Magyarországon a csapvíz kiváló minőségű és továbbra is a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint valóban előfordul néha az, hogy egy-egy településen időnként technológiai probléma lép fel az ivóvízszolgáltatás kapcsán, azonban a szolgáltatók a nap 24 órájában, folyamatosan ellenőrzik a hálózatba betáplált vizet és ezért tudnak időben és gyorsan reagálni az esetlegesen felmerülő problémákra.
Felhívták a figyelmet arra, hogy mérésekkel alátámasztott és megerősített tény, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak.
Hozzátették, hogy a víziközmű ágazatban több mint 20 000 ember dolgozik folyamatosan azon, hogy mindenhol megoldott legyen a kiváló minőségű csapvízzel való ellátás, valamint a szennyvíz szakszerű elvezetése és tisztítása.
A népszokás szerint a medve február elején jön ki a barlangjából. Ha süt a nap, megijed az árnyékától, visszaszalad, és még 40 napig téli álmot alszik. Ez hidegebb februárt és koratavaszt jelent. Ennek alkalmából a Pécsi Állatkert különleges rendezvényekkel tarkított napot szervez a héten vasárnapra.
9 óra 50 perckor a medvekifutónál Nikoláj köszöntésére kerül sor, ahol Burján István etnográfus, főmuzeológus izgalmas, érdekes tudnivalókat mesél a Gyertyaszentelő ünnepéről, népszokásainkról, és lerántja a leplet arról, miért is léptek elő a medvék „időjósnak”.
A nap vendége lesz Moraru Norbert Petrică (vadbiológus, természetfilmes, túravezető) aki medvékkel kapcsolatos élményeiről és kalandjairól mesél a részvevőknek 11 óra 20 perctől az Főépület oktatótermében.
10.30-tól mackós hűtőmágneseket lehet majd készíteni a Vadászházban, e mellett megtartják a szokásos látványetetéseket is:
Szakszerű beavatkozásukkal a hétvége során két alkalommal is életet is mentettek meg a pécsi tűzoltók. Erről a Pécsaktuál számol be.
Pénteken a Polgárszőlő utcában, szombaton az Aidinger János úton kérték tűzoltók segítségét idős emberek lakásába való bejutáshoz.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy idős férfi és egy idős nő is rosszul érezte magát, nem tudtak ajtót nyitni. A Polgárszőlő utcai ingatlanba az ablak betörésével, az Aidinger úti lakásba az ajtó befeszítésével jutottak be az egységek, beengedték a mentősöket, akik kórházba szállították a lakókat.
„A 2024 februárjában sajtónyilvánosságot kapott kegyelmi határozat (…) legalább egy negatív hatást biztosan fog okozni a következő években: prognosztizálhatóan erősen csökken majd a kegyelemben részesültek aránya…”. Ezeket a sorokat Gál István László, PTE nemzetközileg is elismert egyetemi tanára írta az Ujbkt.hu-n megjelent tanulmányában, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanására és az azt követően benyújtott törvényjavaslatokra reflektálva. Azóta már tudjuk, hogy ez a jóslat nemcsak, hogy bejött, de „túl jól sikerült”.
Már tavaly is több médium foglalkozott azzal, hogy 2024-ben egyetlen egy köztársasági elnöki kegyelmezésre sem került sor. Novák Katalinnak már nem volt lehetősége egyet sem elbírálni, de Sulyok Tamás is elutasította az összes hozzá intézett kegyelmi kérelmet. Pedig a kérelmek száma nem csökkent (sőt – valószínűleg a Novák-ügy hatására – jelentősen emelkedett), csak az eredményesség.
A következőkben azt fogom megvizsgálni, hogy vajon csupán véletlen egybeesés-e a kegyelmek csökkenése és a tavalyi botrány, vagy ennél többről van szó, továbbá kitérek arra, miért baj az, ha a kegyelmi intézményt teljesen negligálja az aktuális köztársasági elnök.
Milyen gyakran adnak kegyelmet a köztársasági elnökök?
Ha a számokat nézzük, akkor érdekes módon nem Novák Katalin nevéhez kötődik az idei évszázadban az egy éven belüli legtöbb kegyelem száma. Ugyanis 2004-ben az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc 41 ügyben adott kegyelmet, ez eggyel több, mint Novák Katalin kegyelmeinek a száma 2023-ban. A harmadik helyen szintén Mádl Ferenc áll, 2003-ban 36 kegyelmet adott.
Ha viszont az arányokat nézzük, akkor már egyértelműen Novák Katalin vezet, aki 2023-ban a kegyelmi kérelmet 8.97%-át bírálta el pozitívan. A dobogó második fokára a 2022-es év kerül, ahol Áder János és Novák Katalin együttesen (javarészt már az új elnök) a kérelmek 4.63%-át tartotta kegyelemre alkalmasnak. Harmadik helyen a 2016-os év áll (Áder János), ahol ez a szám 4.44%. Mádl Ferenc elnöki évei ezen a listán már nincsenek az élmezőnyben, mert a viszonylag nagyszámú kegyelmet sokkal több kérelemből ítélte meg, mint amennyi az elmúlt 10 évben érkezett a köztársasági elnökhöz.
Ha a lista alját nézzük, akkor számszerűen eddig a két leginkább negatív év 2014 és 2018, melyekben Áder János összesen 4-4 pozitív kegyelmi döntést hozott. Nem volt sokkal jobb a helyzet 2010-ben sem, amikor Sólyom László és Schmitt Pál összesen 5 kegyelmet adott. Ha az arányokat nézzük, akkor is ez a 3 van a lista alján, eddig ez az a 3 év, amikor a pozitívan elbírált kegyelmek aránya nem haladta meg az 1%-ot. Az viszont eddig példátlan volt, hogy egy évben egyetlen kegyelem se szülessen.
Kiknek adnak kegyelmet?
A legtöbbször a médiában azok a kegyelmi ügyek kaptak eddig nyilvánosságot, amelyek vagy egy ismert emberről szóltak, vagy egy olyan ügyről, amelyben – bűncselekmény ide vagy oda – a közvélemény inkább azt az embert támogatta, aki ellen az eljárás folyt. És úgy kerültek ezek a köztudatba, hogy az elnök „felülbírálta” a bíróságot.
Valójában azonban a kegyelmek többsége nem ilyen alapon születik, nem az a funkciója, hogy felülvizsgáljon bírói döntéseket, sőt, még csak nem is jogi indokok alapján születnek meg ezek a döntések (ettől függetlenül lehetnek ilyenek is).
Hogy milyen ügyben kapnak kegyelmet az elítéltek, arra nehéz válaszolni, mert erre nincsen szabály. Tulajdonképpen bármiben kaphat, kivéve a nyári módosításban szereplő bűncselekményeket elkövetők.
Néhány eset példálózó jelleggel, ami a korábbi gyakorlatban indokként szolgált kegyelemként:
Kiskorú, vagy időskorú személyről az elítélt egyedül gondoskodik, így az ő létük is veszélybe kerülne (nyilván ez kisebb súlyú bűncselekményeknél szabadságvesztés esetén).
A végrehajtás során súlyos, gyógyíthatatlan betegség (pl. végstádiumú rákbetegség)
Olyan családi vagy egészségügyi állapotváltozás, ami az ítélet kihirdetése, de a végrehajtás előtt keletkezett.
Nagyon elhúzódó eljárás.
Az egyébként jogszerű ítélet aránytalan kárt okozna az elítéltnek (pl. munkahely elvesztése). Ez utóbbi esetben gyakori, hogy nem is szabadságvesztésre ítélnek valakit, de már önmagában az elítélés kiváltja ezeket a negatív hatásokat.
Valami olyan méltányossági körülmény, amit a bíróság nem vagy nem kellő súllyal vett figyelembe.
De mint mondtam, ez a felsorolás közel sem teljes, igazából bármi lehet egy kegyelem alapja és a döntést hivatalosan nem is kell megindokolni. Más kérdés, hogyha egy elnök utólag nem tudja megmagyarázni, hogy mi volt a kegyelem oka, akkor történik meg az, amit tavaly is láttunk.
Novák Katalin bukását egy kegyelmi ügy okozta.
Miért nem volt tavaly kegyelem?
Ez megint egy olyan kérdés, amiben csak találgatni tudunk. Természetesen az is lehetséges, hogy egyszerűen az egyik kérelemnél sem volt olyan körülmény, ami indokolttá tette volna a kegyelmet. Ugyanakkor eléggé nehéz elképzelni, hogy miközben az elmúlt 25 évben minden évben volt legalább 4 ügy, amiben indokolt volt a kegyelem, 2024-ben hirtelen egy se legyen. Ráadásul éppen a botrányos 2024-es évben…
A nyári jogszabály-változás sem lehet indok, hiszen – szigorítás ide vagy oda – az idei évben 680 kegyelmi kérelem érkezett az elnökhöz, ami másfélszer annyi, mint 2023-ban. Azt ugyan tudjuk, hogy az első félévben ebből 9 szexuális bűncselekményekkel volt kapcsolatos – amire már nem adható kegyelem – és vélelmezhetően volt néhány ilyen a második félévben is. De így sem túlzás azt állítani, hogy minimum 650 olyan ügy volt, ahol az elnök mérlegelésén múlott a kegyelem. Ebből lett 0 pozitív elbírálás.
Igazából két „változó” körülmény van a korábbi évekhez képest az egyenletben, ami tényleg érdemben módosíthat az eddigi gyakorlaton. Az egyik, hogy egy teljesen új köztársasági elnök van, aki nem tudjuk még, mennyire szigorú ezekben az ügyekben. A másik pedig, hogy a média felkapta ezt a témát, és politikailag most sokkal nagyobb figyelem van az elnöki kegyelem intézményén, mint a múltban.
Tehát valószínűleg a 0 kegyelem ennek a két körülménynek a kombinációjából van. A nagyobb kérdés, hogy mi ennek a kettőnek az egymáshoz viszonyított aránya? De az a gyanúm, hogy inkább a felkapottság, ami sokat nyom a latba, egész egyszerűen az új tisztségviselők nem merik felvállalni a kegyelmezés politikai felelősségét, még az egyértelmű ügyekben sem.
Miért baj ez?
Nagyon egyszerűen le lehetne persze zárni ezt a kérdést azzal, hogy oké, nem ad kegyelmet, de miért kell? Aki elkövetett valamit, az bűnhődjön! A valóság azonban korántsem ennyire egyértelmű.
Azért ha megnézzük, a korábban adott és nyilvánossá vált kegyelmek esetén azért a közvélemény – vagy legalábbis a többség – valóban az elítélt mellett állt. Ez alól talán Budaházy György volt az első és egyetlen kivétel, de az is Novák Katalin nevéhez fűződik. Tehát a korábbi elnököknél – akik szintén adtak kegyelmet – ilyen botrány sosem robbant ki, és nyilván nem véletlenül.
De Novák Katalin esetén is elmondható, hogy bár kétségkívül az indokoltnál többször használta a kegyelem intézményét, nem mindig vitatható módon tette azt. A korábbi cikkeimben is felhoztam Jancsula Dezső példáját, aki az állását veszíthette volna el, ha az elsőfokú bíróság – egyébként vitatható – ítéletét másodfokon fenntartják, de egy kegyelmi döntés révén ettől már nem kellett tartani. Na, ezzel például ki volt, aki nem értett egyet? Szerintem nem sokan.
És ez a nagy baj. Mert ha egy elnök – akár jelleméből, akár a média és a politikai nyomás hatására – teljesen negligálja a kegyelem intézményét, azzal nem csak a K. Endrék nem kapnak kegyelmet, hanem a Jancsula Dezsők sem. És lehet, hogy ez összességében több kárt okoz, mint hasznot. Mert legyünk őszinték: K. Endre ügye hatalmas politikai botrányt okozott, de mivel pár hónap múlva amúgy is szabadult volna, túl nagy jelentősége nem volt. De egy emberi élet mehet tönkre azon, ha valaki nem kap kegyelmet, amikor indokolt volna.
Éppen ezért lenne fontos, hogy a köztársasági elnök legyen valóban az, ami: egy közjogi méltóság. És lépjen túl minden külső nyomáson akkor, amikor ezeket a döntéseket meghozza! Remélem, egyszer tényleg visszatérünk erre az útra.
Hét érmet, közte négy aranyat szereztek a magyarok a szerbiai Óbecsén rendezett asztali labdarúgó Európa-bajnokságon.
Mártonfi István, az eseményt szervező Nemzetközi Asztali Labdarúgó Konföderáció elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar csapatnak szektorlabdában – ez a magyar gombfoci versenysportos változata – és a 12 érintéses játékban is sikerült megvédenie kontinensbajnoki elsőségét.
Szektorlabda egyéniben Lukács Viktor bizonyult a legjobbnak – Koczor János előtt -, és ezzel sporttörténelmet írt, mivel 2022-ben Sao Paulóban megnyerte a világbajnokságot is, így most először fordult elő a sportág történetében, hogy ugyanaz a versenyző birtokolja a vb- és az Eb-címet.
A 12 érintéses szakágban Puskás László végzett az első helyen, ráadásul itt a dobogó mindhárom fokára magyar versenyző álhatott fel, Koczor János lett a második, Kiss Levente a harmadik.
A chapas kategóriában a várakozásoknak megfelelően egyéniben és csapatban is spanyol győzelem született.
Magyar Péter kényelmes állami állásokban „tengette” életét és felvett 250 millió forintot kormányzati helyeken, de a baj idején senki nem látta, úgyhogy járványkezelésből ne akarjon senkit kioktatni – írta a egészségügyért felelős államtitkár vasárnap a Facebook-oldalán.
Takács Péter posztjában a Tisza Párt elnökének videójára reagált. Ebben a pártelnök és Kujla András orvos, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője arról beszéltek, szerintük hogyan kezelte a koronavírus-járványt a kormány.
Az államtitkár azt mondta, a magyar egészségügy legnagyszerűbb szakemberei dolgoztak éjt nappallá téve, hogy úrrá legyenek a járványon és Európa legsikeresebb oltási programját szervezték meg.
Megállapításait Magyar Péternek címezve úgy fogalmazott: eközben „te a Diákhitel Központban havi ötmillióért hajtottad a gyakornok lányokat és osztottad az ingyen pénzt a tesódnak meg a haveroknak”.
Véleménye szerint a Tisza Párt elnökének nincsenek önálló gondolatai. Csupán szellemi elődjei rég megunt hazugságait ismételgeti gépiesen. A balliberális oldal az egész járványban csak azzal volt elfoglalva, hogy támadta a védekezésben részt vevőket és álhíreket gyártott – tette hozzá.
Magyar Péter beszélgetőtársa, a Covid-járvány idején orvosként dolgozó Kujla András tevékenységéről az államtitkár elmondta, nemrég még dicsérte a tisztifőorvos által végzett szakmai munkát.
Takács Péter bejegyzésének végén közölte, a – Tisza Pártra jellemző -, személyét érintő hazugságokkal kapcsolatban feljelentést kíván tenni.
Az már szombaton eldőlt, hogy a magyar férfi kézilabda válogatott ott lesz a negyeddöntőben a keddi napon, vasárnap pedig a lehetséges ellenfeleken volt a sor. A „D” csoportban ugyanis érdekes helyzet állt elő: Horvátország, Egyiptom és Izland egyaránt 6-6-6 ponttal állt, így az egymás elleni gólkülönbségük alapján alakult ki a fenti sorrend. De ha valaki hibázik az utolsó fordulóban a „kötelező” ellenfelével szemben, az a búcsút jelenti.
Ahogy arra számítani lehetett, Izlandnak nem okozott gondot Argentína, ahogy Egyiptomnak sem a Zöld-Foki Köztársaság. Horvátországnak azonban keményebb ellenfele volt, az EB 6. helyezett Szlovénia képében. És annak ellenére, hogy a szlovén csapatnak már mindegy volt, nagy elánnal kezdték el a mérkőzést és nagyon hamar négygólos előnybe kerültek. És egészen a félidő utolsó öt percéig folyamatosan 2-4 gól között volt a különbség. Az utolsó 5 perc azonban a horvátoké volt, így a szünetre 15-15-ös döntetlennel vonultak.
A második félidő elején szintén a szlovének voltak előnyben, ám 20-19-nél a horvátok átvették a vezetést, majd 25-22-re elhúztak. A szlovének ugyan próbáltak felkapaszkodni, ám mindig amikor kicsit közelebb kerültek, volt horvát válasz, így végül 29-26-ra a házigazda nyert.
A horvátok következő ellenfele éppen a magyar válogatott lesz, akik ha kedden 18 órakor Zágrábban legyőzik őket, az elődöntőben ismét a franciákkal vívhatnak mérkőzést. Vereség esetén pedig a 8. helyezés lesz a magyar csapaté.
Hétfő hajnalban feltámad a délnyugati szél. Kevés felhő lesz felettünk, majd a délelőtt folyamán felhőátvonulásokra kell számítanunk. csapadék viszont nem várható. A minimumok +2 és +4 fok között alakulhat. Délelőtt tovább élénkül a délnyugati szél, a legerősebb lökések 30-50 km/h között lehetnek. Folytatódik a változóan felhős idő.
Délután marad a változóan felhős idő, csapadék viszont nem várható. A hőmérséklet maximuma 14 és 17 fok között alakulhat. A délnyugati szél nagy területen erősödik meg, a legerősebb lökések 40-60 km/h között lehetnek. Este folytatódik a változóan felhős idő, a szél mérséklődik. A minimumok 10 fok közelében alakulhatnak.
Kedden hajnalban változóan felhős időre ébredhetünk, csapadék nem várható. A hőmérséklet minimuma +5 és +7 fok között alakulhat. A délnyugati szél élénk lesz, 30-40 km/h közötti lökések várhatóak. Délelőtt folytatódik a változóan felhős idő, csapadék nélkül, a szél továbbra is élénk marad.
Vas Blanka a harmadik helyen zárta az összetettet a cyclocross világkupában. A vasárnapi zárófutamán második lett a hollandiai Hoogerheidében – írja a 24.hu.
Az SD Worx-Protime 23 esztendős magyar bringása jó formában zárta a vk utolsó versenyét az előző napi maasmecheleni győzelme után.
Vas végig jól tekert, elöl haladt. A szakág 2021 vb-aranyérmese, Brand az ötkörös táv harmadik köre után 22 másodperccel vezetett a háromfős üldözőboly előtt. Vas mellett a világ- és Európa-bajnok Fem van Empel, illetve a hegyikerékpárban vb-aranyérmes Puck Pieterse tekert.
Brand végül magabiztos fölénnyel nyert, ezzel idénybeli mind a 27 eddigi versenyén dobogóra állhatott. Vas pedig második lett, ezzel megszerezte az összetett harmadik helyét, egy héttel a liévini világbajnokság előtt.
Vas a vk-szezont három dobogós helyezéssel zárta: szombati sikere és a friss második helye mellett Besanconban harmadik lett.
Kigyulladt egy lakókocsi Törökbálint külterületén szombat este, a tűzben egy idős férfi életét vesztette – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel.
Mukics Dániel szóvivő tájékoztatása szerint a Nyárfasor utcában álló lakókocsihoz három járművel vonultak a tűzoltók. Az udvaron felhalmozott lomok miatt a helyszínt nehezen lehetett megközelíteni.
A teljes terjedelmében égő tíz négyzetméteres járművet fél óra alatt oltották el, a helyszín átvizsgálásakor találták meg az ott élő idős férfi holttestét. A beavatkozást nehezítette, hogy nemcsak az udvaron, hanem a lakókocsi belsejében is rengeteg hulladék volt felhalmozva.
Mukics Dániel a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy lomokkal telezsúfolt helyiségből nehezebb kimenekülni baj esetén, a mentés is körülményesebb, sőt még a tűz keletkezésének is nagyobb az esélye.
