A sportakadémiai modell sajátosságait vitatta meg a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya, két akadémiai vezető és az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa az első pécsi nemzetközi kosárlabda-konferencia pénteki zárónapján.
A Rátgéber László mesteredző irányítása alatt működő Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK) szervezésében csütörtökön és pénteken zajló eseményen a hazai és a nemzetközi kosárlabdasport szaktekintélyei tartottak előadásokat. A kerekasztal-beszélgetéseket is tartalmazó konferencián több száz anyaországi és határon túli magyar, illetve külföldi edző, sportoló, egyetemi hallgató és érdeklődő vett részt.
A rendezvényt lezáró ötödik kerekasztal-beszélgetésen a kosárlabda mellett a labdarúgás és a kézilabda is szóhoz jutott. A sportakadémiai modell sajátosságait vitatták meg hazai szakemberek részvételével. Mint azt Sáfár Sándor, az államilag elismert sportakadémiák működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kiemelte: a kormány az elmúlt tíz esztendőben azért tartotta fontosnak az akadémiák támogatását, mert napjaink sportéletében elképzelhetetlenek a kimagasló eredmények professzionális utánpótlásképzés nélkül. A magyar sportakadémiák biztosítják mindehhez a magas színvonalú infrastruktúrát, ugyanakkor a siker rengeteg más tényezőn is múlik.
Székely Norbert, a magyar női kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya úgy vélekedett: amellett, hogy segítségükkel kiválaszthatják egy nagyobb csoportból a legjobbakat, az akadémiák minden lehetőséget biztosítanak a játékosoknak a bennük rejlő képességek kiaknázására, ők az intézményi keretek között kihozhatják magukból a maximumot.
Liszkai Dezső, a Puskás Akadémia (PA) akadémiai igazgatója fontosnak tartotta, hogy az utánpótlás-nevelő intézmény jó együttműködést építsen ki azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekből az ifjú sportolók érkeznek. A labdarúgásra térve úgy vélekedett, az akadémiák eredményeit nagymértékben meghatározzák, milyen színvonalon foglalkoztak edzőik a gyerekekkel azelőtt, hogy az akadémiára kerülnek. Liszkai szerint száz fiatalból csak három lesz élsportoló az adott sportágban, így az akadémiáknak az is a feladatuk, hogy a maradék 97 számára megtalálják a megfelelő utat a sport világán belül.
Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) ügyvezetője az utánpótlás-nevelő intézmények fontos hozadékának tartotta, hogy az akadémiákon megszerzett tapasztalat, életforma az adott fiatal teljes további sorsára pozitív hatást gyakorol – attól függetlenül, hogy élsportoló lesz belőle vagy sem.
Az Új határok a sporttudományban és a gyakorlatban című kétnapos konferencián előadások, kerekasztal-beszélgetések keretében a szakma képviselői a legfrissebb sporttudományi kutatások eredményeinek sportteljesítményt befolyásoló hatásával ismerkedhettek meg, és hallgathattak meg nemzetközi szinten jegyzett szaktekintélyeket.
A Rátgéber László igazgatása alatt működő KSMK rendezvényének két napja alatt felszólalt Michael Schwarz, a FIBA Europe edzőképzésért felelős vezetője, Szalay Ferenc, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke, Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora, vagy éppen Dávid Kornél is.
Forrás: MTI
