezren folyamodtak orosz állampolgárságért, amelyet 775 620-an el is nyertek.
Az Eho Moszkvi független hangvételű rádió úgy értesült, hogy az evakuálási folyamaton gyakran a szervezetlenség és a bizonytalanság jelei érződnek.
Forrás: mti.hu
Fotó: wikimedia.org
