A megfiatalított magyar válogatott a görögök elleni vereség és a grúzok elleni győzelem után az automatikus továbbjutásért kellett, hogy megküzdjön az olasz válogatottal. Mivel az olaszok hét góllal verték a görögöket, ezért legalább ötgólos siker kellett a csoportelsőségért, a csoport második helyéért azonban egy sima egygólos győzelem is elegendő volt.
Az első negyedet mindkét csapat álmosan kezdte, a támadásokban nem volt sok erő, mindösszesen egyetlen gól született, az viszont sajnos a magyar kapuban landolt, így az első negyed után 1-0-ás olasz vezetést jelzett az eredményjelző.
A második negyedben azonban feljavult a magyar válogatott, olyannyira, hogy talán a torna eddigi legjobb negyedét produkálta, Vígvári, Burián és Nagy góljaival már 3-1-es vezetéssel vonulhattunk szünetre.
A harmadik negyedben felpörögtek a csapatok, ugyanakkor a helyzetkihasználásunk nekünk volt jobb, a negyedet 4-3-ra hoztuk és már 7-4-re vezettünk. Még 2 gól kell a csoportelsőséhez, a második helyhez pedig már akár kettőt le is adhatunk az előnyből.
A negyedik negyedben eleinte úgy tűnt, hogy inkább a második forgatókönyvre kell készülni, mert már az első percben kozmetikáztak az eredményen az olaszok. Ekkor azonban talán még senki sem számított arra, hogy ez lesz az olaszok utolsó gólja. A magyarok azonban még az első percben egyenlítettek, majd az ötödikben még egyet lőttek, és már 9-5-re vezettünk. Már csak egy kell a továbbjutáshoz.
És ahogyan mostanában lenni szokott, az utolsó másodpercekben dőlt el minden: 3.2 másodperccel a vége előtt Nagy Ádám jobban a bal felső sarokba lőtt, beállítva a 10-5-ös végeredményt.
Ezzel a magyar csapat már biztosan a legjobb 8 között van, ahol jó eséllyel egy Szerbia-Franciaország mérkőzés győztesével fog játszani az elődöntőbe jutásért.
