Holnap, vagyis december 13-án lesz Luca napja. Ez a népszokásokban, hiedelmekben gazdag nap Szent Lucáról kapta a nevét, akiről a legenda azt tartja, hogy egy előkelő olasz család leánya volt. Édesanyja súlyos betegsége miatt zarándokoltak el Cataniába, Szent Ágota sírjához. A csoda megtörtént, mert Lúcia édesanyja meggyógyult, és Szent Ágota megsúgta az alvó Lúciának, hogy hitével is meg tudta volna gyógyítani az édesanyját. Ezután az anya ígéretet tett lányának, hogy nem fogják őt férjhez adni, és a hozománya fölött maga rendelkezhet, amit Lúcia aztán a szegényekre fordított. A féltékeny vőlegénye rossz szemmel nézte mindezt, főképp mikor ráébredt, hogy elesett a házasságtól, és vele a busás hozománytól. Bosszúból arra vetemedett, hogy bíróság elé citálta volt menyasszonyát, ahol Lúcia megtagadta az áldozat bemutatását a pogány isteneknek. Büntetésül a nyilvánosházban való megbecsteleníttetést szabták ki reá, de olyan nehézzé vált a teste, hogy nem tudták elmozdítani. Válogatott, kegyetlen kínzások után ítélték halálra, és mikor a torkába kardot döftek, még akkor sem halt meg azonnal, hanem a hitre tanította a népét, lelkét csak akkor tudta kilehelni mikor egy pap feladta neki az utolsó kenetet.
A szomorú valóság után nézzük a Luca-naphoz kötődő, sokkal vidámabb népi szokásokat.
Tiltó-nap:
Az ünneplés mellett tiltások is fűződnek a naphoz, mert eleink korában Luca-napon tilos volt fonni, sütni, mosni, és nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok nem kerültek vissza, ha nem a boszorkányok kezére kerülhettek.
Jósló-nap:
Ma is tartja magát a szokás, hogy Luca-napon ültessünk búzát, mert ezzel a keltetéssel a következő év termését, illetve az egész év bőségét tudjuk megjósolni. A Luca-napján elültetett búzaszemeknek karácsonyra ki kell csírázniuk, hogy sűrű zöldjük megmutassa a jövő évi bő termést. Amennyiben a csíráztatás még a kemence közelében sem sikerül, és ritkásan nő ki a búza, akkor kevés termésre számíthatnak a gazdák. A lányok Luca-napon főzzenek 12 gombócot. Mindegyikbe egy férfi nevet rejtsenek, és amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jön, az megmondta mi lesz a férjük neve. Eleink a következő év időjárására is jósoltak ebben az időszakban. Luca-naptól kezdve 12 napig jegyezzük fel a napok időjárását, mert ezek a napok megmutatják a következő év 12 hónapjának a meteorológiáját, mert a napokhoz tartozó hónap vagy száraz lesz, vagy hideg, vagy esős, vagy fagyos, és így tovább.
Játékos-nap:
A lucázás vagy más néven a kotyolás, elsősorban a fiúgyermekek szórakozása volt. Ilyenkor házról házra jártak, és termékenységvarázsló rigmusokat szajkóztak, némi juttatásért cserébe. Ez a szokás többnyire Nyugat- és Dél-Dunántúlon terjedt el hazánkban. A fiatalok a házakba betérve engedélyt kértek a kotyolásra, az engedély megszerzése után kezdték csak el az éneküket. Viszont amelyik házba nem kaptak a betérésre engedélyt, azt a házat hajnal felé megtréfálták, és akkor a gazda kereshette a kiskaput a cseresznyefa tetejét, az ólajtót a háztetőn, vagy takaríthatta a háziasszony a mérhetetlen mennyiségű szalmát az ajtó elöl.
Munkás-nap:
Luca-naphoz kötődik az egyik legismertebb hagyományunk, amely a szólás-mondásaink között is jelentős helyet kapott. Ez pedig a Luca-szék készítése. December 13-án, Luca-napján kell elkezdeni kifaragni a Luca-széket. A munkát pedig úgy kell végezni, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabad rajta elvégezni, de karácsony szentestéjére mindenképpen készen kell lennie, hiszen az éjféli misére magunkkal kell vinnünk, hogy arra állva megláthassuk a tömegben a boszorkányokat.
