Minden alapvető gazdasági ismerettel rendelkező ember tudja, hogy a hatósági árak hosszútávon áruhiányt eredményeznek. Egyetlen embernek sem érdeke, hogy valamit olcsóbban adjon el, mint amennyiért megvette, ezt a fajta altruizmust nem várhatjuk el senkitől se.
Ha a benzinkutasok drágábban kapják meg az üzemanyagot, mint amennyiért azt értékesíthetik, akkor előbb-utóbb nem fognak üzemanyagot beszerezni és/vagy bezárják a kutjaikat. Ezen lehet jót röhögni, hogy a „mocskos szemét vállalkozó” megszívta, csak azt nem érdemes elfelejteni, hogy ők is a családjukat próbálják eltartani, és nekik is vannak alkalmazottjaik, akik szintén az utcára kerülnek.
Hatósági árakat úgy is lehetett volna szabni, ha a kormány mondott volna le a jövedéki adóról, ahogy tette azt például a lengyel kormány. Ám ezt Orbánék nem tudták meglépni, túl sok pénzt osztogattak fedezet nélkül, a költségvetési hiány már így is brutális mértékű. Tegyük hozzá, hatósági árakra sem lett volna szükség, ha a magyar emberek fizetése és nyugdíja nem a sereghajtók között lenne az EU-n belül. Mit számítana plusz 20-30 forint literenként, ha az átlagfizetés 50-60 ezer forinttal több lenne? Ez sincs, cserébe vannak stadionok meg Mészáros Lőrincek.
És szomorú állapotok egyre több benzinkúton…
