StyleNews

Balázs Klári énekesnő eredeti neve Boros Klára. Az ország Klárikája 1952. augusztus 6-án Debrecenben született. Férje: Korda György énekes. Első férje vezetéknevét tartotta meg.

Balázs Klári énekesi karrierje az 1970-es években a Periszkóp együttessel indult útjára, majd a Skála együttes tagja lett, rendszeresen szerepeltek zenés fesztiválokon. 1981-ben pedig már szólóban szerepelt a Tánc- és popdalfesztiválon. Időközben férjhez ment Balázs Gáborhoz, a Magyar Rádióban működő Stúdió 11 zenekar (Tolcsvay Trio) basszusgitárosához. A zenekar gyakran lépett fel Korda Györggyel. A „Halló itt Korda György ” című balatoni ORI turnén szövődött a két énekes közt a szerelem, de akkor a férjével már nem élt együtt Klárika.

Korda György és Balázs Klári közösen számtalan albumot adott ki, amelyeken a „Szeress úgy is, ha rossz vagyok”, vagy a „Ha nem tudom, nem fáj” című slágerek is szerepelnek.

Megszámlálhatatlan mennyiségű világsláger feldolgozása fűződik a Korda-balázs duó nevéhez. Az ő érdemük többek között a ma is népszerű „Mamma Maria” című sláger magyarországi sikere, amely a Sziget Fesztiváli szerepléseik alkalmával az egyik kihagyhatatlan sláger.

2000- ben Balázs Klári, egy itthon még ismeretlen műfajt teremtett meg az „Új évezred szerelme” című albumával, amelyen opera slágereket dolgozott fel könnyűzenei hangszerelés vegyítésével. Az éneklés és a fellépések mellett egy hotelt is vezetett férjével, a II. kerületben lévő 21 szobás Hotel-Villa Korda tulajdonosaként. Megszámlálhatatlan mennyiségű külföldi előadás áll a hátuk mögött, amelyekre az énekes pár mind a mai napig felkéréseket kap.

A Balázs Klári közreműködésével megjelent minden album arany, vagy gyémánt és vagy platina lett, azokban az időkben, amikor még 100 000 darab eladás után járt egy aranylemez.

Elismerései között van: Záray Márta – Vámosi János Díj (2003), a Magyar Kultúra Lovagrendje (2009) Emberi Hang Életműdíj (2018) Szenes Iván díj (2019) Fonográf Életműdíj(2023) Budapest Főváros II. kerület díszpolgára (2023)

Megjelent kislemezek: 1977 Periszkóp: Miért lesznek a szép percekből órák? 1978 Skála: Ezek után, 1981 Balázs Klári: Egyetlen perc veled

Megjelent nagylemezek: Forró éjszakák (1986) Egy kis romantika (1987) Sötét az utca (1989) Viva La Mamma! (1990) Barátok, amíg élünk (1993) Gondolj a szép napokra (1997) Búcsúzz szépen el (1999) Ugye szeretsz még? (2004) Az új évezred szerelme (2000)

A házaspár népszerűsége ma is töretlen, erről megbizonyosodhatunk a hivatalos közösségi oldalukon is, hiszen a naptárjuk jó előre be van töltve.

Kiemelt fotónk Balázs Klári és Korda György legutóbbi július 26-i pécsi fellépésén készült, a fotót Hegedüs Tünde készítette.

1945. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak az első atombombát Hirosimára. A Béke Világtanács elnöksége erre a szörnyű eseményre emlékezve 1978-ban döntött a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó küzdelem világnapjának megtartásáról, minden évben emlékezve a második világháború végének borzalmáról.

A japán város 350 ezer lakosából mintegy 200 ezren haltak meg 1945. augusztus 6-án. 140 ezren azonnal vagy néhány hónap leforgása alatt, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás évtizedekig szedte áldozatait.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló atomsorompó-szerződés 1970. március 5-én lépett hatályba. Az ENSZ-Közgyűlés 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend szerződést (CTBT). Az ENSZ közgyűlése által elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződést Magyarország is aláírta.

Az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2017-ben született nemzetközi szerződés (TPNW) 2021. január 22-én lépett hatályba, de az aláírók között nem szerepel kilenc olyan ország, amely elismerten, vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkezik.

A nukleáris fegyvernek nevezzük az olyan fegyver, amelynek az energiája atommag átalakuláson alapszik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: Az egyik az, mikor maghasadás megy végbe, ez az atombomba. A másik esetben magfúzió által az atommag kötési energiája szabadul fel, vagy éppen el, ez pedig a míg hidrogénbomba. Mindkettőnek hihetetlen mértékű pusztító ereje van. Egy több milliós város elpusztításához ezek közül mindössze egyetlen egyre lenne szükség. A „nukleáris fegyver” elnevezés a latin nucleus vagy mag elnevezésből származik, amelyet átvett az angol, majd a többi nyelv is.

Nukleáris fegyvert a világtörténelemben eddig két alkalommal használtak. Mindkét esetben, a II. világháborúban. Mindkettőt az Egyesült Államok dobta le két Japán városra, hogy kikényszerítse az országtól a fegyverletételt. Hirosima és Nagaszaki, azóta fogalommá vált az élesben bevetett nukleáris fegyver pusztításának tekintetében, hiszen több százezer ember életét oltották ki egyetlen gombnyomással. A bombatámadások későbbi hatásainak következtében az elkövetkező évtizedekben legalább ennyi ember halt meg Japánban.