Kezdőlap Blog Oldal 119

Közösségben az erő

Harmincéves fennállását ünnepelte a Pécsi Református Kollégium Kórusa, november 30-án. Az ünnepi alkalmat a kertvárosi református templomban tartották, a Refi hagyományos adventi istentiszteletével egybekötve.  

Emlékek felidézésével, közös énekléssel kezdődött délután a jubileumi program, szűk körben. Az ország több pontjáról utaztak haza Pécsre a senior kórustagok, hogy a jelenlegi vegyeskarral közösen ünnepelhessenek. Humoros és megható történetek egyaránt előkerültek a beszélgetés alatt.

„A gimnáziumban alapvetően református nevelés zajlott, így az értékközvetítést minden órán megtapasztalhattuk. Mégis a hétfői és csütörtöki kóruspróbák voltak a hét legfontosabb pillanatai. A legjobb barátságok ott köttettek, a legjobb beszélgetések ott hangzottak el, egymás lelki építése és erősítése ott történt” – emlékezett vissza Erdélyiné Lingl Helga, aki egykor az alt szólamot vezette a kórusban. Jelenleg Budapesten él, de örömmel jött el a jubileumi alkalomra. A vegyeskarban eltöltött évek alapjaiban határozták meg az életét. „Az értékrend, amelyet a kórustól kaptam, egész életemben elkísér” – fogalmazott.

A szükség kórust teremt

A Refi Kórusát harminc évvel ezelőtt Hoppál Péter karnagy alapította. Mint mondta, a szükség hívta életre a vegyeskart. „1995-ben hívott fel az akkori igazgató, Baka Sára, hogy az addigi énektanár helyett ugorjak be: alakítsak kórust, mert nálunk forgat az Örömhír című televíziós műsor, és kórusművet kell énekeljünk” – emlékezett vissza a kezdetekre az alapító karnagy, aki arról is beszélt, hogy az internátus nagy bázist jelentett a kórusnak. „A bentlakás nagyon erős vonzása volt ennek a közösségnek. Csodálatos élmény volt, amikor a próba után a diákok a kollégium folyosóin zengték a megtanult kórusműveket” – elevenítette fel a régi emlékeket Hoppál Péter.

„Csodálatos projekt”

A Refi hagyományos adventi istentiszteletén összeállt a seniorokból és jelenlegi kórustagokból álló vegyeskar. Az alkalmon Kádár Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója arról a lelki többletet adó munkáról beszélt, amely nemcsak a múltban, hanem a jelenben is meghatározza a Refi Kórusában éneklő diákok életét. „Az iskola Isten veteményeskertje az egyház számára. Itt most ezt fizikailag érzékelhettük. Minden jelenlegi diákunkra igaz, hogy részesei ennek a csodálatos projektnek, amelynek fontos fejezete a kórus három évtizede” – emelte ki Kádár Péter az ünnepi alkalmon, ahol köszöntötte a volt és jelenlegi kórustagokat. Hálát adott a zenei istendicsőítésért, amelyet a mennyország előszobájának nevezett. Mint mondta: az elvetett magvak mélyre gyökereztek három évtized alatt.

Biztos pont

Az ünnepi alkalom után nehéz volt a búcsú. Spontán öröméneklés következett, majd sokáig beszélgettek még a kórustagok. Ekkor kérdeztem meg Bóka Villőt, aki jelenleg 11. osztályos, hogy jelent számára a kórus? „Biztonságot, biztos közeget. Felemelő a kóruspróbán énekelni, ahol egy jó közösségben vagyunk. Itt fontos a közösség, ahol mindenki befogadó és barátságos. Sokszor van, hogy hét órakor már nagyon fáradt vagyok, de amikor elmegyek próbálni, olyan felfrissülten térek vissza a koliba, mintha aludtam volna két órát” – magyarázta a diák. 

A jelenlegi karnagy, Pap Tamás, egykor maga is a Refi Kórusban énekelt. Tizenöt évvel ezelőtt vette át a karvezetői pálcát Hoppál Pétertől. Amit akkor kapott, azt igyekszik visszaadni ma a diákoknak. „A kórusban eltöltött évek muníciót és fegyvert adtak az eljövendőhöz. Ebből tudtam, és tudok a mai napig táplálkozni” – mondta Pap Tamás, aki kiemelte: azóta is igyekszik a már kitaposott úton vezetni a kórust. „A mai alkalom nagyon jó volt arra, hogy a jelenlegi tagoknak lendületet és kedvet adjon. Ma igazán érezhették, hogy érdemes a zenének ezen ágát művelni” – fogalmazott a karnagy.

Vadat gázoltak, autó égett, időseket kellett segíteni – mozgalmas napjuk volt a baranyai tűzoltóknak

Csütörtökön több esethez is riasztották a Baranya vármegyei hivatásos tűzoltókat: vadgázolás, többszereplős közúti baleset, kigyulladt gépjármű és idős embereknek nyújtott segítség is szerepelt a nap eseményei között.

Vadgázolással indult a reggel

Vadat gázolt egy kisbusz csütörtök kora reggel Csányoszró közelében. A járműben összesen heten utaztak, személyi sérülés nem történt, azonban az őz elpusztult. Az esethez a sellyei hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a helyszín biztosítása mellett áramtalanították a mozgásképtelenné vált gépkocsit. A szakaszon rendőri irányítás mellett, félpályán haladhatott a forgalom.

Fotó: Sellye KVŐ

Ráfutásos baleset történt Pécs egyik forgalmas útján

Három személyautó ütközött össze tegnap késő délután Pécsett, a Siklósi úton. A ráfutásos balesetben négy ember szenvedett könnyebb sérülést, őket a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították. Műszaki mentés céljából a pécsi hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, átvizsgálták a kocsikat, azonban azok feszültségmentesítése nem volt indokolt. 

Parkoló autó égett Pécsett

Elektromos meghibásodás miatt gyulladhatott ki egy személyautó tegnap este Pécsett, a Nagy Imre úton. A lángok a parkoló gépkocsi motorterében csaptak fel, a hivatásos egység néhány perc alatt a helyszínre ért, ekkor már nem volt tűz. A tűzoltók a még izzó, füstölő részeket vízsugárral eloltották. A tűz a többi autóra nem terjedt át, személyi sérülés nem történt.

Fotó: Pécs HTP

Óvatosan az utakon!

Megcsúszott a vizes úton, majd szalagkorlátnak ütközött egy személyautó csütörtök este Pécs-Mecsekszentkúton. Az autóban jelentős kár keletkezett, szerencsére az utasai nem sérültek meg. A balesetveszély miatt a pécsi hivatásos tűzoltók a rendőrség kiérkezéséig biztosították a helyszínt, beavatkozásra nem volt szükség.

Fotó: Pécs HTP

Idős embereknek nyújtottak segítséget a tűzoltók Pécsett

Két idős embernek is segítettek Pécsett a helyi hivatásos tűzoltók csütörtökön. Hajnalban egy Megyeri úti, éjszaka egy Levendula utcai ingatlanba engedték be a mentőszolgálatot, miután az ott lakó idős emberek segítséget kértek. Egyiküket kórházba szállították, másikukat a helyszínen megvizsgálták, ő nem szorult kórházi ellátásra.

Forrás: Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A Zengő-kilátó lett az Év kilátója 2025-ben

A magyar turisták szavazatai alapján a mecseki Zengőn álló kilátó nyerte el az Év kilátója 2025 címet. A Mecsek legmagasabb csúcsán magasodó, ikonikus építmény több mint 5750 szavazattal végzett az első helyen, magabiztosan maga mögé utasítva a többi jelöltet. Az eredményt a hegy lábánál rendezett sajtótájékoztatón és emléktábla-avatáson jelentették be csütörtökön.

A természetjárók harmada a Mecsek büszkeségére voksolt

Az Aktív Magyarország és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ idén hatodik alkalommal hirdette meg a közönségszavazást. A cél változatlan: minél többen fedezzék fel hazánk hegycsúcsait és kilátóit. A kijelölt tíz építmény közül a természetjárók több mint 15 ezer voksot adtak le — ezek több mint egyharmada a Zengőre érkezett.

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezetője kiemelte:
„A Zengő-kilátó a Mecsek koronagyémántja. A hegy legendái, természeti értékei és az építmény monumentalitása együtt adják különleges erejét.”

Összefogás, természeti értékek, helyi büszkeség

A díj nemcsak turisztikai siker, hanem fontos helyi üzenet is. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke szerint az elismerés visszaigazolása annak a közös kiállásnak, amely 2004-ben megakadályozta a hegyre tervezett radarállomás megépítését.

Hargitai János országgyűlési képviselő felidézte a néhai Sólyom László szerepét, aki a bánáti bazsarózsa élőhelyének védelméért és a Zengő megóvásáért folytatott küzdelem egyik legfontosabb alakja volt.

Gál Krisztián, Pécsvárad polgármestere arról beszélt, hogy a kilátó hatalmas lendületet adott a térség turizmusának:
„A Zengő sok túrázót vonz, és újabb ökoturisztikai fejlesztések alapja lehet a jövőben.”

130 éves hagyomány, modern köntösben

A Zengő csúcsán 130 éve állt először kilátó. A mai, hatszintes, acélvázas szerkezet 2020-ban készült el, egy 1970-es évekbeli geodéziai torony átalakításával. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, Schóber József szerint:
„A mostani a legnagyobb szabású és remélhetőleg a legtartósabb kilátó. Aki felmegy, a Mecsek esszenciáját kapja meg: természetet, történelmet, kultúrát.”

Lélegzetelállító panoráma – a Mecsektől a Balaton-felvidékig

A Zengő-kilátóból a Mecsek keleti vonulatai tárulnak fel, de tiszta időben látszik a Villányi-hegység, sőt a Badacsony, a Gulács és a horvátországi Papuk is. A bánáti bazsarózsa egyik legfontosabb magyar élőhelye szintén itt található, ezért a kilátó nemcsak turisztikai, hanem természetvédelmi szimbólum is.

A 2025-ös rangsor:

  1. Zengő-kilátó (Mecsek) – 5752 szavazat
  2. Megyer-hegyi kilátó (Zemplén) – 2770 szavazat
  3. Julianus-kilátó (Börzsöny) – 2407 szavazat

A mecseki győzelem tehát fölényes volt — és egyben újabb bizonyíték arra, hogy Baranya természeti kincsei országos jelentőségűek.

Elhunyt Kiss Gábor, a villányi borvidék egyik meghatározó borásza

Elhunyt Kiss Gábor villányi borász, aki a Matias Borászat országos hírű szakmai vezetőjeként és saját, tízhektáros birtokának irányítójaként vált a borvidék meghatározó alakjává. Munkásságát a szakmai igényesség, a terroir iránti mély tisztelet és a következetesen magas minőség jellemezte. Sajtóinformációk szerint halálát tüdőembólia okozta.

Villány, mint életút és szakmai otthon

Kiss Gábor 1980-ban született Szilágysomlyón, majd 1989-ben családjával Villányba költözött. A borvidék dűlői, klímája és borászati hagyományai már fiatal korától formálták látásmódját. Bár erdélyi gyökereire mindig büszke maradt, szakmai identitását Villány határozta meg: itt találta meg azt a közösséget és azt a terroirt, amelyhez egész pályáján hű maradt.

A Matias Borászat szakmai motorja

A Matias Borászat közölte, hogy Kiss Gábor a 2007-es alapítástól kezdve meghatározó szereplője volt a pincészetnek. Nevéhez köthető az a szemlélet, amely a nagyobb méretű borászat működésébe is képes volt beemelni a kis családi pincék gondosságát és kézműves igényességét. A borászat kiemelte, hogy 18 évjáraton át formálta a Matias prémium borainak stílusát, és jelentős hatással volt a pécsi és villányi borok minőségi megítélésére is.

Saját borászat: tudatosan épített stílus és karakter

Kiss Gábor saját villányi birtokán tíz hektáron gazdálkodott, elsősorban olyan kiemelt dűlőkben, mint a Hajdús, a Boczor és a Gesztenyés. Borai közös jegye volt az erőteljes gyümölcsösség, a fajta tiszta megmutatása és a villányi terroir karakterének hangsúlyos jelenléte. Míg belépő szintű borai frissességükkel és jól ihatóságukkal szólították meg a szélesebb közönséget, addig prémium vörösborai — mély, összetett és nagy formátumú tételek — rendszeresen a szakma és a borbarátok elismerését váltották ki. Borászati filozófiájában a precizitás, a dűlők tisztelete és a kompromisszummentes minőség központi szerepet játszott.

Közösségépítő szakember

Kiss Gábort Villányban nemcsak borai miatt tartották számon. Nyitottsága, együttműködésre való készsége és konstruktív szakmai hozzáállása miatt sokan tekintették olyan embernek, aki érdemben hozzájárult a borvidék fejlődéséhez és szakmai arculatához.

Öröksége a borokban él tovább

Bár halála pótolhatatlan veszteség, munkája és borászati szemlélete maradandó nyomot hagy a villányi borvidéken. Borai, dűlői és az a stílus, amelyet évtizedek alatt felépített, továbbra is őrzik nevét és szakmai örökségét.

Jövőre 936 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése – jelentette be Gulyás Gergely

A kormány újabb jelentős béremelést hajt végre a pedagógusoknál. 2026-ban átlagosan 936 ezer forintra nő a tanárok fizetése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán, a Facebook-oldalán megjelent videóban.

A miniszter elmondta, hogy a stratégiai kabinetülésen több témát is áttekintenek a jövő heti kormányülés előtt, ám a pedagógusbérek rendezése továbbra is kiemelt ügy. Felidézte: Magyarország korábban megállapodást kötött az Európai Unióval, amely szerint a tanári fizetéseknek el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezért a bérek minden évben lépcsőzetesen emelkednek.

Gulyás szerint a jövő évi, 936 ezer forintos átlagbér már önmagában is komoly előrelépés a jelenlegi kormányzati ciklusban. Ugyanakkor a pedagógusok fizetése továbbra is kategóriánként tér el. Hozzátette: a kormány célja, hogy 2031-ig tartósan teljesüljön a 80 százalékos szint, amely a pályán maradást és a pályaválasztást is vonzóbbá teheti.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tanári hivatás megbecsülése nemcsak bérezési kérdés:

„A jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ, ezért a pedagógusok munkáját megfelelő módon kell elismernünk.”

Forrás: MTI / Gulyás Gergely Facebook

Fülöp Attila: tavaly volt a valaha mért legtöbb örökbefogadás Magyarországon

Történelmi csúcsot ért el tavaly az örökbefogadások száma Magyarországon: 1291 gyermek talált családra, ami az eddigi legmagasabb érték – jelentette be Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a miskolci új gyermekotthon átadásán.

Az államtitkár hangsúlyozta: hosszú távon továbbra is az a cél, hogy minél több gyermek családi környezetben nőhessen fel, még akkor is, ha ez nem vér szerinti családot jelent.

Növekszik az újszülöttként magukra maradó gyermekek száma

Fülöp Attila elmondta: az elmúlt években különösen Északkelet- és Kelet-Magyarországon nőtt azon újszülöttek száma, akik valamilyen okból a kórházakban maradnak. A kormány ezért döntött rövid távú megoldások bevezetéséről, köztük új gyermekotthonok építéséről.

A most átadott miskolci intézmény:

  • 72 csecsemőnek biztosít gondoskodó környezetet,
  • továbbá 24 iskoláskorú gyermeknek nyújt stabil ellátást,
  • az intézmény működését pedig közel 70 munkavállaló – többségük szakképzett szakember – biztosítja.

Új gyermekotthonok létesülnek több városban is

Az államtitkár bejelentette, hogy a következő években: Miskolcon egy újabb gyermekotthon, Mátészalkán és Karcagon is új intézmény épül, hogy a gyermekek minél gyorsabban jobb körülmények közé kerülhessenek.

A nevelőszülőség ma már hivatás – és versenyképes keresettel jár

Fülöp Attila kiemelte: a kormány azzal, hogy a nevelőszülőséget foglalkoztatási jogviszonyhoz kötötte, hivatássá tette ezt a korábban alig elismert tevékenységet. Így ma a nevelőszülők:rendszeres, stabil jövedelmet kapnak, munkájuk pedig anyagilag is versenyképes más foglalkoztatásokhoz képest. Ezzel a cél, hogy minél több gyermek családi közegben tanulhassa meg, mit jelent biztonságban, figyelemben és szabályok között felnőni.

Komplex támogatási csomag a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére

A kormány olyan csomagot fogadott el, amely:

  • közvetlenül a gyermekeket támogatja (étkezési, ruházati, sporteszköz-támogatások),
  • és a gyermekvédelmi intézményrendszer működését erősíti:
  • több gyámügyi ügyintéző,
  • több gyám,
  • bővülő szakmai források.

„Minden gyermeknek joga van a törődéshez”

Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője az átadáson arról beszélt: a legfontosabb, hogy a gyermekek saját családjukban nőhessenek fel, ám sajnos előfordul, hogy újszülöttek maradnak édesanyjuk nélkül a kórházakban. Háláját fejezte ki a kormányzat felé, amiért meghallotta a túlterhelt gyermekotthonok problémáját, és létrehozta a miskolci intézményt.

Gyors sorsrendezés: nem maradhatnak hosszú távon intézményben

Cséplőné Gönczi Veronika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte: a cél, hogy a gyermekek sorsát a lehető leggyorsabban rendezzék, és minél előbb családi környezetbe kerülhessenek.

Forrás: MTI

Digitális tanulás, VR-élmények és helyi értékek kerülnek a középpontba – 643 milliós fejlesztés a baranyai oktatásban

Elindul 2026-ban az a nagyszabású, három évig tartó oktatásfejlesztési program, amely teljesen új szintre emeli a baranyai gyerekek és fiatalok tanulási élményeit. A Baranya Vármegyei Önkormányzat kezdeményezésére, 643 millió forintos TOP Plusz-forrásból megvalósuló projekt célja, hogy a diákok a modern technológiák segítségével fedezzék fel szülőföldjük értékeit – és mindez tartósan beépüljön az oktatás mindennapjaiba.

Digitális tananyagtár a baranyai értékekről

A fejlesztés egyik alappillére egy online tananyagtár, amely pedagógiailag megalapozott, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő módon rendszerezi a helyi történeteket, kulturális örökséget, hagyományokat és természeti kincseket. A cél, hogy minden baranyai diák korszerű, frissített, könnyen elérhető tartalmakon keresztül tanulhasson saját környezetéről.

A tartalmak hosszú távú megőrzését és folyamatos bővítését egy részletes projektdokumentációs adatbázis szolgálja majd.

VR-labor Pécsen – élményalapú tanulás új dimenzióban

A program egyik legizgalmasabb eleme a Baranya Kincsei interaktív könyv, illetve a hozzá kapcsolódó VR-labor, amely Pécsen, a vármegye központjában kap helyet. A labor célja, hogy a diákok egy virtuális térben „utazhassák be” Baranya legismertebb helyeit, sőt olyan értékeit is, amelyekhez a valóságban kevésbé férnek hozzá.

A VR-labor elhelyezése stratégiai döntés: innen a kisebb települések iskolái is könnyen elérhetik a szolgáltatást.

Bűnmegelőzés és közlekedésbiztonság új köntösben

A projekt nem csak kulturális és digitális területen hoz újdonságot. Két másik oktatási elem is bekerül a csomagba:

  • interaktív bűnmegelőzési modul, amely a fiatalok számára érthetően és élményszerűen mutatja be a veszélyhelyzeteket és a helyes döntéseket;
  • kerékpáros közlekedésbiztonsági képzés, amely a mindennapi közlekedésben használható gyakorlati tudást ad.

Mindkét programot közösségimédia-kampányok egészítik ki, hogy az üzenetek ne csak a gyerekekhez, hanem a családokhoz is eljussanak.

„Be kell vinni az iskolákba mindazt, ami Baranya értéke”

Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke szerint a projekt célja, hogy a fiatalokhoz a saját eszközeiken keresztül szóljanak:

„A fiatalokat digitális és élményalapú formában kell megszólítani, és el kell érni, hogy büszkén vállalják szülőföldjüket. A helyi történeteket, értékeket, példaképeket be kell vinni az iskolákba, a tananyagba és a digitális térbe is – ezt szolgálja a Közösségi Tudástár projekt.”

Baranya eddigi legmodernebb oktatási fejlesztése

A 643 millió forintos támogatásnak köszönhetően olyan eszközök és tartalmak jönnek létre, amelyek hosszú évekre meghatározzák a baranyai oktatást. A projekt egyszerre támogatja a helyi identitást, erősíti a digitális készségeket, és valódi élményeket visz az iskolákba.

Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac – közel 4,7 millióan dolgoznak itthon

Stabil és erős a magyar munkaerőpiac – erről beszélt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 és a Kossuth rádió műsoraiban szerdán. Mint mondta, a foglalkoztatás történelmi csúcson van, a munkanélküliség pedig 4–4,5 százalék között mozog.

Az államtitkár szerint a kedvező adatok annak a 2010-ben meghozott kormányzati döntésnek köszönhetők, amely a szociális ellátórendszerek helyett a munkaalapú társadalom építését helyezte előtérbe. „Magyarország mind foglalkoztatásban, mind munkanélküliségben továbbra is az unió élmezőnyében van, a 8–9. helyen állunk” – hangsúlyozta.

Minimálbér-emelés: megállapodás született

A bértárgyalások eredményeként jövőre 11 százalékkal nő a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum.

Czomba szerint kemény egyeztetések előzték meg a megállapodást: a munkáltatók 5–8, a munkavállalók 10–12 százalékról indultak. Végül olyan kompromisszum született, amely – az államtitkár értékelése szerint – mindkét oldal számára elfogadható, és nem veszélyezteti a munkahelyeket.

A béremelés mellett a kormány korábbi intézkedései – például a 25 év alattiak szja-mentessége vagy a többgyermekes édesanyák adókedvezménye – tovább erősítik a nettó kereseteket. Mivel jövőre 4 százalék körüli inflációval számolnak, a reálbérek további emelkedése várható.

Foglalkoztatás: több mint egymillió új munkahely 2010 óta

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adatai szerint 2025 novemberében 220 688 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami egy év alatt több mint 4 ezerrel, 2010-hez képest pedig 335 ezer fővel csökkent.

2010 óta csaknem egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma már közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. A minimálbér ez idő alatt négyszeresére, az átlagbér több mint háromszorosára emelkedett.

Demográfia és munkaerő: a kormány a hazai tartalékokra épít

Czomba Sándor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy a KSH legfrissebb számai szerint a magyar népesség 9,5 millió alá csökkent – ez azonban nem egyedülálló jelenség, szerte a fejlett világban hasonló folyamatok zajlanak.

A kormány továbbra sem a migrációra kívánja építeni a munkaerőpiac fenntartását: „Mi arra tettük föl az életünket, hogy országhatáron belül találjuk meg azokat, akik tudnak és akarnak dolgozni – mintegy 300 ezer ilyen honfitársunk van” – fogalmazott.

A családtámogatási rendszer megerősítését szintén kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a gyerekvállalás ne teher, hanem lehetőség legyen.

Támogatások és programok a foglalkoztatás bővítésére

A kormány több munkaerőpiaci programot is működtet:

  • Ifjúsági Garancia Plusz – a 30 év alattiakat és inaktívakat támogatja,
  • 30 év felettieket segítő uniós program,
  • „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025” program, amely tartós elhelyezkedést céloz.

Ezekkel eddig 57 ezer álláskereső jutott munkához, mintegy 70 milliárd forint uniós forrás felhasználásával.

Kritika a kiszivárgott Tisza Párt-dokumentummal kapcsolatban

Czombát az M1-en kérdezték arról a dokumentumról is, amely magasabb, többsávos jövedelemadót javasol. Az államtitkár szerint az abban szereplő 22 és 33 százalékos adókulcsok minden munkavállalóra negatív hatással lennének, bércsökkenést és elbocsátásokat okoznának. Úgy fogalmazott: „Ezt a pályát nem szabad elengedni, a 2010 óta felrajzolt gazdasági irányvonalat kell továbbvinnünk.”

Forrás: MTI

Lázár János: ezer kilométer vasúti pálya újulhat meg

Akár ezer kilométer vasúti pálya felújítása is elindulhat a következő időszakban, a szükséges források pedig teljes mértékben rendelkezésre állnak – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán.

A miniszter rámutatott: Magyarország 8 ezer kilométer hosszú vasúthálózatából 6 ezer kilométert használnak aktívan. 2010 óta 103 projekt valósult meg, összesen 2091 milliárd forintból, amelynek köszönhetően 1800 kilométernyi szakasz újult meg eddig. A következő években újabb látványos fejlesztések várhatók.

Javul a menetrendtartás, nő az utasszám – a vasút újra vonzóbb

Lázár János szerint a magyar vasút több évtizedes lejtmenete megállt, és ismét fejlődési pályára állt. A menetrendtartás 80 százalék fölé javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatások minimumát, az utasszám pedig 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt.

A tárcavezető büszkén emelte ki: „A MÁV Csoport önmagában teljesítette Magyarország teljes kibocsátáscsökkentési kötelezettségét.” Közben Magyarország továbbra is az ötödik legolcsóbb közlekedési szolgáltatást biztosítja az EU-ban.

Beruházási programok: M44, M49, mohácsi Duna-híd

Az építési és közlekedési tárca jelenleg 566 beruházásért felel, összesen több mint 3000 milliárd forint értékben. A folyamatban lévő és előkészített fejlesztések között kiemelt jelentőségű:

  • az M44-es gyorsforgalmi út folytatása Nagyszalonta felé,
  • az M49-es út megépítése Szatmárnémeti irányába,
  • az új budapesti reptéri gyorsforgalmi kapcsolat,
  • és a mohácsi Duna-híd.

A miniszter szerint ezek a fejlesztések nemcsak a gazdaságot erősítik, hanem a magyar vállalkozások számára is új lehetőségeket teremtenek.

Autópályák: ma már 11 éri el a határt

Míg 2010-ben még csak három autópálya érte el az országhatárt, ma már tizenegy. Ez azért fontos, mert az éves 880 milliárd forintos autópálya-bevétel döntő részét a nemzetközi teherfuvarozás fizeti. A gyorsforgalmi hálózat terjeszkedésével mára már csak három megyei jogú város vár autópályás összeköttetésre.

Uniós források: pótlás EIB-hitelből

Lázár János hangsúlyozta: a Magyarországnak járó közlekedési források 55%-ának felfüggesztését részben pótolja az Európai Beruházási Bank kedvező kamatozású hitele, és a visszatartott összegek is meg fognak érkezni. Ugyanakkor tart attól, hogy a következő EU-ciklusban már nem biztosítanak forrásokat közúti és vasúti fejlesztésekre – kivéve, ha ezeket katonai célú beruházásként ismerik el.

A fővárosi vitáról és az orosz gáz szerepéről

A miniszter a főváros pénzügyi helyzetére utalva sajnálatosnak nevezte a kialakult politikai vitát, és kijelentette: „A kormány kifizeti, amit szerződésben vállalt.” Kitért moszkvai tárgyalásaira is: Magyarország továbbra sem tud lemondani az orosz gázról, amely 25–30 százalékos árelőnyt jelent, és így a magyar háztartások harmadannyit-negyedannyit fizetnek energiáért, mint sok szomszédos országban.

2026 tétje: két világ között kell választani – fogalmazott

Lázár János szerint a következő választás arról szólt majd, hogy „úgy lesz, mint 2010 előtt, vagy úgy, mint azóta.” Úgy látja, hogy az ellenzék megszüntetné a jelenlegi családtámogatási rendszert és az alacsony adókulcsokat.

Összegzés

A közlekedési tárca szerint Magyarország az elmúlt években:

  • stabilan fejlődő vasúti rendszert épített,
  • jelentős autópálya- és útfelújítási programokat indított,
  • stratégiai előnyhöz jutott a tranzitforgalomban,
  • és olyan beruházási csomagot menedzsel, amely évtizedekre meghatározza az ország közlekedési jövőjét.

A következő évek kérdése: lesznek-e uniós források, és sikerül-e tovább gyorsítani a fejlesztéseket.

Forrás: MTI

Pécsi diák is dobogón: rangos nemzetközi természettudományi olimpián brillíroztak a magyar fiatalok

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 22. Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpiát (IJSO) a magyar csapat: két ezüsttel és négy bronzzal a nem hivatalos országverseny 8. helyét szerezték meg Szocsiban. A sikerből Pécs is kivette a részét – a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tehetséges diákja, Csonka Sebestyén bronzérmet szerzett.

A megmérettetést november 23. és december 2. között rendezték meg, 22 ország küldött csapatot, Magyarország pedig – az Európai Unió egyetlen indulójaként – különösen erős szereplőként volt jelen. A verseny a 16 év alatti korosztály egyik legrangosabb nemzetközi seregszemléje, ahol biológiából, kémiából és fizikából kell elméleti és gyakorlati tudást bizonyítani.

Pécsi siker a természettudományok világversenyén

A magyar csapat tagjai közül bronzérmet szerzett:

  • Csonka Sebestyén – Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs

Sebestyén teljesítménye újabb bizonyítéka annak, hogy a pécsi középiskolák – élükön a „Ciszterrel” – évek óta stabilan a legtehetségesebb magyar diákok közé nevelik tanulóikat, különösen a természettudományos területeken.

Fotó forrása: Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium

A további magyar érmesek

Ezüstérem:

  • Kiss Mihály – ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  • Hicsó Máté Kristóf – Fazekas Mihály Gimnázium (Debrecen)

Bronzérem:

  • Rajtik Barnabás Sándor – Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium
  • Kaszab Kristóf István – Fazekas Mihály Gimnázium (Debrecen)
  • Roszkos Vilmos – ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  • Csonka Sebestyén – Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs

Felkészítők és háttérmunka

A magyar delegációt az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanárai kísérték:
Gyertyán Attila (fizika, matematika), Varga Bence (kémia), Villányi Attila (kémia, biológia); a felkészítésben Papp Ádám (biológia) is részt vett.

A versenyt 2004 óta minden évben megrendezik, Magyarország pedig az alapítás óta minden alkalommal delegál csapatot – az IJSO egyben fontos „belépő” a későbbi nemzetközi olimpiai sikerek felé.