Az emberi szervezetnek öt kiemelt érzékszerve van. A bőr, a szem, a fül, a nyelv, az orr. Ezek mind a létfenntartásunkat szolgálják a hőérzettel, az észleléssel, a hallással, az ízleléssel, a szaglással. Létfontosságú információkat közvetítenek számunkra a bennünket körülvevő külvilágról.
A szaglás az egyik legfontosabb érzékelés. Gondoljunk a napjainkban úgy elszaporodott lakástüzekre. Amennyiben orrunk nem érzékeli az égett füst szagot, nem tudunk reagálni. A szaglás receptorai az orrüregünk felső részében található szaglóhámban helyezkednek el. A szaglóhámról érkező ingerületeket a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé irányítják.
A szaglás elvesztésében napjainkban nagyon sokan szenvednek. Az utóbbi időben egyre többet hallunk erről, mert a koronavírus-fertőzés tünetei kapcsán előtérbe kerültek. Természetesen nem csak a vírusban szenvedőket sújtja ez a teher, hiszen ezen kívül még sok más betegség is állhat a szaglásvesztés háttérben.
A szaglásvesztési esetek többségében fül-orr-gégészeti betegségekre gyanakszanak a legtöbbször. Orrdugulással járó náthával mindannyian találkoztunk már életünk során. Szerencsés esetben ezek a tünetek néhány nap alatt megszűnnek és a szaglásunk a nátha enyhülésével visszatér.
Hosszabb ideig tartó szaglásvesztést is érzékelhetünk, amennyiben az orrdugulás tartósan fennáll. Ezeknek a tüneteknek a hátterében akár orrpolip vagy orrmelléküreg-gyulladás is lehetséges. A hosszan tartó vagy sokáig elhúzódó szaglásvesztés kezeléséhez tehát a kiváltó okot szükséges megszüntetni. Az említett esetekben feltétlenül szükséges a fül-orr-gégészeti kivizsgálás.
A jelentkező tüneteket nem szabad elhanyagolni. Már csak ezért sem, mert a szaglás tartós elvesztésének oka lehet az idegpálya, illetve az érzékelő agykérgi központ sérülése. Ezek a figyelmeztető tünetek általában mindig fontos, felhívó jelek, amelyek akár olyan betegségek tüneteire is igyekeznek felhívni a figyelmet, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
A szaglás elvesztése gyakran együtt jár az ízlelés érzésének elvesztésével. Igaz ugyan, hogy az ízeket a nyelvünk területein érzékeljük, de az íz érzésének teljes folyamatában részt vesz az orrunk is. Ezért minden esetben a szaglásunk is befolyásolja, hogy miként is érzékeljük a bennünket körülvevő világ ízeit.
Az emberi kor előre haladásával csökken a nyelven elhelyezkedő ízlelőbimbók száma. Ez is oka, hogy az idősebbek körében sokkal több esetben tapasztalható az íz érzékelés zavara. Természetesen az időskori ízlelés zavart is kísérheti szaglászavar. Ennek okát az idegvégződések sorvadásában lehet, és szükséges keresni.
A rendszeres dohányosoknál is nagyon sok esetben felmerülő, jellemző panasz a szaglás érzékelés romlása. Megesik, hogy ezeket a tüneteket az erős dohányosok többnyire csak a leszokást követően érzékelik. A dohányzás elhagyása után, az elmondásuk alapján egyre fokozatosabban, egyre intenzívebben éreznek egyre több ízt és illatot.
Forrás: origo.hu, orrklinika.hu, infobeteg.hu, fulorrgegekozpont.hu
Fotó: pixabay
