„A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget. Ehhez energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon. Ezért erőműveket és vezetékrendszereket fogunk építeni akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni. Majd lesz más” –idézte Orbán Viktor februári évértékelő beszédét a telex.hu.
A Telex az írásában rámutat, hogy Magyarország miniszterelnöke ugyan nem mondta ki, de az utóbbi évek bejelentéseiből egyértelműen tudható, hogy az Alföld északi részére megálmodott új ipari háromszög elsősorban az akkumulátorgyártás iparágára kíván alapozni.
A magyar kormány eddig már több mint 40, akkugyártáshoz kapcsolódó beruházást hozott kicsiny hazánkba, amelyek összértéke nagyjából 8000 milliárd forint. Márpedig ezek a gyárak a mindennapi működésükhöz pedig rengeteg energiát igényelnek, várhatóan csak a CATL debreceni óriásgyára másfélszer annyi áramot fogyaszt majd, mint Hajdú-Bihar vármegye teljes lakossága.
A Debrecen köré tervezett további öt hasonló akkumulátoripari egységgel együtt pedig bőven kétszer ennyit.
Az új gyárak megépülése után tehát a térségnek több energiára lesz szüksége, mint valaha, ezt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is megemlítette beszédében.
Magyarország áramfogyasztását tehát ezek a beruházások, amelyek mellett más fogyasztók is növelnek majd, pedig már magukban az akkumulátorgyárak is nagyjából legkevesebb több mint 15-25 százalékkal emelik meg néhány éven belül. Így aztán összesen akár 50 százalékkal is megugorhat hazánkban az áramfogyasztás.
Mára kiderült, hogy egy akkumulátorgyár annyi áramot fogyaszt, mint a Dunántúl lakossága, de honnan lesz ennyi áram Magyarországon?
A Telex a ma reggeli cikkében annak igyekezett utánajárni, ki és hogyan fogja ezt az országnak majd megtermelni.
Az akkumulátorgyárak telepítése, természetkárosító hatása, és nem utolsósorban az áramigénye, és az utóbbi időszakban igen csak felforrósodott, az iparágról szóló társadalmi vita egyik központi kérdése mégis csak az áramigény kielégítése köré összpontosul.
Az egyik felvetés szerint a Magyarországon létesítendő akkumulátorgyárak fel fogják zabálni a lakosság elől Paks áramtermelését.
A másik felfogás arról szól, hogy nincs miért aggódni, mert ez független a lakosság fogyasztásától, és aggódni teljesen felesleges.
