Végső nyugalomra helyezték Sólyom László volt köztársasági elnököt szerdán a Fiumei úti sírkertben Budapesten. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellé helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.
Sólyom László kifejezett kérésére a papon kívül csak Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője tartott megemlékező beszédet. Landi egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense, búcsúbeszédében elmondta, Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy „újra és újra meghalt érte”, először felesége, Erzsébet halálát követően. A volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a Sólyom László szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől és 75 évesen egyedül, egyhuzamban végiggyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját. Landi Balázs úgy fogalmazott:
„nagy utat járt be, meghalt egy másik életért”.
Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, „szolidaritásrák”. Landi szerint ezt a „halálát” is nagyon tudatosan élte meg: alig egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel. Eközben megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.
Az egyetemi docens úgy folytatta: újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett. Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet.
Landi Balázs azt mondta, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt találni. Legyen az akár a tudós, akár az alkotmányos, vagy éppen az elvhű kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta: lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.
Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította
– fogalmazott.
A temetési szertatást végző Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta: Sólyom Lászlótól tanulhattunk és a jövőben is tanulnunk kell akár köztársasági elnökként, akár alkotmánybíróként, vagy egyetemi tanárként mondott egykori gondolatait hallgatva vagy olvasva.
Kiemelte: Sólyom László életében az irgalmasság, a jótékonyság és az egymásra figyelés nem csak szavak voltak. Nem sokkal azt követően, hogy 2010 augusztusában kiköltözött a Sándor-palotából, önkéntesnek jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjébe, és teljes titokban, korábbi elnökként a „hajléktalanok alázatos szolgájává tette magát”. Hetente négyszer felült a hajnali öt órás buszra, a zsíroskenyerezőben kezdett és még az megelőzően távozott, hogy az első hajléktalan emberek megérkeztek volna – idézte fel a püspök. Amikor a miértekről kérdezték, akkor a volt államfő azt válaszolta, szeretne hasznos lenni.
A szertartáson részt vett Novák Katalin államfő, Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Karácsony Gergely főpolgármester, a diplomáciai testületek, valamint az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint az Alkotmánybíróság több tagja.
Sólyom László – aki 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke – hosszú betegség után, életének nyolcvankettedik évében, 2023. október 8-án hunyt el.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
