Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2021-es évet – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Ennél magasabb éves deficitre egyetlen egyszer volt példa: a koronavírus-járvány és az általa kiváltott válság kirobbanásakor, 2020-ban.

Az MTI híre szerint lehetséges, hogy a GDP-arányos deficit 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabb lehet a 7,5 százalékos várakozásnál.

Portfolio azt írja, az eredetileg törvényben elfogadott deficitcélnak a 3,5-szerese teljesült a több mint 5100 milliárdos hiánnyal, de még a 2020 végén kitűzött 3990 milliárd forintos tervet is meghaladta 27%-kal.

Igazán 2021 második félévében indult meg a költségvetési pénzpumpa, azaz akkor kezdett el költekezni a kormány, részben a közeledő választások miatt.

Gyorstájékoztatójában a PM kiemelte: gazdaság újraindítása érdekében a kormány 2021-ben is folytatta az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre és a családok megerősítésére épülő gazdaságpolitikát. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye 6,4 százalékkal nőhetett, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá javult. Emellett tovább nőttek a családok támogatására és a nyugdíjasok védelmére fordított források is.

A tavalyi évben – és 2022-ben is – kiemelten fontos feladat volt a nyugdíjasok védelme, amelynek érdekében számos intézkedést hozott a kormány: többek között megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, valamint kiegészítő nyugdíjemelésekről és a nyugdíjprémium kifizetéséről is gondoskodott a kormány – olvasható a PM jelentésében.

A kiadások közül

  • a közúti fejlesztésekre 237,4 milliárd forintot,
  • a Magyar Falu Programra 211,3 milliárd forintot,
  • a közlekedési ágazati programokra 200,6 milliárd forintot fordított a kormány.
  • A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 96,2 milliárd forintot,
  • a nemzeti agrártámogatásokra 89,9 milliárd forintot,
  • a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból pedig 87,6 milliárd forintot fizettek ki.

A PM jelentősnek nevezi még a vasúti fejlesztésekre fordított 78,5 milliárd forint, a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból kifizetett 62,7 milliárd forint, a Modern Városok Program céljaira kiadott 51,7 milliárd forint, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására fizetett 47,7 milliárd forint összegű forrásokat is.

A hazai kiadások közül ezek után említik

  • a nyugellátásokra fordított 4117,7 milliárd forintot,
  • valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 1880,0 milliárd forintot.

Ennek hatására természetesen az államadósság is elszállt: ami most már a GDP 80 százalékát teszi ki.