Kezdőlap Blog Oldal 1159

LMP: béremelésre van szükség a szociális ágazatban

0

Legalább az átlagkereset szintjére kell emelni a szociális szektorban dolgozók bérét, ezzel is vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a szakmát – mondta az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője vasárnap Pécsen.

 Hohn Krisztina a szociális munka napján tartott, online is közvetített sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan minden évben november 12-én ünneplik a szociális munkásokat, az igazi elismerést számukra nemcsak az országszerte kiosztott kitüntetések, hanem a kormány részéről egy jelentős béremelés jelentené.

Az ellenzéki párt politikusa kijelentette: ahhoz, hogy a jövőben is legyenek szociális dolgozók, és legyen, aki gondoskodik majd az idősekről és a családokról, mielőbbi jelentős béremelésre van szükség az ágazatban.

Az LMP már évek óta harcol az ágazat dolgozóinak nagyobb anyagi megbecsülése érdekében, „hiszen ők azok, akik segítik a mindennapokban azokat a családokat, akik rászorulnak a segítségre, legyenek azok gyerekek, felnőttek, idősek, akár idősotthonokban (…) vagy rossz körülmények között élők” – emlékeztetett, hozzáfűzve: számos indítványuk, javaslatuk ellenére az anyagi elismerés mindeddig elmaradt.

Úgy vélte, amennyiben a kormány nem becsüli meg a szociális dolgozókat, nem emeli keresetüket legalább az átlagbér szintjére, akkor előfordulhat, hogy néhány év múlva nem lesz, aki gondozza a rászorulókat.

Közölte: az LMP a szektor dolgozóinak és a szociális ágazat fennmaradása érdekében újra és újra be fogja adni a béremelést célzó javaslatait a kormánynak, amíg a kabinet be nem látja, hogy az országban élő idősekről és rászoruló családokról való gondoskodás csak így biztosítható hosszú távon.

A veszélyhelyzet fenntartását támadja a helsinki Bizottság

Magyarországon az elmúlt 8 évben alig volt olyan nap, amikor – jogi értelemben – ne állt volna fenn valamilyen válság- vagy veszélyhelyzet. Kezdődött 2016. március 9-én a tömeges migráció okozta válsághelyzet elrendelésével, amit azóta folyamatosan meghosszabbítanak (olyankor is, amikor a tényleges helyzet ezt nem indokolná), folytatódott a COVID idején történt veszélyhelyzet elrendelésével, a legutolsó ilyen pedig a az orosz-ukrán háború miatt kiadott veszélyhelyzet, amely a mai napig tart, sőt, szinte bizonyos, hogy év végéig ki fog tartani.

Noha a migrációs válsághelyzet csak viszonylag szűk jogköröket ad a kormányzati hatalomnak, az egészségügyi-, illetve háborús veszélyhelyzet igen széles körű jogosultságot jelent: gyakorlatilag egyik napról a másikra kormányrendelettel bármilyen jogszabályt módosítani. Ezt pedig a hatalom szépen használja is, nem csak a veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyekben: a Karácsony által nem támogatott Városliget-projectről is így hoztak döntést, de így érték el, hogy a gödi akkumulátorgyár közmeghallgatása is online történhessen.

A RTL.hu beszámolója alapján a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Transparency International közös tanulmányban állítja: a kormány visszaél a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzással.

„Valaki bemegy a minisztériumba este nyolckor. Begépel valamit a laptopjába, megnyomja az entert és abból másnapra jogszabály lesz. Tehát még az a kontroll sincs meg, ami egyébként a kétharmados országgyűlési többsége mellett a kormánypártnak meglehetne” – mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A kormány az RTL kérdéseire érdemben nem válaszolt, csupán annyit közölt, hogy „Helsinki Bizottság most éppen azért támadja Magyarországot, mert a kormány a magyar emberek érdekeit képviseli.”

Lavinát indított a LIDL 24-i boltzárlata

A LIDL pár napja jelentette be, hogy december 24-én az összes magyarországi üzletük zárva tart. A döntés oka, hogy az üzletlánc dolgozói szeretteik között ünnepelhessék a Szentestét és ne az utolsó 2-3 órára kelljen hagyni a vásárlást. Azt azonban talán ők sem gondolták, hogy ezzel elindítják a dominó-hatást.

A HVG beszámolója szerint azóta más üzletek is fontolják ezt a lépést. Bár a portál nem nevezett meg konkrét üzleteket, de tény, hogy további áruházláncokkal egyeztet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete.

Ennek hatására a Jobbik-Konzervatívok ismételten benyújtja azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítaná. a párt korábban már 4 alkalommal tette meg, ám eddig a javaslat nem kapott támogatást.  A vállalkozók szövetsége viszont úgy véli: az adminisztratív szigorítás nem lenne szerencsés eszköz.

Háromnapos igazgatási szünetet tervez a kormány

Jövő év végén, 2024. december 30. és 2025. január 1-je között igazgatási szünet elrendelését javasolja a kormány – derül ki egy kormányzati portálon közzétett kormányrendelet-javaslatból, amit a 24.hu szúrt ki. Ez háromnapos, hétfőtől szerdáig terjedő szünetet jelentene a közigazgatásban, amelyből január 1-je amúgy is munkaszünetnek számít.

Ez jóval kevesebb, mint tavalyi vagy az idei téli igazgatási szünet: legutóbb ugyanis 13 napos volt, tavaly december 22-től egészen január 6-ig tartott, idén pedig december 27-től tart január 1-jéig.

Az esőzések megszűnnek, de a hideg marad

Reggel ezúttal is hideg időre ébredhetünk, a hőmérséklet csúcsértéke alig fogja elérni a 2 fokot, de sok helyen fagyni is fog. A kezdeti reggeli felhősödést hamar a napsütés váltja fel, délelőtt derült időre számíthatunk, a hőmérő higanyszála azonban csak lassan fog emelkedni.

Délután ismételten megnövekszik a felhőzet, de csak elszórtan várható zápor. A hőmérséklet 8 és 10 fok körül alakul. A déli szél mérsékelt lesz.

Csodás napot zártak a női kézilabda csapataink

0

A női kézilabda Bajnokok Ligájában három csapatunk is versenyben van, és mindhárom ma játszott. Az estét a Ferencváros kezdte, akinek ellenfele a lengyel Lubin csapata volt. Kellet a Fradinak a győzelem, egyrészt, mert a rossz kezdés miatt eddig mindösszesen 3 pontot szereztek, ami a csoport 7. helyére elég, másrészt, mert ellenfelük a papíron leggyengébb csapat a csoportban, aki 0 ponttal áll, ráadásul a zöld-fehér csapat játszott hazai pályán.

A mérkőzés eleje ennek ellenére szoros volt, bár a Fradi folyamatosan előnyben volt, a Lubin tartotta magát, végig 1-2 gólon maradt a differencia. Egészen a hajráig, amikor belendült a Ferencváros, és végül 12-8-cal zárták a félidőt. A második félidő elején gyorsan elment a Fradi 7 góllal, és innentől érződött, hogy a lengyelek ezt nem tudják visszahozni. Próbálkoztak, ám a helyzeteik rendre kimaradtak, míg a Ferencváros könyörtelenül büntette a hibákat. Így végül 13 góllal, 35-22-re nyertek. Győzelmükkel a zöld-fehérek továbbra is a csoport 7. helyén vannak, de most már több csapat is lőtávolon belül van.

A Győrnek már egy kellemetlenebb ellenfél jutott a német Bietigheim személyében, ám még itt is ők számítottak favoritnak. A mérkőzés elején 4-1-re elmentek a németek, de a Győr gyorsan visszahozta. Utána fej-fej haladott a két csapat. Egészen az utolsó 6 percig, ahol egy 3-0-ás szériát hozott megint az ETO. Így 2 gólos előnnyel, 12-10-ről várhatták a második félidőt. Ott aztán megnyílt az olló, a Győr 8 perc után már 5 góllal vezetett, majd az előny folyamatosan nőtt, az 53. percben már 10 lett a különbség a két csapat között. A hajrában Bietigheim ezt még egy picit tudta kozmetikázni, ám az egyenlítés reménytelen volt számukra. A Győr végül 34-26-ra győzedelmeskedett, ezzel megtartotta 100%-os formáját, mellyel csoportja élén áll.

A legnehezebb feladata egyértelműen a Debrecennek volt, akik a román élcsapat, a CSM otthonába látogattak. Remekül kezdte a meccset a hajdúsági csapat, szinte végig előnyben voltak, még a 25. percben is 13-13 volt az állás. A hajrá azonban a románoknak jött ki jól és a szünetre 3 gólos előnybe kerültek. A szünet után két gyors góllal a románok már 20-15-re vezettek, ám a Debrecen megmutatta, hogy van tartása: a 34. percben lévő 5 gólos hátrányukat 8 perc alatt egalizálva a 42. percben már 23-23-at mutatott az eredményjelző.

Ezt követően a románok rendre elmentek 1 vagy 2 góllal, ám a Debrecennek mindig volt válasza, így az 58. percben 29-29-cel álltak a csapatok. Az utolsó bő 2 percben pedig nem született gól, így maradt a döntetlen, ami egy bravúros pontszerzés a magyar csapatnak. A Debrecen ezzel ötödik a csoportjában, pontegyenlőséggel épp a CSM ellen, ám velük a következő mérkőzést otthon játsszák, ami nem kis fegyvertény.

Schobert Norbi szerint kamu a Holdraszállás

0

A Beköltözve Hajdú Péterhez című műsor legutóbbi vendége Schobert Norbert fitneszguru volt, aki többek között arról is beszélt, hogy miért nem hisz az 1969-es holdra szállásban. Az eseményeket az Index foglalta össze.

Hajdú Péter műsorvezető idén tavasszal indította el Frizbi TV elnevezésű önálló csatornáját a YouTube-on. A Beköltözve Hajdú Péterhez reality talkshow-t kifejezetten a videómegosztó oldalra gyártják televíziós stábbal és televíziós kamerákkal.

A műsor legutóbbi vendége Schobert Norbert volt, aki szerint „a kalóriaszámlálás legalább akkora hülyeség, mint az 1969-es holdra szállás”.

Hajdú Péter ekkor jelezte, hogy a holdra szállás egy olyan esemény, amit nem lehet megkérdőjelezni, ám Schobert Norbert további érveket sorakoztatott fel az elmélete mögé.

Persze, ott voltak. És amikor leszálltak, és vették Neil Armstrongot, akkor egy külső kamera már ott volt. Tehát valaki már előtte a Holdra lépett, aki fölvette, mikor kiszállt az űrhajóból. Meg lobogott a zászló, mikor nincs a Holdnak légköre. Mi lobogtatta? Az űrszél? Vagy a ventilátor? És azóta miért nem volt senki a Holdon? – tette fel a kérdést a fitneszguru, majd leszögezte, hogy nem hisz a holdra szállásban.

A műsorvezető lejátszotta az Apollo–11 küldetéséről készült felvételt, amelyet 1969-ben emberek milliói követtek élőben a televízióban.

A látottakat elemezve Schobert Norbert további kérdéseket vetett fel. Többek között furcsállotta, hogyan lassított le a rakéta a Holdnál, hogyan közvetíthették a történteket élőben, vagy hogyan rögzíthették az űrhajó távozását a Holdról. Hozzátette, hogy nem laposföld-hívő, de sok mindent nem hisz el, amit tényként említenek a tankönyvben. 

47 éves Palya Bea!

Ma ünnepli 47. születésnapját a népszerű népdal-énekesnő, Palya Bea! Az énekesnő 1976. november 11-én Makón láttam meg a napvilágot.

Gyermekkorát a Pest megyei Bagon töltötte, a falu néptánccsoportjában hatéves kora óta táncolt és énekelt a Muharay Elemér Népi Együttes tanárai segítségével. Az Apáczai Csere János Gimnázium elvégzése után, 1994-től az ELTE néprajz szakára járt. 2002-ben szerzett diplomát.

2004-ben az Athéni Olimpia megnyitóján énekelt, majd 2005-ben saját zenekart alapított Laokoón Csoport néven.

Szakmai munkáját számos komoly díjjal jutalmazták (majd 2010-ben ismételten). Már 2002-ben Artisjust-díjas lett, majd 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át. 2019-ben Fonogram-díjjal, 2022-ben pedig Pest megyei Príma díjjal jutalmazták.

Szerkesztőségünk nevében további sikeres éveket kívánunk neki!

Valóban baleset miatt szakadt félbe a Nemzeti Színház műsora

Ahogyan arról délelőtt írtunk, tegnap este félbeszakadt a Nemzeti Színház műsora. Nemrégiben a Színház közösségi oldalán magyarázta meg az eseményt.

Ezúton tájékoztatjuk nézőinket és a sajtó munkatársait, hogy a pénteki Rómeó és Júlia című előadásunk Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó balesete miatt a második felvonás alatt félbeszakadt.

A rövid időn belül kiérkezett mentősök a két művészt a helyszínen szakszerű ellátásban részesítették, majd kórházba szállították. A körülményekhez képest jól vannak. Kérjük a sajtó munkatársait, hogy nyugalmuk érdekében kérdéseikkel egyelőre ne keressék őket.

A baleset körülményeinek vizsgálata folyamatban van.

A két kiváló színművészünknek, kollégánknak mielőbbi gyógyulást kívánunk és várjuk vissza őket a színházba.

A repertoárban elkerülhetetlenül bekövetkező változásokról folyamatosan tájékoztatjuk kedves nézőinket.

Az Index úgy tudja, hogy a baleset a színfalak mögött történt, ám a színészeknek egyelőre tilos az ügyben nyilatkozatot tenni.

Az idén is Magyarországra látogat a lappföldi Mikulás

Az idén is Magyarországra érkezik decemberben a finn Mikulás a Mikulásgyár meghívására, Joulupukki ezúttal több városba is ellátogat – közölte a Mikulásgyár Alapítvány szombaton közleményben az MTI-vel.

Az Északi sarkkör közeléből érkező vendég idei egyik feladata az, hogy felhívja a gyerekek és szülők figyelmét a szolidaritás és a jótékonyság fontosságára – írták.

Zsolnai Endre szervező emlékeztetett a finn Mikulás korábbi szavaira: „adakozzunk a rászorulóknak és a nélkülözőknek adventkor. Cselekedjünk úgy, ahogyan azt szeretnénk, hogy velünk is cselekedjenek embertársaink!”

Zsolnai Endre szerint a finn Mikulás mondatai jól mutatják, hogy idén mire fókuszál a karitatív akció: a Mikulásgyár szeretne ismét sok tízezer kiló adományt gyűjteni, amelyeket a Gyermekétkeztetési Alapítvány és ötven kiválasztott település vezetője, családsegítője oszt majd szét közvetlenül a rászorulók között.

A közleményben tájékoztattak arról, hogy a szervezők mellett minden évben önkéntesek százai segítik a Mikulásgyár munkáját. Bíznak abban, hogy idén több cég csapatépítő eseményként is  szerepet vállal majd a gyűjtésben, szortírozásban. A december 1. és 21. között zajló eseménynek köszönhetően ismét több ezer gyermek karácsonya válhat egy kicsit könnyebbé – idézi a közlemény Zsolnai Endrét.

A gyerekek találkozhatnak Joulupukkival december 1-jén Budapesten, a MikulásGyár nyitó ceremóniáján és december 6-án ugyanezen a helyszínen, továbbá december 3-án Sárváron, december 4-én Bábolnán, december 6-án Szerencsen, és december 7-én Szombathelyen.