Kezdőlap Blog Oldal 1161

Estére megszűnnek az esőzések

A tegnapihoz hasonlóan ma is borús reggelre ébredhetünk. Maradnak az időszakos esőzések, a hőmérséklet 3 és 5 fok közé csökken, amelyet az erős északnyugati szél miatt még hidegebbnek érezhetünk.

Délután sem sokat változik az időjárásunk, marad a borús, esős idő, és a hőmérséklet is csak 8-9 fokig emelkedik, ami az északnyugati szél miatt továbbra is hidegebbnek tűnhet. Aztán a délután második felére a szél mérséklődik, majd az esti órákban nyugat felől felszakadozik a felhőzet, azonban a korai sötétedés miatt túl sok napsütésre nincs kilátás. A hőmérséklet estére ismételten 3-5 fok között fog alakulni.

Forrás: MeteoMecsek

Bezár a szigetvári konzervgyár

0

A francia tulajdonos úgy döntött, hogy bezárja a szigetvári konzervgyárat, 130 ember veszíti el a munkáját. – írja az index. A francia tulajdonos magyarországi képviselői délelőtt jelentették be hivatalosan a város polgármesterének, hogy áprilisban leáll a termelés.

A tulajdonos a piaci változásokra hivatkozott, a csökkenő értékesítés, valamint az egyre kisebb nyereség miatt a megrendelésekből nem tudják finanszírozni a gyártást. Vass Péter polgármester örülne, ha lenne olyan vállalkozó, aki továbbviszi a termelést, de ilyen rövid idő alatt kicsi esélyt lát erre a forgatókönyvre.

A konzervgyár honlapján arról olvashatunk, hogy a jogelődöt 1939-ben gróf Andrássy Mihály alapította, mely akkor elsősorban léüzemként működött a grófi uradalomban megtermelt gyümölcsök feldolgozására.

Boldog születésnapot Kulka János

0

Kulka János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanosk Társulatának örökös tagja, Budapesten született 1958. november 11-én. Édesapja Kulka Frigyes, európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt.

Kulka János gyerekszínészként kezdte pályáját. Középiskolai tanulmányai után került a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1981-ben végzett Kazimir Károly osztályában.

Tagja volt a Pécsi Nemzeti Színháznak, a kaposvári Csiky Gergely Színháznak, a Radnóti Színháznak, a Nemzeti Színháznak és a Katona József Színháznak is. Láthattuk a Szomszédok című televíziós sorozatban, de játszott többek között A napfény íze, a Kontroll, a Kaméleon, A vizsga, a Budapest Noir és A berni követ című filmekben is.

Az országos népszerűséget a Szomszédok című teleregény hozta meg számára, amely talán az egyik legnépszerűbb és legismertebb magyar tévésorozat, melynek első adását 1987 májusában láthatták a nézők.

2016-ban agyvérzést kapott, életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Súlyos afáziában szenvedett, hosszú rehabilitáció állt előtte, felépülése azonban sikeres volt.

Díjai, kitüntetései:
VII. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi epizódszereplő (1988)
Színikritikusok Díja – A legjobb epizódszereplő (1988)
Jászai Mari-díj (1989)
EMeRTon-díj (1994)
Erzsébet-díj (1994)
Greguss-díj (1994)
XIV. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi főszereplő díja (1995)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfialakítás (1995)
Érdemes művész (1996)
Kiváló művész (2003)
Súgó Csiga díj (2005)
Gábor Miklós-díj (2005)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfi főszereplő (2005)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
Kossuth-díj (2006)
Pro Urbe Budapest díj (2007)
Páger Antal-színészdíj (2009)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódszereplő (2011)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2012)
New York-i Gotham Screen Nemzetközi Filmfesztivál – legjobb férfi alakítás díja (2012)
Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál – legjobb színész (2012)
Arany Medál-díj – Év színésze (2013)
Ipolyság díszpolgára (2014)
Kék Szikra díj (2015)
Magyar Filmdíj – legjobb férfi mellékszereplő (2016)
MSZP Közéleti-díj (2016)
Tiburon Nemzetközi Filmfesztivál – A legjobb férfiszínész díja (Félvilág) (2016)

Hazám-díj (2019)

Magyar Filmdíj – A legjobb férfi főszereplő (2022)

Forrás: wikipedia.org, port.hu

Fotó. wikimedia.org

Ungár Péter: A létező dolgok ábrázolása, ez a szabadság maga

0

Ungár Péter, az LMP társelnöke írással szeretett volna válaszolni egy, a Magyar Nemzetben ezen a héten megjelent, az L. Simon László menesztése ügyében írt publicisztikára, a laptól azonban azt a választ kapta, hogy a véleménycikket nem vitaindítás céljából közölték, ebben a témakörben nem terveznek vitát. A bahir.hu fontosnak érzi a kérdésről a vitát, ezért az alábbiakban, változtatás nélkül közöljük Ungár Péternek, a Magyar Nemzet szerzőjének mondataira reflektáló írását:

A Magyar Nemzetben Rácz András tollából egy publicisztika jelent meg, amely védelmébe veszi Csák János azon döntését, hogy menessze L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról, mert egy sajtófotó kiállításon homoszexuális embereket ábrázoló fotográfia jelent meg.

Mivel a kormánypártok lapjában ezzel ellentétes vélemény nem jelent meg, kötelességemnek érzem megpróbálkozni azzal, hogy a kormánypárti honfitársainknak is érveljek amellett, hogy nem hogy helytelen, hanem ostoba, a magyar kulturális életre pedig káros Csák János döntése.

A cikk azzal indít, ezzel a Mi Hazánk Mozgalom álláspontját tükrözi, hogy a gond nem is az, hogy L. Simon nem teljességében vagy jól tartotta be a gyermekvédelminek nevezett törvényt, hanem az, hogy a Nemzeti Múzeumban egyáltalán bemutatták a kiállítást.

Olcsó dolog lenne, ha felsorolnám, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nyitotta meg a kiállítást, ha megmutatnám jelenleg is milyen tartalmak elérhetőek a Néprajzi Múzeumban. Nincs értelme bemutatni a helyzet abszurditását, hiszen a cikk állítása egyáltalán nem abszurd, hanem művészetellenes, barbár.

Rácz azt állítja, hogy „a homoszexualitás témájának beemelése a Nemzetközi Sajtófotó-kiállításra valójában egy marginális, ám ideológiailag erősen túlfűtött jelenséget állít fókuszba, azt a képzetet keltve, hogy a parafíliákkal élő emberek problémái súlyos és komoly tehertételt jelentenek az emberiség egészére nézve.”

A homoszexualitás nem parafília, erről a társadalmi vitát hazánk 1962-ben lefolytatta. Mindenkinek joga van erről mást gondolni, de akkor meg engedtessék meg, hogy amikor kormány folyamatosan azt állítja, hogy L. Simon László felmentését nem a homofóbia fűtötte, akkor szende félmosollyal az arcukon az adófizető, törvénytisztelő magyar homoszexuálisok annyit mondjanak, hogy „a hölgy mintha nagyon is fogadkoznék.”

De a lényeg nem ez, a lényeg az, hogy a művészet, így a fotóművészet igenis ábrázol olyan dolgokat, amiket egyes emberek marginálisnak, gusztustalannak vagy akár ideológiailag túlfűtöttnek éreznek. Ha a homoszexuális emberek létezésének ábrázolása önmagában elkerülendő, akkor miért van  Sappho a Nemzeti Alaptantervben? Akkor Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvét ne olvassák tizennyolc éven aluliak? Akkor tizennyolc éven aluliak ne nézhessék Makk Károly Egymásra nézve című filmjét?

Persze vannak olyan tartalmak, amelyhez korlátozni kell a hozzáférést. Ezek amúgy az interneten találhatóak, olyan szélsőkonzervatív szervezetekkel értünk az internetes pornográfia korlátozásának fontosságában, mint a CitizenGo. A kormányzat ebben, amiben számítana, nem lép semmit. Hiszen láthatóan a magyar fiatalokat könyvek és múzeumok tudják veszélyeztetni.

A gyermekvédelminek nevezett törvény a következőt tartalmazza: „a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket”.  Filozófiai kérdés, de könnyen állítható, hogy a szépirodalom például öncélú. De aki szerint az obszcenitás nem tud művészeti értéket képviselni, az véleményem szerint nem érti Ginsberg Üvöltés című versét vagy L. Simon László obszcenitást tartalmazó, amúgy kiváló verseit.

Az, hogy mi öncélú a művészetben, azt a befogadó dönti el. Azt pedig, hogy mi veszélyezteti a gyerekeket, a szülő. Nem Önök. Petőfi Sándor azt írja, hogy „az idő igaz, S eldönti, ami nem az.” Ötven év múlva nevetségesnek, azt antik szobrok nemiszerveinek letakarásához fogják hasonlítani ezt a kampányt.

Maradandó értéket a szabad magyar művészet tud létrehozni. Ne álljanak az útjába.

Forrás: LMP sajtó

Elhunyt Reményi József Tamás szerkesztő, kritikus

0

Hetvennégy éves korában pénteken hajnalban váratlanul elhunyt Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő – tudatta honlapján a Litera irodalmi portál, amelynek állandó szerzője volt.  

Mint írták, Reményi József Tamás 1949-ben született Debrecenben. A Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig.    

A Magyar Rádió Első közlés című versműsorát 1999-től kilenc éven át szerkesztette, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. A Sziveri János Társaság elnöke volt 1997-től.    

Reményi József Tamásnak 1973 óta folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben.   

Az irodalmi tárgyú írásokból kisebb válogatást jelentetett meg az Orpheusz Kiadó (Sinistrától Ibusárig, 1998), majd a Kortárs Kiadó (Zsurnál, 2007).    

Irodalomtörténészi munkái közül a Tarján Tamással közösen írt könyvei a legfőbbek (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyancsak Tarján Tamással hatkötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adott közre, köztük van az Írtok ti így?, a Mindent hét lapra és a Babérköszörű.    

Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát, Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.    

Munkásságát 1998-ban Pro Literatura-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2019-ben Komlós Aladár-díjjal ismerték el.    

Felidézték, hogy Reményi József Tamás a kezdetektől a Litera szerzője volt és állandó résztvevője a Nyitott Műhelyben 2008 óta zajló beszélgetéssorozatnak, az Előhívásnak. 2019-ben volt olvasható a Literán Darvasi Ferenc vele készült ötrészes életútinterjúja.    

„Sokunknak mérce volt, mértékadó kritikus, hibátlan ízléssel, akinek ítéleteiben maradéktalanul megbízhattunk. Talán az utolsó mohikán volt az irodalmi élet beszűkült színpadán, aki irodalmárként, szerkesztőként és kritikusként fenntartotta az irodalom ethoszát, azt az alázatos, a megszületett művet, a teljesítményt maradéktalanul tisztelő attitűdöt, aminek lassan, akárhonnan nézzük, vége van” – emlékezett Reményi József Tamásra a Litera főszerkesztője, Keresztury Tibor az irodalmi portálon.

Forrás: mti.hu

Varga Judit: bevált receptünk van a népességfogyás megállítására

0


Magyarországnak van egy bevált, működő receptje a demográfiai kihívásokra, a népességfogyás megállítására –
mondta Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke a Normalitás védelme és az együttműködés erősítése az EU többszintű kormányzásában elnevezésű rendezvényen, pénteken a Parlamentben.    

A politikus a CoR ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja a Régiók Európai Bizottságában) budapesti tanulmányi napjai keretében megrendezett konferencián azt hangsúlyozta: a magyar családpolitikai intézkedések nemcsak Európában, de Európán kívül is példaértékűek.    

„A magyar demográfiai politika, a népességfogyás elleni politika egyértelmű üzenet Európának. Mi nem idegen országokból érkezők betelepítésével, hanem a családok megerősítésével szeretnénk orvosolni ezt a kihívást” – magyarázta, kiemelve: a magyar kormány a migrációs folyamatok erősítése helyett a családokat, a gyermekvállalást és az otthonteremtést részesíti előnyben.    

Varga Judit úgy fogalmazott: „nekünk, európai konzervatívoknak most az a feladatunk, hogy visszavezessük Európát a józan ész útjára, mert csak ez teremthet békét és biztonságot, és csak így védhető meg az európai életmód, a biztonság és a szabadság.”    

Felidézte, hogy Magyarország az elmúlt 13 évben a legnagyobb mértékű növekedést érte el Európában a gyermekvállalás stabilitása terén. 2010 óta 27 százalékkal nőtt a termékenységi ráta, a házasságkötések száma megduplázódott, a terhesség-megszakítások száma pedig 40 százalékkal csökkent. Magyarország csak 2022-ben a bruttó hazai termék öt és fél százalékát fordította családtámogatásra – mondta.    

A volt igazságügyi miniszter rámutatott, hogy az Európai Unió az illegális migrációt és gazdasági bevándorlást erőlteti, ami „zsákutca”, mert párhuzamos társadalmat, párhuzamos értékeket eredményez, és egész Európa eróziójához vezet.    

„Európa ma kigúnyolja a nemzeteket, relativizálja a családokat és a kereszténység védelme helyett más kultúrák jogait biztosítja” – állapította meg Varga Judit, majd azt hangsúlyozta: Brüsszelben változásra van szükség, ehhez pedig „józanság, együttműködés, saját magunk tisztelete, szuverenitásunk védelme és egyenes beszéd kell.”    

„Ki kell mondanunk: összefüggés van az illegális bevándorlás és a terrorizmus között, valamint a migráció és a modern kori új antiszemitizmus között” – fogalmazott, megjegyezve: az illegális bevándorlás szétveri azt, amit az EU felépített.    

Marco Marsilio, a CoR ECR csoportjának elnöke és az olaszországi Abruzzo régió elnöke azt hangsúlyozta: meg kell védeni Európa értékeit, mert ezek adják a közösség stabilitását és gazdasági növekedését. „Európaiként, konzervatívként, a gyerekeink jövője érdekében kötelességünk, hogy ne feledjük el hagyományainkat, vallásunkat” – fogalmazott.

Kiemelte: az ideológiai veszélyekkel szemben a józan ész és a normalitás segítségével lehet fellépni. Emlékeztetett az 1956-os magyar forradalomra, szavai szerint a magyar ifjúság akkori küzdelme „ösztönözhet minket arra, hogy az európai értékek mentén valódi Európa Uniót építhetünk.”    

Gál Kinga EP-képviselő, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, a Fidesz alelnöke közölte: gyökeres változtatásra van szükség a brüsszeli politikában, mert „az európai elit elszakadt a valóságtól.” „Brüsszel elhibázott politikája nyomán” Nyugat-Európa utcáin antiszemita megnyilvánulások, terrorpárti tüntetések jellemzők, legmagasabb szintű a terrorfenyegetés és halálos támadások történnek, emellett az unió külső határait is egyre agresszívabb támadások érik – sorolta.    

Gál Kinga kiemelten fontosnak nevezte a közel-keleti helyzet eszkalálódásának megakadályozását és az európai antiszemitizmus elleni küzdelmet. Úgy folytatta: „vissza kell szerezni a kezdeményezést a globalista erőktől, akik progresszív ideológiájukkal akarnak egyformává tenni minket, eltörölve istent, családot, mint értéket”. Hozzátette: csak erős családok alkothatnak erős nemzetet, csak erős nemzetek tehetik erőssé Európát.   

Maddalena Morgante parlamenti képviselő, a Fratelli d’Italia családi és nem-tárgyalható értékek részlegének országos vezetője a konferenciára küldött hangüzenetében arra mutatott rá, hogy nagy krízisben van az egész kontinens, mert egyre kevesebb gyermek születik és egyre idősebb korban vállalnak gyermeket a nők. Mint mondta, Olaszországban elérték a születésszámok minimumrekordját. A képviselő szerint bátorítani kell a fiatalokat, hogy akarjanak szülővé válni, mert ha nem születnek meg a gyermekek, nem is építhetik a jövő társadalmát. Hozzátette: ehhez politikai, kulturális és gazdasági szinten is konkrét megoldásokra van szükség.    

Zsigmond Barna Pál parlamenti képviselő, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ECR-es delegációvezető-helyettese a jövőre esedékes uniós magyar elnökségről elmondta: olyan témákat szeretnének napirendre venni, mint a migráció, a demográfiai helyzet, a nyugat-balkáni bővítés, a közös védelempolitika vagy a kohéziós politika.   

A központi téma a versenyképesség lesz, ami elengedhetetlen Európa pozíciójának és befolyásának helyreállításához a világban – szögezte le. A magyar elnökség jelentős szerepet játszhat egy történelmi korszakban, és segíthet abban is, hogy Európa távolabb kerüljön az identitásválságtól – fűzte hozzá.    

Jelezte: a bővítési politika is prioritás lesz a magyar elnökség idején. „Védelmi, energetikai és biztonsági szempontból is létfontosságú, hogy a nyugat-balkáni országok felvételt nyerjenek” – mondta.   

Beszélt arról is, hogy a növekvő migrációs nyomás egyértelműen Brüsszel hibája. „A kötelező betelepítési kvóták napirenden tartása mágnesként vonzza az illegális bevándorlókat, támogatja az embercsempészek üzleti modelljét” – tette hozzá.

Forrás: mti.hu

Véget vetettek a családi drogbiznisznek

0

A Nemzeti Nyomozó Iroda miskolci egysége több rendőri szerv bevonásával nagyszabású akció keretében fogta el egy kábítószer-kereskedő szolnoki bűnbanda tagjait. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében több mint 130 millió forintnyi vagyont zároltak. – olvasható a rendőrség hivatalos közleményében.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály miskolci osztálya tavaly év végén indított nyomozást egy szolnoki családdal szemben, miután felmerült, hogy drogkereskedéssel foglalkozhatnak.

A gyanú beigazolódott, miután több bizonyíték támasztotta alá, hogy Szolnokon rendeszeresen adnak el szerhasználóknak a köreikben csak kristályként ismert anyagot. A fogyasztókkal szemben különböző kapitányságokon folynak eljárások.

Az alapvetően rokoni szálakra épülő drogbanda ellen november elejére állt össze annyi terhelő adat, hogy elfogásukra nagyszabású akciót szervezett a KR NNI miskolci egysége több szerv bevonásával. A november 7-ei akcióban az NNI több osztályán kívül a KR bevetési egysége és rendészeti állománya, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság felderítői és nyomozói, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Osztályainak munkatársai is részt vettek. Hajnalban egyszerre ébresztették mind a nyolc elkövetőt. A hozzájuk tartozó lakásokban és épületekben kutatásokat hajtottak végre. Ennek során összesen bruttó 4 kilogramm kábítószert foglaltak le. Ebből 3 zacskónyi anyagot éppen akkor vitt oda egy csomagküldő cég futára, miközben a rendőri intézkedés zajlott. Az ott lakó férfi nem is tagadta, hogy neki érkezett a küldemény. 

A nyomozók a szolnoki család tagjait – a 46 éves apát, 25 és 21 éves fiát, valamint 48 éves bátyját – jelentős mennységre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság el is rendelt.

A további négy elfogott személy közül hármat kábítószer birtoklásával gyanúsítottak meg a nyomozók, míg a család ötödik tagját kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével.

Az NNI Vagyon-visszaszerzési Hivatal nyomozói vagyonvisszaszerzési eljárás keretében a családtagoktól összesen több mint 130 millió forint értékben foglaltak le és zároltak különböző vagyontárgyakat. Ezek között volt nagy értékű autó, ingatlan, ékszer, elektronikai cikk, pénz, de még kriptovaluta is. Az egyik gyanúsított telefonjának átvizsgálása során ugyanis a nyomozók kriptoeszközök kezelésére alkalmas applikációt találtak. A férfi bitcoin tárolására használt tárcájának gyors elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy azon egy két hónapos időintervallumban több tízezer dolláros forgalom zajlott. A kriptoeszközöket a rendőrök úgy foglalták le, hogy az e célra létrehozott hatósági tárcába utalták át.

Forrás: police.hu

Elhunyt Ivasivka Mátyás

0

90 éves korában elhunyt Ivasivka Mátyás, Pécs ikonikus és sokak által kedvelt és szeretett karnagya.

„Kegyelettel emlékezünk iskolánk ikonikus tanárára, karnagyára, cserkészvezetőjére, akinek neve egybeforrt az intézménnyel, aki egész személyiségével nevelt és tanított. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!” – olvasható a szomorú hír a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma közösségi oldalán.

Ivasivka Mátyás, magyar zenetanár, karnagy, zenetudós Miskolcon született 1933. január 12-én.  Középiskolai tanulmányait Pécsett a Széchenyi István Gimnáziumban kezdte, majd a Nagy Lajos Gimnáziumban fejezte be. Ezek után végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatát Pécsett, ahol többek között Agócsy László, Antal György és Graef Matild tanítványaként végzett zenetanárként.

1952–53-ban a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola óraadó szolfézstanára volt. Ezt követően Zalaegerszegen a Goldmark Károly Zeneiskola és a Tanítóképző Intézet zenetörténet- és szolfézstanára (1953–1957), majd a Nagy Lajos Gimnázium (1957–2006) és a Janus Pannonius Gimnázium (1957–1990) tanára. Utóbbiban Kodály segítségével 1963-ban létrehozta az első pécsi középiskolai ének-zene tagozatot, melynek 1973-ig vezetője volt. A Nagy Lajos Gimnáziumban vonószenekart, vegyeskart, férfi vokálegyüttest, leánykart vezetett, 1965-ben megalapította az ország első Orff-együttesét. Három évtizeden át vezette a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán Férfi karát. A Janus Pannonius Női Kamarakórus, a Kodály Zoltán Férfikar karnagya, a Magyar Cserkészszövetség kerületi elnöke, a Magyar Cserkészszövetség zenei vezetője, a pécsi 10. sz. P. Á. R. cserkészcsapat parancsnoka, az Agócsy László Magánzeneiskola igazgatója.

Ivasivka Mátyás munkásságát jól jellemzi, hogy középiskolai együtteseivel a keszthelyi Helikonokon 61 aranyérmet nyert, 16-szor fődíjat is. Ő mutatta be Kodály Zoltán Mohács című művét (1965) s az általa összeállított Hét japán biciniumot (1986). Karai József, Birtalan József, Szabó Csaba és pécsi szerzők, Tillai Aurél, Várnai Ferenc, Papp Zoltán műveinek ősbemutatói mellett világhírű zeneszerzőkkel való kapcsolatai révén hazai bemutatókat vezényelt Britten: Missa brevis, Orff: Rota, Stravinsky: Credo).

Mintegy 2000 ismeretterjesztő előadást tartott, írásai magyar, olasz, német lapokban jelentek meg. 10 zenei és cserkészkönyvet irt, 2007-ben világszerte terjesztett centenáriumi CD-t készített.

Felesége, Halmi Sarolta középiskolai matematikatanár, négy gyermeke van.

Művei zeneszerzőként:

Női kar:

  • Mecseki körtánc (1960)
  • Négy epigramma (1968)
  • „Már kél a fénynek csillaga” – három gregoriánum (1975)
  • Küzdelmed sose bánd! (Janus Pannonius, 1983)
  • Ave Maria (1993)
  • Uygur–magyar fantázia (1998)

Vegyeskar:

  • Pécsi diákinduló (1959)
  • Az igaz cserkész (Keresztury Dezső – 1990)
  • Boldog Özséb himnusz (Gérecz Attila – 2005)

Vonószenekar:

  • Kis tavaszi szvit (1958)

Elismerései:

Forrás: wikipedia.org

Csaknem húszezer álláskeresőt támogattak Baranyában

0

Csaknem húszezer álláskereső kapott támogatást a Baranya Vármegyei Kormányhivatal 2015-ben kezdődött foglalkoztatási programjában, amelyet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 16,7 milliárd forintos támogatásával valósítottak meg – közölte a hivatal pénteken az MTI-vel.    

Az Út a munkaerőpiacra elnevezésű, decemberben záruló projekt célja a 25 évesnél idősebb álláskeresők és inaktív alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása volt – írták. A célok között szerepelt az is, hogy elősegítsék az átlépést a közfoglalkoztatásból a versenyszférába azoknak, akik képessé tehetők és készek abban munkát vállalni – tették hozzá.    

A források nagy részét az álláskeresők nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő programra használták fel, míg a projekt másik része a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások – köztük a munkavállalói mobilitást, a hosszabb külföldi tartózkodás utáni hazatérést, itthoni munkavállalást támogató EURES-szolgáltatások – hozzáférhetővé tételét, minőségének javítását segítette.    

A hivatal tájékoztatása szerint a résztvevők csaknem egyharmada a projekt kiemelt célcsoportjának számító alacsony iskolai végzettségűek közé tartozott.   

A támogatási elemek közül a bérhez kapcsolódó támogatások voltak a legnépszerűbbek, amelyekben több mint 16 ezer álláskereső részesült. Több ezren vették igénybe a vállalkozóvá válási támogatást és a képzési lehetőségeket is.   

A képzési szakirányok közül különösen kedveltek voltak az óvodai dajka, a személy- és vagyonőr, a szociális gondozó és ápoló, a pénzügyi, számviteli ügyintéző, az eladó, a szakács, a cukrász, a raktáros és a gyógymasszőr tanfolyamok – írták.

Forrás: mti.hu

November 21: X. Mecsek Szalon kiállításmegnyitó

0

2023. november 21-én, kedden 18 órakor nyitják meg ünnepélyesen a X. Mecsek Szalon kiállítást Pécsen a Civil Közösségek Házának, Halász Rezső Galériájában, a Szent István tér 17. szám alatt.

A Mecsek Fotóklub szervezésében megrendezésre kerülő kiállítást dr. Fedeles Tamás, PTE oktatási rektor-helyettes nyitja meg. Zongorán közreműködik: Fuchs Gábor.

A Mecseki Fotóklub történetéből:
1957-1977

„Olyan hosszú életű amatőr egyesület még nem volt Pécsett, mint az 1957. március 8.-án megalakult fotóklub, mely Mecseki Fotóklub néven működik a mai napig. A klub fő célja jó fotográfiák készítése volt, továbbá az alkotók művészi fejlődésének elősegítése. A klub első évében mindjárt országos fotókiállítást hirdetett, mely nagy érdeklődést váltott ki. Neves alkotók vállaltak szervező munkát, többek között Halász Rezső, Dr. Szász János, Tillai Ernő, Tám László, Harnóczy Örs. A klubhelyiség problémája nehezen volt megoldható, más-más helyeken kaptak termet. Egy idő után a hasonló érdeklődésűek kisebb csoportokat alkottak, és egymást ösztönözve bizonyos stílust és témakört alakítottak ki. A különféle tendenciák jól megfértek a klubban, így mindenki megtalálta a neki megfelelő irányzatot, és a kölcsönös érdeklődés sem apadt el. Lantos Miklós, Dr. Szász János és Tillai Ernő kemény, markáns, konstruktivista képeket készített, ezt a fajta szemléletet hosszú ideig azonosították a Mecseki Fotóklub törekvéseivel. Kis számban már akkor is jelentkeztek a természetfotózás hívei, akik közül Kiss Imre tűnt ki. Új, általuk szürrealistának vélt irányzattal jelent meg a klubban a Focus alkotócsoport dr. Lajos László vezetésével. A Fotóművészet Nemzetközi Szövetsége, a FIAP egymás után ismerte el a sikerek alapján az alkotók képességeit. A sokirányú kapcsolat és ismertség újszerű kezdeményezés lehetőségét nyújtotta, létrehozták 1973-ban az „Öt országrész fotófóruma” fesztiválsorozatot. Sorra alakultak a testvérvárosi kapcsolatok is, elsősorban a Horvát Eszéki Fotóklubbal. A fotóklub sajátos szemléletét, képeinek a szokványostól eltérő voltát, az igényes szigorúságot és az esztétikai felkészültséget méltányolták és elismerték. A klub a 70-es évekre elérte aranykorát, hiszen kiegyensúlyozott, és változatos klubéletet élt, sok és jó kép született, az elméleti felkészültsége is fejlődött. A klubnak nimbusza lett, általános elismertséget vívott ki. A korszak méltó lezárása volt az 1977 őszén rendezett nemzetközi fotókiállítás, melynek témája a Nő ’77. Az érdeklődés óriási volt, 37 országból érkeztek képek, melyekből a zsűri kiválasztotta a kiállítás anyagát. A nézők száma is grandiózus volt, 115 ezer látogató nézte meg a képeket a Pécsi Galériában. A klub ekkor a delelőjén túljutott, új szemléletű képekre lett volna szükség, ezt az új szemléletet az Ifjúsági Házból a fotóklubba áttelepült Focus alkotócsoporttól várták. Ezzel megnyílt egy újabb korszak a klub életében.”  – Tillai Ernő MFIAP fotóművész.

1977-1990

„Az Ifjúsági Házban a Dr. Lajos László által vezetett csoport sok fiatalt gyűjtött maga köré. A csoport tagjai egyre rangosabb, komolyabb képanyaggal rendelkeztek, egyre több kiállítás megszervezését vállalták. Az 1977-ben alakult Focus csoport tagjainak többsége is ebből a csoportból szerveződött. Alapító tagjai Dr. Lajos László, Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc, és Kovács Attila. Később csatlakozott hozzájuk Marsalkó Péter és Borbély Tamás. Első kiállításuk után írta róluk a kritika: „Nem sűrűn találkozhatunk ezzel az új művészi magatartással, mely tárgyilagos, de nem veszi annyira komolyan magát, hogy öniróniájának céltáblája ne lehessen”. Dr. Lajos László: „Valami újat akartunk, frissebbet, mert ami akkortájt dívott a klubban, avíttnak tűnt számunkra. Újat, de nem a klub ellen, hanem vele párhuzamosan valami mást.” A csoport 10 évig nemcsak a Mecseki Fotóklub élcsapata volt, országosan is a legrangosabb fotós csapattá érlelődött. A klub 1983-ban elnyerte a Kiváló együttes címet. Az 1987-es esztendő jelentős a fotóklub életében, mert a 30 éves jubileumát ünneplő egyesület ebből az alkalomból könyvet készített „Fényképeskönyv” címmel. A Mecseki Fotóklub több, fontos kiállítást szervezett ezekben az években. 1982-ben a „Nő ’82”, 1985-ben a „Hat országrész”, 1987-ben „A pécsi fotográfia története – A Mecseki Fotóklub 30 éve”. A nemzetközi fotófórumok fontos szerepet játszottak a fotóklub életében. 1974-től folyamatosan találkoztak hat országrész fotósai, ezt a nemzetközi társaságot három alkalommal látta vendégül a Mecseki Fotóklub. A Pécs-Lahti kapcsolatos során 1988-ban Körtvélyesi László és Mánfai György volt vendége a Lahti Fotóklubnak. A rendszerváltást követően több kiállítást szerveztek Ausztriában és Németországban, ahol Tillai Ernő képanyaga került bemutatásra. 1992-ben nagy veszteség érte a klubot Halász Rezső EFIAP fotóművész halálával. A rendszeres programok ellenére a klub teljesítménye egyre jobban süllyedt az átlag fotóklubok szintjére. Megszűntek a klubon belüli csoportosulások, nem voltak olyan csoportok, amelyek valami újat lettek volna képesek alkotni. A megújulás vágya kisegítette a klubot az apátiából, megszületett a Kortárs Magyar Fotográfia kiállításának gondolata. Nemcsak a kor szellemi vonulatait, önmagukat is megmutathatták a szakmának és Pécs város művészetet kedvelő lakosainak. Új lehetőségekkel lettek gazdagabbak, újra a magasabb szintű alkotás lehetősége csillant meg előttük.”  – Tám László EFIAP fotóművész.

1990-

„A rendszerváltás társadalmi hatásai a klubot is fenyegették. Azok, akik addig a hobbijukba temetkezve élték életüket, karriert kezdtek építeni, pénzre hajtottak. Közösségek százai szűntek meg, veszítették el tagjaik jelentős hányadát. A klubban is érezhető volt ez, de sok fiatal pályakezdő fotós viszont rátalált a klubra. Sajnos nem sokan maradtak meg a fotó mellett, a fluktuáció azóta is érezhető. A tehetséges, klubot fémjelző tagok közül többen a megélhetést, az új piacot választották. A reklámfotóban soha nem látott lehetőségek nyíltak. A 90-es években a vasfüggöny megszűnése a Nemzetközi Fotófórum végét is jelentette. A klub 1995-ben elindította a Kortárs Magyar Fotográfia biennálét. Kétévente együtt volt a fotográfusok legjava. 2001 után a biennálé kinőtte a klub lehetőségeit, így a rendezés jogát átadták a Kortárs Magyar Fotográfia Alapítványnak. Az ezredforduló tájékán a fotográfiában forradalmi változások következtek be a digitális fényképezéssel. A fotóklub az újdonságok felkarolását is szem előtt tartotta. A kezdeteknél előadásokkal, gyakorlati foglalkozásokkal segítette minden érdeklődő fotós átállását a digitális fényképezésre. A klubon belül ez az időszak hozta a természetfotó megjelenését. Magas színvonalát fémjelzi, hogy többen a Naturart csoport tagjai lettek. A Klub alapításának 50 éves évfordulójára kiadta az Előhívás c. könyvet, a Pécsi Galériában reprezentatív kiállításon mutatta meg fél évszázados munkájának legértékesebb alkotásait. Majd a 60. évfordulón a Cella Septichorában Pécs fotóesszenciája 1957-2017 címmel Pécshez kötődő képekkel ünnepelt a klub. 2016-tól MAFOSZ és FIAP által patronált nemzetközi fotópályázatokat szervez évente Sopianae Nemzetközi Fotószalon címmel. Tillai Ernő klubunk művészeti vezetője 2016-ban HonA-MAFOSZ életműdíjat kapott, Barakonyi Károly, Laki Krisztina Éva és Ruprech Judit tagjaink a FIAP fotóművésze cím AFIAP fokozatát nyerték el. 2017-ben Kiss Imre EFIAP/b, Barakonyi Károly, Laki Krisztina Éva, Kiss Zoltán EFIAP, Déri Judit és Jerszi Gabriella AFIAP és A-MAFOSZ, Barakonyi Károly A-MAFOSZ fotóművészeti minősítést szereztek. A Mecsek Szalont a klub 2013-ban indította útjára, évente bemutatkozási lehetőséget kínálva a tagjai számára. A Szalon minden évben még két további kiállítással mutatkozik be a nagyközönség előtt.”  – Hámori Gábor fotóművész

Forrás: mecsekifotoklub.hu