„Van egy dolog amiről nem beszéltünk, mert minket is megviselt. Drága Ali, örökre emlékezni fogunk Rád!” – búcsúzik bejegyzésében a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat a közösségi oldalán.
Sokat hallottunk arról a 15 éves fiúról, akinek az életéért 36 órán keresztül küzdöttek eredménytelenül a nonprofit szervezet önkéntesei.
Ali családjával egy 5 emeletes épület harmadik emeleti lakásában laktak, amikor a földrengés történt. A ház összedőlésének a pillanatában már a lépcsőházban voltak, így az egész család 2-3 négyzetméteren helyezkedett el a végzetes pillanatban.
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat a katasztrófa után 32 órával találta meg a családot egy igazán méltatlan helyzetben. Egymáson átesve, összeszorulva, egymásba akadva, födémek által összenyomva találtunk rájuk 6-7 méter mélységben. Hárman még szerencsére éltek.
Megfeszített munkával jutottak a segítségre szorulókhoz, de ami ott fogadta őket arra nem találtak szavakat. A gyermek haldokló édesapja elzárta a testével az utat Alihoz és testvéréhez.
Első pillanatban látszott, hogy rajta nem tudnak segíteni, így kerülőutat kerestek és szép lassan elérték a gyermeket, akinek idő közben a lánytestvére is meghalt. A negyedik rokon Alin feküdt, de ő az élettel összeegyeztethetetlen sérülései miatt azonnal meghalhatott.
Testével nyomta össze a gyermeket, míg az Ő testét pedig egy ajtó és több tonnányi súly nyomta. Ali teste a holttest fogságába került, míg lábai pedig egy áthidaló alá szorultak. Hosszú, 36 órás küzdelemmel 4 irányból próbálták kimenteni a gyermeket, akivel végig kommunikáltak, próbáltak viccelődni.
„Fogtuk a kezét, itattuk, biztattuk, mert hittünk benne, hogy időben ki tudjuk menteni szorult helyzetből. A mentés során utolsó esélyként felmerült Ali lábainak az amputálása is, így konzultációra kihívtuk a holland csapat orvosait is, de a szűk hely miatt szerintük sem lehetett végrehajtani. Ali 38 óra közös küzdelem után örökre elaludt….Őt nem sikerült megmentenünk.” – zárják emlékező soraikat a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat tagjai.
