A 80-as, 90-es évek egyik legnagyobb magyar színésze 1958. május 19-én született Budapesten. Színészi tehetsége mellett őszinte és szenvedélyes játékát, önmagát nem kímélő elhivatottságát a rendezők már nagyon korán felfedezték.
Fájdalmasan fiatalon, mindössze 46 évesen, 2004. november 28-án, autóbalesetben vesztette életét.
Az esztergomi ferences gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Színészdiplomát 1981-ben szerzett, a főiskoláról a Nemzeti Színházhoz szerződött, és azonnal olyan jelentős, de jelentősen nehéz szerepeket kapott, mint a Tartuffe címszerepe Moliére darbjában, vagy Shakespeare II. Richárdja,Bánk, bán Katona József darabjában, Csongor a Csongor és Tündében, Jézus a Jézus Krisztus Szupersztárban. A kritikusok és a közönség is elismeréssel és szeretettel fogadta alakításait.
Mélyen átélte szerepeit Mercutioként, Ádámként, István királyként. Minden szerepébe kirobbanó érzelmeket, aktivitást, robbanékonyságot, egyéni játékstílus vitt.
Az ellenzéki mozgalmak aktív résztvevője volt a nyolcvanas évektől. Ott volt a tüntetéseken. A rendszerváltás után Londonba utazott, ahol rakodómunkásként dolgozott, és elgondolkodott addigi életéről, munkájáról, az életben betöltött szerepéről.
Egy év önkéntes száműzetése után hazatérve a Művész Színházhoz szerződött, és oszlopos tagja maradt annak megszűnéséig.
Bubik István egyik feledhetetlen alakítását Sütő András Ádvendt a Hargitán című darabjának főszerepében nyújtotta.
Azokban az években ezek az előadások nem csak egyszerű színházi esték voltak, ha nem az aktuális politikai helyzetben különös érdeklődéssel őzezettek voltak, miközben az emberek számára nagy jelentőséggel bírtak.
A színház mellett a filmesek is foglalkoztatták Bubik Istvánt. Olyan filmekben, mint Szabó István, A napfény íze, vagy az 1999-ben a mozikba kerülő Hídember című alkotásban, de ő alakította a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepét is, amivel régen tapasztalt kritikai sikert aratott.
Tragikus halála után Bubik István emlékezetére művésztársai létrehozták a Bubik István-díjat, amely a Magyar Művészetért díjrendszer önálló értékű díja lett. A kuratórium elnöke egykori partnere Kubik Anna. A díjat évente ítélik oda, és 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki az elismerést.
Halálát követően az egykori színháza, az Új Színház, a nagy formátumú színészéről nevezte el stúdiószínpadát. Orosházán pedig a helyi művelődési ház kamaraterme, Budapesten a Csili Művelődési Központ színházterme, Maglódon a MAGHÁZ színházterme viseli Bubik István nevét, és emlékezetét. Egykori iskolavárosában, Esztergomban utcát neveztek el róla.
Szenvedélyes lovasként az ügető rendszeres vendége volt, versenyeken résztvevőként is indult, emlékére a Kincsem Park az éves legnagyobb szabadtéri versenyén, a hagyományosan szilveszterkor megrendezett ügetőn ma már minden évben megrendezésre kerül a Bubik István Emlékverseny.
