1921 nyarán szabadult fel Pécs a szerb megszállás alól, ennek apropóján tartott nagyszabású ünnepséget a város, a Széchenyi téren.
Fotók: Hegedűs Tünde
Embert gázolt a személyvonat
A tűzoltók az utasok biztonságos átszállásában nyújtanak segítséget. Elgázolt egy embert a Nyíregyházáról Budapest felé tartó személyvonat Debrecenben, a Magyar utca közelében. A városi hivatásos tűzoltók és a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat mellett a társhatóságok is kiérkeztek a balesethez. A mintegy kétszáz utasért mentesítő járat érkezik, a tűzoltók a biztonságos leszállásban, a megállóhoz átkísérésben nyújtanak segítséget.
Forrás: katasztrofavedelem.hu
24. alkalommal is benyújtják
Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője ma a Facebook oldalán közzétett sajtótájékoztatójában emlékeztetett arra, hogy az LMP immár 24. alkalommal is benyújtja az aktanyilvánosságra vonatkozó javaslatát.
„Nagyon súlyos mulasztás terheli a rendszerváltás óta a fennálló országgyűlési többségek mindegyikét, hiszen a mai napig nem biztosította senki az állambiztonsági múlt feltárását” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Hozzátette, azt sem biztosította senki, hogy megtudhassuk: miképpen hálózták be a rendszerváltó pártokat az állambiztonság fenntartói és az egykori politikai hatalmukat milyen módon változtatták gazdasági hatalommá, valamint hogyan indították el a máig ható társadalmi és gazdasági folyamatokat.
A „magát egykor antikommunistának nevező” Fidesz-KDNP a 2010-es országgyűlési választások előtt tett egy világos ígéretet az aktanyilvánosság biztosítására, de ezt nem teljesítette – mondta Keresztes László Lóránt.
Emlékeztetett, az LMP tíz évvel ezelőtt első alkalommal nyújtotta be az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát.
Az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy a Fidesz-KDNP minden alkalommal megakadályozta, hogy a javaslatról érdemben tárgyalni lehessen.
Keresztes László Lóránt azt mondta, „pontosan tudják”, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői ismét „lesöprik” a javaslatukat, de a jövő évi országgyűlési választásokat követően kialakuló parlamenti többséggel biztosítani fogják az állambiztonsági múlt feltárását.
2011 óta, augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, ezen a napon a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak emlékére.
A magyar, lengyel és litván küldöttek kezdeményezésére, az Erópai Uniós országok igazságügyi miniszterei 2011 júniusában, Luxembourgban tartott tanácskozásukon elfogadták a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot. Ez a dekrétum egyben az 1939-ben Moszkvában megkötésre került Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját, vagyis augusztus 23-át jelölte ki a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává. Az Európai Unió ezzel a lépésével kívánt tenni azért, hogy a közös európai múlt tudatát, és a kollektív emlékezetet erősítse.
Forrás: mti.hu
Videón a sajtótájékoztató:
Kábítószerrel kereskedtek
A rendőrök befejezték a vizsgálatot annak a családnak az ügyében, akik kábítószert árultak Pécsett.
Kábítószer-kereskedelem miatt nyomozott a Pécsi Rendőrkapitányság egy 44 éves helyi férfi, valamint 42 éves felesége és a 17 éves fiúk ellen. A rendőrök 2020. április elején Pécsett, a kertvárosi lakásukban vonták intézkedés alá a családot, mert bűnügyi információ merült fel arra vonatkozóan, hogy a férfi kábítószert árusít. A járőrök akkor érkeztek a lakásba, amikor a férfi felesége, valamint a fia éppen kábítószergyanús anyagot csomagoltak be alumínium fóliákba. A megtartott kutatás alkalmával a kiporciózott zöld növényi származékon kívül a rendőrök készpénzt, és mobiltelefonokat foglaltak le. Az előállításukat követően elvégzett drogteszt THC-ra mindhármuk esetében pozitív jelzést adott. Az igazságügyi vegyészszakértői vélemény alapján a lefoglalt anyag kábítószernek (marihuána) minősül.
Az eljárás során megállapították, hogy nemcsak a férfi, hanem a felesége, valamint a fiatalkorú fiúk is részt vett a kábítószer árusításában, így a házaspár ellen kiskorú veszélyeztetése miatt is nyomoztak a rendőrök.
A nyomozók a család lakásán vagyonbiztosítás céljából 2020 októberében ékszert, készpénzt, és elektronikai eszközöket, valamint egy személyautót és egy kisteherautót is lefoglaltak.
Az ügyben a rendőrség a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, és az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek.
A marihuána fogyasztásának számos káros élettani hatása van a kábítószer-élvező részére, így különösen azonnali hatásként a felgyorsult szívverés, a tájékozódási zavar és a mozgáskoordináció elvesztése, amelyet gyakran depresszió vagy álmosság követ, egyes fogyasztók esetében pánikrohamot is kiválthat.
Tartós használata gyengíti az immunrendszert, az emberek hajlamosabbak lesznek a betegségre és a fertőzésekre. Megnőhet az öngyilkosságra való hajlam és a skizofrénia kialakulásának valószínűsége.
Légzőrendszer tekintetében is elmondható, hogy a marihuána sokkal veszélyesebb anyag, mint a dohány ugyanis 50-70 százalékkal több karcinogén (rákkeltő) anyagot tartalmaz. Ennek következtében megnövekedhet a tüdőgyulladás, valamint a tüdőrák kialakulásának valószínűsége.
Forrás: police.hu
Varga-Damm Andrea: Siófok elesett
Facebook bejegyzésben értékelte az államalapítás ünnepén Siófokon átélt élményeit Varga-Damm Andrea független országgyűlési képviselő. „Bűnbandák dáridója, kábítószer terjesztés minden mennyiségben” – fogalmazott.
Kifejtette, hogy a bandák látványa, és az a kényszerűen jelen lévő rendőri létszám azt mutatja, ebben az országban valami nagyon rosszul működik.
„Az adófizető tisztességes polgárok nem azért fizetik az adót, hogy bűnbandák tombolását próbálja – iszonyatos mennyiségű pénzköltés mellett – enyhíteni a rendőrség, s az legyen a természetes egy nyári esetén, hogy rendőrök és rendőrkutyák sokaságát kelljen azért felmutatni, hogy ne gyilkosságok sorozata fűszerezze egy valaha szebb napokat látott város életét” – írta a képviselő.
Hozzátette: a rendőrség rengeteg pénzt és erőfeszítést arra, hogy javítson a helyzeten, de ez se segít, még úgy se, hogy Lengyel Róbert polgármester maga is rendőr volt korábban. Szerinte ez azért van így, mert hiába viszik be a rendőrök a bűnözőket, az ügyészek és a bírák nem vonják ki őket a forgalomból.
„Ma ez az ország az erőszakos bűnözők és a kábítószerterjesztő bandák kényelmes terepe. Ők úgy tudják, s ezt minden nap meg is tapasztalják, csinálhatnak bármit, annak nincs komoly következménye” – fogalmazott Varga-Damm Andrea.
Szerinte csak a törvény ereje fordíthatja vissza azt a folyamatot, ami Siófokon és az egész országban zajlik, ezért azt ígéri, hogy erőszakos bűncselekményt elkövetőknek, valamint kábítószert terjesztőknek nem lesz szabadlábon védekezés lehetősége, nem lesz óvadék lehetősége (hiszen a bírákra, mint látjuk, ezt a kérdést nem lehet rábízni), s nem adható felfüggesztett szabadságvesztés, csak végrehajtandó. A rendőrök felhatalmazást kapnak arra, hogy – ha kell – fizikai erő alkalmazásával vessenek véget a bűncselekények elkövetésének.
Orbán: 50-56 ezer forintos nyugdíjprémium jöhet
A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, hogy „száguld a gazdaság”, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazdasági növekedés mértékétől függ. Orbán Viktor jelenleg 50-56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet.
Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Szerinte már nem az a kérdés, hogy mit kezdjünk a munkanélküliekkel, hanem hogy lesz-e elég dolgozó. A legnagyobb védelem a munkából élőknek az, ha több a munka, mint a munkavállaló és a magyar gazdaság ma ebben az állapotban van – jelentette ki. Hozzátette: törekedni kell arra, hogy a kis- és középvállalkozók hitelhez jussanak.
Közölte: bízik abban, hogy Magyarország eléri az éves 5,5 százalékos gazdasági növekedést, mert ekkor adót tud visszatéríteni a gyermekeseknek. A 13. havi nyugdíj visszavezetését is folytatnák és az is cél, hogy 25 éves korig ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni – mondta, megjegyezve: „nagy feladattömeg van előttünk”.
A turizmusra kitérve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Budapest „kehes”, „köhög”, „krákog”, „egyelőre még nem találja a régi ritmusát”. Erről azonban nem a magyarok tehetnek, hanem az, hogy főleg a külföldiekre épült a fővárosi turizmus, ők pedig még nem szánják rá magukat, hogy elinduljanak. Jó volna, ha a vidéken élő magyarok alaposabban megismernék Budapestet – vélekedett a miniszterelnök.
MTI
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Segédmotorral ment forgalommal szemben az M3-ason egy 78 éves férfi
A tragédiát megelőzve sikerült az M3-as autópályáról a rendőröknek lehozni azt a 78 éves borsodi férfit, aki a forgalommal szemben motorozott.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába 2021. augusztus 21-én 15 óra után nem sokkal egy tucat bejelentés érkezett. A bejelentők egybehangzóan állították, hogy az M3-as autópályán egy férfi a Budapest felé vezető oldalon, a belső sávban, a forgalommal szemben motorozik.
A rendőrök azonnal a megadott helyszínre siettek, ahol meg is találták a motorost. A segédmotorral közlekedő sofőr a rendőri jelzésre megállt, majd az egyenruhások utasításait követve sikerült őt a járőröknek biztonságba helyezni. Az eset során személyi sérülés nem történt. A rémült férfi a rendőröknek elmondta, hogy az Igrici csomópontnál hajtott fel az autópályára és Mezőnyárádra szeretett volna hazamenni. Elmondta továbbá, hogy észlelte ugyan, hogy a vele szemben jövők nagyon villognak és dudálnak is, de úgy megijedt és olyan nagy volt a forgalom is, hogy nem tudott mit tenni.
A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság az ügy kapcsán közúti veszélyeztetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 78 éves férfival szemben, aki csaknem négy kilométert tett meg az autópályán a forgalommal szemben.
polcie.hu
Isten éltesse a 100 éve szabad Pécset!
Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig, ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része volt Pécs városa és a Dél-Dunántúl.
1918. november 13-án Belgrádban az antanthatalmak képviselői aláírták a Belgrádi egyezményt a háborút lezáró fegyverszünet létrejöttéről. Ennek ellenére még aznap megérkezett az első vagon Baranyába és másnap Pécsre, Üszögpusztára. Ez feltételezi, hogy már korábban megfogalmazódott a megszállás terve.
November 25-én Újvidéken összeült a Nagy Nemzetgyűlés, amely a szláv lakosságot képviselte. A gyűlés kinyilvánította, hogy Baranya, Bácska és Bánát területek attól fogva nem tartoznak Magyarországhoz. December 4-én új főispánokat neveztek ki a megszállt területeken, majd 1919 januárjában új közigazgatást vezettek be Baranyában. Az új közigazgatással a beadványokat is a szerb Nemzeti Igazgatóságnak kellett küldeni, és nem a magyar kormánynak.
A határ meghúzására 1919. május 12-én, a Külügyminiszterek Tanácsa jóváhagyásával került sor. Júliusban a Drávaköz és a Muravidék elcsatolásáról döntöttek. A délszláv kormány azonban további területek megszerzésére törekedett. A sajtóban több helyen megjelent, hogy Baranyát elcsatolják Magyarországtól, néhány nappal később azonban már csak annyit írtak, hogy a vármegye felét kapják meg a jugoszlávok.
1919. augusztus 25-én a békekonferencia legfelsőbb tanácsa kijelölte a végleges határokat, amely szerint Baranya vármegye területének csak egy kisebb részét kívánták elcsatolni Magyarországtól. A békekötés még nem történt meg, így a szerbek igyekezték kihasználni a munkások Horthy-rendszerrel való szembenállását, hogy újabb területeket szerezzenek. A bányászoknak gyűléseket szerveztek, hetente többször, több helyen, hogy agitáljanak a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozás mellett.
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával Baranya vármegye majdnem teljes területe ismét Magyarországhoz került. Ezzel keresztülhúzták a szerbek és a szocialisták azon tervét, hogy a vármegye a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része legyen.
Az év nyarán már egyértelmű volt, hogy a szerb megszállás a végéhez közeledik. Horthy csapatainak bevonulásról szóló tárgyalások 1921 tavaszán kezdődtek meg. A tervek szerint a bevonulás irányítását a kaposvári körletparancsnokságról kívánták végrehajtani. Július 27-én az érdekelt hatalmak a párizsi külügyminisztériumban letétbe helyezték a trianoni békeszerződés ratifikált példányait, így az életbe lépett, és a magyar kormány hivatalosan is bevonulhatott a megszállt területekre.
Augusztus 9-én a nagyhatalmak Budapesten megtárgyalták a bevonulás időpontját, amit 18–22. közöttre határoztak meg.
A köztársaság nyolc napos fennállása
1921. augusztus 14-én összeült a megszállt területek szakszervezeteinek kongresszusa, a sajtó a megjelentek létszámát 15–20 ezer főre becsülte. Dobrovits Péter szerb festő kikiáltotta a köztársaságot:
„Megteremtjük a Baranyai Szerb–Magyar Köztársaságot és köztársasági államformában újrateremtjük a Pécs–baranyai Szabadságszigetet! Nem adjuk oda hazánkat, szülővárosunkat, nem adjuk oda a darútollas Horthy-pribékeknek, a Prónay, a Héjjas véreskezű, herélőkéses fehér tisztjeinek!”
Augusztus 16-án a magyar kormány kijelentette az angol főbiztosnak, hogy az új államot nem ismeri el. Eközben a köztársaság területén elkezdték szervezni a fegyveres erőket.
Augusztus 17-én Dobrovits Péter kihallgatáson vett részt Pašić miniszterelnöknél, aki felhívta a baranyai vezető figyelmét arra, hogy nem vállalhatják a fegyveres támogatást. Az elutasító válasz után, még aznap délután összeült a minisztertanács, amely a szakértők meghallgatása után úgy döntött, hogy eleget tesz a kötelezettség-vállalásának és 24-ig kivonja csapatait a megszállt területekről. A kiürítést azonnal megkezdik, amint erre a határ menti hatóságok megkapják a szükséges utasításokat.
Ismét magyar közigazgatás alatt
A magyar közigazgatás tevékenysége hivatalosan azzal kezdődött, hogy augusztus 19-én Rajić szerb kormánybiztos átadta a városházát Gosztonyi Gyulának, Pécs város kormánybiztosának. A pécsi városi rendőrséget megerősítették egy karhatalmi szakasszal is. Másnap, augusztus 20-án megszállták a középületeket, 21-én pedig Pécsre érkezett egy csendőrszázad.
A katonai alakulatok bevonulását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. Kihirdették a statáriumot. 22-én hajnaltól több hullámban vonultak be Pécsre a magyar katonai alakulatok, Soós altábornagy és az antant tisztjei. A bevonulás hatalmas és örömmel teli tömeg előtt, békésen ment végbe. A plakátokon ez állt:
„Magyarország Kormányzója, a magyar nemzeti hadsereg Hadura Horthy Miklós ő főméltósága és a magyar királyi kormány nevében a magyar nemzeti hadsereg csapatai újra kitűzik a nemzeti lobogót e részeken, melyek ősidők óta Szent István koronájához tartoztak.”
Forrás: Wikipédia
Orbán szerint a maszkviselés nem véd meg a vírustól
Mindenki vegyen rá legalább egy, eddig be nem oltott embert a családjában, a munkahelyén arra, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást, ötszáz beoltottból ugyanis egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Orbán Viktor azt mondta: ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a járvány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a korábbi hullámokéval. „Mindenkit be tudunk oltani, 8 millió vakcina van a raktárainkban” – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva: ha valaki jelentkezik, az egy héten belül biztosan megkapja az oltást.
Bár ezen a hétvégén az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából a felhőtlen ünneplésé a terep, közben készülni kell arra, hogy „a negyedik hullám (…) kopogtat az ajtón”. „A legerőteljesebben és leghangosabban nem is a mi ajtónkon”, hanem a környező és a nyugat-európai országok ajtaján, de a tavalyi helyzethez hasonlóan Magyarországot sem fogja elkerülni a negyedik hullám.
A kormány egész nyáron dolgozott, hogy felkészítse az országot a negyedik hullámra, folyamatosan üléseztek az operatív törzsek – emelte ki. Megszervezték az iskolai oltásokat, elindították a harmadik körös oltásokat.
Orbán szerint már sok adat rendelkezésre áll arról, hogy mennyire hatékony az immunizálás. Ötszáz beoltottból egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál, a vírussal szemben az oltás működik, a maszkviselés és az elkülönülés nem. A negyedik hullám nem a beoltottakat fenyegeti, hanem az oltatlanokat – emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: sok oltatlan reménykedik, hogy elkerülheti a fertőzést, de nem fogják megúszni.
Hangsúlyozta: mivel a tapasztalat az, hogy a maszkviselés hatékonysága csekély volt, a vakcináé viszont elsöprő erejű, szeptember 1-jétől újabb nagy oltás melletti kampányt indítanak.
MTI