A rákosrendezői ügy kapcsán nagyon sok különböző híresztelés kering, a baloldali sajtó gyakorlatilag a város megvédéséről, a jobboldali egy csodás beruházás elmaradásáról ír, mely egy felesleges pénzkidobással társul.
Vitézy Dávid úgy döntött, hogy a rövid odamondogatások helyett hosszan írja le, hogy mi a helyzet jelenleg, mire vállalt kötelezettséget a főváros. Közleményét változatlan tartalommal közöljük:
I.
A vevőnek, tehát eredetileg az arab befektetőnek, immár pedig az elővásárlási jog gyakorlását követően a BKM-nek, a Főváros közműcégének a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül 25%-ot, azaz 12,73 milliárd forintot kell megfizetnie. Itt nincs feltétel, ezt ki kell fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés az elővásárlási jog gyakorlásakor ennek a 12,73 milliárd forintnak a fedezetéről döntött: a MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM – ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja.
II.
A második vételárrészlet kapcsán jelentek meg ma olyan hírek, hogy erre most nincs meg a fővárosnak minden forrása, mivel a MOHU-tól érkezett bevételek ezt már nem fedezik teljes körűen. Ez a második részlet azonban jelenleg nem esedékes, mivel a második részlet kifizetésének 5 db feltétele van, melyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vevőnek (jelen esetben a fővárosnak, eredeti szándék szerint az arab befektetőnek) ki kelljen fizetni a második részletet, ami 35% (17,83 milliárd forint).
Ezek a feltételek pedig nem egyik napról a másikra fognak teljesülni.
III.
Mik a második, 17,83 milliárd forintos részlet kifizetésének feltételei?
Öt van.
1.)
Az építési jogszabályok módosítása – itt ugye az arabok által kért paraméterek szerint az építési jogszabályok felülírására (500 méteres torony, 5% zöldfelület stb.) vállalt a kormány kötelezettséget. Akárhogy is, a szerződés szerint addig nem esedékes a második részlet, ameddig ennek megfelelően nem írják felül a hazai jogszabályokat. Nyilvánvalóan, ha lesz konstruktív együttműködés, akkor itt lesz miről tárgyalni, hisz a Főváros nem 500 méteres tornyot akar itt építeni, viszont mihamarabb szeretné látni a használaton kívüli vasút vágányok elbontását és a többi közlekedési tárgyú vállalás teljesítését. Ezzel együtt, a hatályos adásvételi szerződés szerint a feltétel még mindig az arab igények szerint az összes hazai építési jogszabály felülírása.
2.)
A második feltétel, hogy minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a Kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését. Ezeket a vevőnek kell összegyűjtenie és jeleznie, ebből is látszik, hogy az arab befektetőkre írták a szerződést – de ha már így alakult, lesznek javaslatai a Fővárosnak is. 
3.)
A harmadik feltétel a Kormány részéről a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítése.
4.)
A negyedik feltétel az ingatlan teljes tehermentesítése, minden perfeljegyzés törlése az eladó Magyar Állam által – ez a Fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel.
5.)
Az ötödik feltétel a telekalakítás, a vasúti területek felosztása – az aktív vasúti vágányok így visszakerülnek állami tulajdonba, a nem szükséges vasúti területek leválasztásával. Erre pontos térképi melléklet van a szerződésben, de a teljes telekalakítás lebonyolítása és az ingatlannyilvántartásban való bejegyzése is feltétele a második részlet kifizetésének. Ez a magyar állam és a MÁV, valamint a vevő szoros együttműködését feltételezi.
A fenti öt feltételből tehát látható, hogy még akkor is, ha a Kormány maximális együttműködést és konstruktivitást tanúsít, bonyolult, összetett, egymásra épülő feltételek sokaságának teljesülése után esedékes a második részlet.
A szerződés aláírói eleve tudatában voltak ennek: egyrészről a vevő elállhat, ha a kormány nem teljesít (tehát, a mindenkori kormány együttműködési hajlandóságának hiányában az arab befektető bármikor kiléphetett volna).
Illetve a szerződés azt is rögzíti, hogy mivel a feltételek teljesülése egy évnél is több idő lehet, a KSH árindex mértékével emelkedik a második részlet ára az idő teltével. Tehát, a szerződés nagyon is tudatában volt, hogy a kormány és a vevő közötti hosszas tárgyalás és együttműködés nélkül itt semmit nem lehet fejleszteni és ez akár egy éven túl is eltarthat. Ez pedig nem csak az arab befektetőre igaz, de arra a jelenlegi esetre is, amikor a vevő már nem az Emírségek uralkodója által kijelölt cég, hanem Budapest.
IV.
A harmadik, egyben utolsó vételárrészlet kifizetése (20,38 milliárd forint) 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a Kormány teljesítse a 800 millió eurós (mai áron kb. 324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A Kormány ugyanis vállalta, hogy „a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió EUR becsült összeg erejéig biztosítja”. Ez tehát a feltétele a vételár teljes kifizetésének 2039 előtt. Tehát a Főváros nem csak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a Kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is.
V.
Összeségében tehát, ha eljutunk egyszer odáig, hogy a vételár kifizetéséhez a feltételek mind teljesülnek, az valójában a mindenkori (hisz jó sok ciklust érint ez, 2039-ig négy parlamenti választás lesz és három főpolgármester-választás) magyar Kormány és Főváros olyan fokú együttműködési készségét mutatja, hogy akkor a Rákosrendezőn a pénteki konferencián bemutatott tervek szerinti új, európai szemléletben fejlesztett zöld lakónegyed is meg is tud valósulni.
A közleménye végén a politikus kiemeli, hogy bár a kormánynak számos jogi lehetősége van elgáncsolni az elképzeléseket, Budapest érdeke az, hogy ennek a történetnek ne ez legyen a vége. De a vásár kettőn áll, az eladó és a vevő együttműködésén, melynek szellemében ez az adásvételi szerződés készült – ez pedig immár a Kormányt és a Fővárost jelenti.
