Húsz vállalat felelős a világon az egyszer használatos műanyaghulladék több mint felének előállításáért, az éghajlati válság fellendüléséért és a környezeti katasztrófa kialakulásáért – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Guardian cikke elemez.
Az átfogó tanulmány szerint a világ műanyag, leginkább a csomagolásokból fennmaradó hulladékának 55 százalékáért felelős globális vállalkozások között állami és multinacionális vállalatok is vannak, beleértve az olaj- és gázipari óriásokat, illetve vegyipari vállalatokat.
A műanyaghulladék-készítők indexe először mutatja be azokat a vállalatokat, amelyek az eldobható műanyag cikkekké váló polimereket alkalmazzák és gyártják. Ezek a tárgyak az arcmaszkoktól a műanyag zacskókig és palackokig szinte bármik lehetnek, amelyek rövid használati életüket követően szennyezik az óceánokat, vagy az elégetésükkel a levegőt.
Az is kiderül, hogy Ausztrália vezeti azon országok listáját, ahol az egy főre jutó legtöbb egyszer használatos műanyag hulladék keletkezik, megelőzve az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Nagy-Britanniát.
Az ExxonMobil a világ legnagyobb egyszer használatos műanyaghulladék-szennyezője, amely 5,9 millió tonnával járul hozzá a globális hulladékhegyhez. A világ legnagyobb vegyipari vállalata, az egyesült államokbeli Dow 5,5 millió tonna műanyaghulladékot, míg a kínai olaj- és gázipari vállalkozás, a Sinopec 5,3 millió tonnát termelt.
A vállalatok közül tizenegy Ázsiában, négy Európában, három Észak-Amerikában, egy Latin-Amerikában és egy a Közel-Keleten található. Műanyaggyártásukat olyan vezető bankok finanszírozzák, mint a Barclays, a HSBC, a Bank of America, a Citigroup és a JPMorgan Chase.
Az elemzés szerint a 20 legnagyobb globális vállalat óriási műanyaghulladék-nyoma a 2019-ben kidobott egyszer használatos műanyag 130 millió metrikus tonnájának több mint a fele.
Az egyszer használatos műanyagokat szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból készítik, ez pedig jelentősen hozzájárul az éghajlati válság előidézéséhez. Mivel ezek a legnehezebben újrahasznosítható elemek, a felhasználatlanság miatt végül globális szemétdombokként végzik. Az egyszer használatos műanyagok mindössze 10-15 százalékát hasznosítják újra évente világszerte.
Al Gore, a környezetvédő és az Egyesült Államok korábbi alelnöke szerint az úttörő elemzés feltárta, hogy a fosszilis üzemanyag-társaságok hogyan siettek átállni a műanyaggyártásra, miközben két fő piacuk – a közlekedés és az áramtermelés – dekarbonizálódott.
“MIVEL A LEGTÖBB MŰANYAG KŐOLAJBÓL ÉS GÁZBÓL KÉSZÜL, A MŰANYAGOK GYÁRTÁSA ÉS FOGYASZTÁSA A KLÍMAVÁLSÁG JELENTŐS HAJTÓEREJÉVÉ VÁLIK”
-mondta Gore, majd hozzátette:
“Ezenkívül a műanyaghulladék, különösen az egyszer használatos műanyagok hulladéklerakókban, utak mentén és olyan folyókban halmozódik fel, amelyekből utána hatalmas mennyiség kerül az óceánokba.”
A műanyaghulladék válsága évről évre nő . A következő öt évben az egyszer használatos műanyagok számára az új polimerek előállításának globális kapacitása több mint 30 százalékkal növekedhet.
2050-re várhatóan a műanyaggyártás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 5-10 százalékát teszi majd ki.
“Egy környezeti katasztrófa felhívja a figyelmet arra, hogy az egyszer használatos műanyaghulladék nagy része szemétként fogja végezni a rossz hulladékgazdálkodási rendszerekkel rendelkező fejlődő országokban” – írták a jelentés szerzői.
A jelentés szerint a műanyagipar az egész világon évtizedek óta minimális szabályozással és korlátozott átláthatósággal működik.
(Jövő TV)
