2023-ban összesen 2021 fő embercsempész került reintegrációs őrizetbe – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a hvg.hu megkeresésére.
Korábban azt lehetett tudni, hogy tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ezek szerint tavaly augusztus óta 636 ilyen elítélt hagyhatta el a börtönök falait. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly augusztus óta átlagosan 127 rabot engedtek ki havonta, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.
A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból. Formálisan ugyan „reintegrációs őrizetbe” kerül az elítélt, de a gyakorlatban a rendszer szélnek ereszti, és oda megy, ahova csak akar.
Miután a kormány lehetővé tette azt, hogy a külföldi embercsempészek szabadulhassanak, egyre több külföldi embercsempész lett érdekelt abban, hogy ügyében mielőbb jogerős ítéletet hozzon a bíróság. Ha ugyanis megszületett a jogerős ítélet, az elítélt gyakorlatilag zöld utat kapott a szabadulásra (és a korábbi tevékenységének folytatására).
A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Noha kétségkívül emelkedett az elmúlt élvekben az embercsempészés miatt szabadságvesztés-büntetés hatálya alatt álló, illetve letartóztatásban lévő fogvatartottak száma, az elmúlt években ismételten megjelenő zsúfoltsági problémát elsősorban nem ez okozza: a 2020 óta bevezetett kriminálpolitikai változások – melyek a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását is elrendelték – révén a börtönből szabadulók száma is jelentősen csökkent az években, ami azt jelentette, hogy hasonló bűnözési adatok mellett is folyamatosan emelkedett a börtönpopuláció.
E mellett a kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet egyre nagyobb biznisz lett. Menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot” teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.
A rendelet aggályairól már korábban írtunk, ahogy arról is, hogy elvileg az országot elhagyni köteles személy is követett már el újabb bűncselekményt az ország területén belül.
