Bóly, Baranya-megye déli részén található, egykori sváb falu egyik gyöngyszeme. A települést 1997-ben avatták fel várossá.
Történelme röviden
A régészeti maradványokból látható, hogy története a késő kőkorszakra (neolit korszakra) vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy több mint háromezer évvel ezelőtt az ottani lakosok már pattintották és csiszolták a szerszámokat.
Bóly első írásos feljegyzése 1093-ból, Szent László idejéből származik, amiben megemlíti, hogy a település Bolok nevű egyházi birtok volt, annak ellenére, hogy a temetőben található Római Castrum korábbi idők emlékét idézi fel. A török hódoltság alatt szinte teljesen eltűnt a bizonyíték arra, hogy település volt egykor, vagyis elnéptelenedett. 1703-ban Batthyány Ádám gróf tulajdonába került, és jelentős bravúrokat ért el a törökök kiűzésében.
A termékeny földterületen továbbra is bőségesen termesztenek virágos növényeket. Nagy gazdaságának gabona- és vetőmagtermesztése Európában jól ismert. Lédús borszőlő nagy számban terem a települést körülvevő domboldalakon.
Látványosságok
Klasszicista Battyhány-Montenuovo kastély: A II. A második világháború végéig a várat gazdag, fényűző berendezéssel, fegyverekkel és trófeákkal látták el. A bútorok I. Napóleon palotájából származnak, és felesége, Mária-Lujza útján érkeztek. Az első világháború végén a vándorló hadsereg részben megsemmisítette a könyveket és bútorokat.
Battyhány-Montenuovo mauzóleum: A mauzóleum megépítését Vermos Montenuvo felesége, Juliana Battiane grófnő rendelte el 1879-ben. A bejárati ajtó mindkét oldalán négy vörös és fehér márványoszlop található, amin egy sor dombormű látható. Az épületen belül, a bejárattal szemben egy oltár helyezkedik el vörös márványból.
További látványosságok még a Kálvária-domb stációi és az Állandó helytörténeti kiállítás.
Kikapcsolódási lehetőségek
Az uszoda, a fejlett kerékpárutak, a lovaglás és a vadászat lehetőségei, valamint a kastély parkjában található teniszpálya lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A modern infrastrukturális hálózat és az ipari park mellett, mézeskalácsos, gyertyaöntő-, kézihurkoló-, pacskerkészítő-, gyapjúfonó mesterek is megtalálhatók, akik megőrzik a népi mesterségek hagyományait.
