Mohács különleges hídváros szerepet tölt be azzal, hogy összeköti Kelet- és Nyugat-Magyarországot, illetve Kelet- és Nyugat-Európát, kapcsolatot teremt a dél-európai és a közép-európai kultúra között – mondta Hoppál Péter kormánybiztos Mohácson, a Mohácsi Busójárás vasárnapi fő programnapján.
Hoppál Péter kormánybiztos a legnagyobb magyarországi télűző, tavaszköszöntő eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy település hídváros jellege várhatóan tovább fog erősödni, ugyanis a mohácsiak sok évtizedes kérésének megfelelően megvalósul a mohácsi Duna-híd. Ez a „szimbólum szerinte még inkább meg fogja mutatni, hogy milyen „különleges és fontos város Mohács„.
Azt mondta: a mohácsi busójárás különleges kulturális élmény mindazok számára, akik évről évre megmerítkeznek benne, hiszen ilyen komoly karnevállal sem Magyarországon másutt, sem a környező európai országokban nem találkozni, és méltán lett a világörökség része.
A kormánybiztos kiemelte: a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy a városban együtt élő nemzetiségek évszázadok alatt különleges kulturális teljesítményt hoztak létre, azt pedig nemcsak fenntartják, de kiemelkedően magas színvonalon mutatják be a nagyvilágnak.
Beszédében kiemelte: a keresztény kultúrában ez a hétvége az önfeledt mulatságé, amit mutat a riói és a velencei karnevál is, a legnagyobb magyar karnevál azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy benne a kereszténység előtti téltemető hagyományvilág is megjelenik.
A kormánybiztos, aki egyben Baranya egyik fideszes országgyűlési képviselője is, emlékeztetett, hogy Szekó József, a város néhai polgármestere sokat tett, a jelenlegi városvezető, Pávkovics Gábor és Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője pedig sokat tesz azért, hogy ez a hagyomány és ez az örökség nemzetközi színtéren is mindinkább megjelenjen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz a mohácsi csata ötszázadik évfordulója, amelynek alkalmából számos fejlesztés, program valósul meg majd a városban Hargitai János koordinálásával, aki a Mohács 500 program kormánybiztosaként „nagyon sokat tesz azért, hogy mindaz, amit Mohácsról tudunk és meg akarunk mutatni a nagyvilágnak, az érvényes legyen, ható legyen és ízig-vérig egyúttal mohácsi legyen„.
A kormánybiztos beszédét követően új busót avattak a politikus és Pávkovics Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) segítségével, majd több tízezer helyi lakos és látogató részvételével szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.
Az idei – 24 helyszínen 100 programot kínáló, csütörtökön kezdődött március 4-ig tartó – mohácsi busójáráson a szervezők becslései szerint összesen mintegy százezer, a forgalmasabb napokon negyvenezer ember vesz részt, ők 73 busócsoporttal és összesen 2600 maskarással találkozhatnak a város utcáin, terein.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején a délszláv területekről elvándorló, Mohács környékén megtelepedő katolikus vallású etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a telet és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A kedden záruló busójárás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
Forrás: mti.hu
Fotó: Hegedüs Tünde
