Vízbevető hétfő, vagy húsvéthétfő a keresztény egyház számára nem bír különösebb jelentőséggel. Annál inkább a népszokásokban. Számtalan ma is élő hagyomány köszönti a húsvétvasárnapi főünnepet követő napot.
A húsvét hétfőhöz kötődő legismertebb magyarországi népszokás a locsolkodás. Vannak vidékek, ahol vízbevető hétfő néven ismerték ezt a napot. Régebben a finom illatos kölni helyett vidéken a legények a lányokat a kúthoz, itató vályúhoz, patakhoz vitték, és vödörrel locsolták meg, hogy el ne hervadjanak, de az igazi ok a termékenység varázslás volt. A locsolás népszokása ma is él, sőt a városi környezetben igazi reneszánszát éli. Ez a szép húsvéthétfői hagyomány az elmúlt évtizedek folyamán állandóan változott. A vödör helyett előtérbe kerültek az illatos, néha igazi pacsuli kölnik. Az eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú szokás, ami a víznek a tisztító hatását hivatott elősegíteni, mára egy kedveskedő, incselkedő, tréfálkozó szórakozássá vált.
Egykor a fiatal legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak az általuk meglocsolt lánytól. Mindkét tevékenységnek jelentősége volt, a fiú leginkább azt a kislányt látogatta meg húsvét hétfőjén, akinek udvarolni szeretett volna. Amennyiben behívták a lányos házhoz, és megengedték a locsolást, az bizony egyben azt is jelentette, hogy szívesen fogadják az udvarlását. Mindezt a leány meg is erősítette az általa kidíszített és kifestett húsvéti hímes tojással.
Magyarországon kívül még Európa sok országában meghonosodott a húsvéti tojásfestés, tojás díszítés hagyománya. Egyes tájegységeken egészen művészi szintre emelték a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészetét.
A húsvéti ünnepkörhöz tartozó másik hagyomány a húsvéti nyúlhoz kapcsolódik, hiszen a tojást is a nyuszi hozza. A nyúl megjelenése valószínűleg a német nyelvterületről el került Magyarországra, és terjedt el egy kedves kis ünnepi hagyományként.
A húsvéti tojás legkedveltebb és egyben legismertebb színe is a piros, ehhez egy legenda kapcsolódik, mi szerint mikor Jézus a keresztfán szenvedett, a kereszt alatt egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg, és imádkozott a megfeszítettért. Imádság közben Jézus vére rácseppent a tojásokra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ezért kell a húsvéti tojást pirosra festeni. Túl a keresztény vallásos magyarázaton, a piros szín nemcsak a vért, ha nem az életet, sőt a szerelmet, és a szerelmes szívet is jelképezi, ezért aztán a szerelmes szívű mátkák előszeretettel ajándékozták meg kedvesüket a piros színűre festett tojással, mint egyfajta szerelmi ajándékkal, szerelmi szimbólummal így húsvét idején.
