Hatalmas méretű körzetet minősítettek át beruházási területté Pécs mellett, épp egy olyan területen, amely az ivóvíz-ellátás szempontjából létfontosságú, ám a víztartalék már fogytán van. A kormányzat eltökéltnek tűnik abban, hogy Szeged mellett a baranyai megyeszékhely legyen a következő nagy iparfejlesztési célterület, miközben az utóbbi idők országos tapasztalatai nyomán a helyiek az akkuipar betelepülésétől, a gazdálkodók pedig földkisajátításoktól tartanak. – írja 24.hu
Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – novemberben nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Amelyből meg lehetett tudni, hogy a kormány kiemelt fókuszt helyez a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra.
A tavalyi év végén már nyélbe is ütöttek egy megállapodást Szegeden, amelynek keretében a kínai elektromosautó-gyártó BYD gigaberuházást hajt végre a város határában.
Pécsett még nem történt konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, az előkészületek elkezdődtek, komolynak tűnő kormányzati szándék mellett.
A pécsi önkormányzat 2023-ban elfogadott közgyűlési határozatot arról, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen.
A pécsi városvezetést ugyanis tavaly 16 esetben keresték meg akkuipari-üzem létesítése céljából.
2023 júliusában viszont 600 hektáros kiemelt beruházási területet került kijelölésre Pécs közelében. Ez a terület Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén helyezkedik el.
A kijelölt célterület a környéken található települések és Pécs ivóvízellátásának szempontjából rendkívül kritikus helyen fekszik. Itt található többek között a tortyogói és a pellérdi vízbázisok, amelyek Pécs vízigényének körülbelül a 90 százalékát fedezik. A vízbázisokhoz tartozó védőövezet egyes pontokon találkozik is a befektetési területtel.
Pécs és környékének vízszolgáltatója, a Tettye Forrásház Zrt. szerint az ottani víztermelő kutak közvetlenül a befektetési terület határán fekszenek, illetve vannak tartalékkutak és a felszín alatti vizek vizsgálatára létesített figyelőkutak, amelyek a célterületen belül épültek.
Ebben az esetben nem lenne más lehetőség: Pécsnek több Duna-vizet kellene átvennie. Hozzátette: ennek is megvan a kockázata, mivel kétségek vetődtek fel afelől, hogy a Mohács irányából érkező vízvezeték teljesen biztonságos-e. Ezzel együtt a Duna-víz eleve rosszabb minőségű, mint a helyi vízbázisokon kitermelt víz.
Mindehhez hozzájárul a környéket is sújtó klímaváltozás, amelynek jól látható hozadéka például a 2022 nyarán kiszáradt Bicsérdi-horgásztó, amely azután száradt ki, hogy a medrébe két éven keresztül nem érkezett vízutánpótlás.
A Pécs környékére tervezett iparfejlesztés jellegére a kormányzattól tavaly nyár óta nem adnak tájékoztatást.
Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi parlamenti képviselője például már több ízben is kérdést intézett az illetékesekhez. Legutóbb Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára azzal hárította el a válaszadást, hogy: „minden esetben a beruházási tárgyalások lezárulta után van lehetőségünk tájékoztatást adni az adott beruházásról. Ez a nemzetközi gyakorlat, máskülönben esélyes, hogy elijesztjük a befektetőket”.
Tavaly év végén Szijjártó Péter miniszteri meghallgatása során pedig egészen röviden hárított, mondván: „nem tárgyalunk akkugyár Pécs mellé hozataláról”.
Pécs környékén a tavalyi megnyugtató szavak ellenére is tartanak attól, hogy szennyezőanyagok hordozó beruházások jelenhetnek meg a térségben.
Vér József Bicsérd független polgármestere a 24.hu-nak elmondta: összesen 106 tulajdonosnak van földje a beruházási célterületen, ezeknek nagyobb része termőföld, kisebb része erdő, illetve legelő. Megerősítette, hogy a területen ipari parkot hoznak létre, amelyet sem ő, sem a község képviselő-testülete nem ellenez.
Bicsérd polgármesterének egyelőre nincs információja arról, hogy milyen szereplő érkezhet a településre.
Több lakossági fórumot is rendeztek már az új beruházási célterülettel kapcsolatban, viszont a meghívások ellenére sem jelent meg ezeken sem Hoppál Péter, sem pedig Nagy Csaba Pécs fideszes országgyűlési képviselője – nyilatkozta a 24.hu-nak Keresztes László Lóránt, aki elmondta: a kormánydöntéssel jogi értelemben elvették az önkormányzatok lehetőségét attól, hogy bármi beleszólásuk legyen a fejlesztésekbe, így kizárólag a kormányon múlik, hogy mi lesz az érintett célterület sorsa.
Keresztes László Lóránt, LMP-s politikus szerint nem csak a jelenlegi iparfejlesztések iránya, hanem a Magyarország uniós kötelezettsége is azt sejteti, esélyes, hogy akkuhulladék-feldolgozó üzemet (is) létrehozhatnak a leendő ipari parkban.
