Mint arról a Telex a családra hivatkozva elsőként hírt adott, Ragályi Elemér rövid ideig tartó, méltósággal viselt betegségben csütörtökön hunyt el.
Ragályi Elemér 1939. április 18-án született Rákosligeten, édesapja azt szerette volna, ha fia jogász lesz, ő mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett. Miután felvételi vizsgája nem sikerült, 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Harmadszorra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában 1968-ban diplomázott.
Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit által rendezett Meddig él az ember? című dokumentumfilm díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Első játékfilmjét is Elek Judit rendezte 1969-ben, Sziget a szárazföldön címmel.
Az akkori fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett. Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté vált. Olyan, mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.
1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, hamarosan Európa-szerte és Amerikában is jegyezni kezdték a nevét. Tizenöt évet töltött el a tengerentúlon, közben itthon is dolgozott, egyebek között a Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmben. Hazatérését követően egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotások forgatásán dolgozott, néhány filmben szereplőként is felbukkant.
2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött, a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, majd a Nincs kegyelem (2007) című filmet alkotta meg. Ő fényképezte Halász Judit első egész estés koncertfilmjét (Csiribiri), Szabó Magda Az ajtó című regényének filmváltozatában pedig először dolgozott együtt Szabó István rendezővel. Közreműködésével forgatták a több fesztiváldíjat elnyert Kukoricasziget című grúz drámát (2014).
Az utóbbi években operatőrként Kern András Gondolj rám című tragikomédiájában, Gárdos Éva Budapest noir című krimijében és Török Ferenc 1945 című történelmi drámájában dolgozott.
Olyan világhírű színészekkel forgatott mások mellett, mint az Oscar-díjas Ben Kingsley (Bűn és bűnhődés, Anna Frank igaz története), Christian Bale (Mária, Jézus anyja), Robin Williams (Hazudós Jakab), Alan Rickman és Sir Ian McKellen (Raszputyin) vagy Sally Field (David Copperfield).
Mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. A magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban.
Mancikám, Déneském és még sokan mások című, családja történetét feldolgozó novelláskötete 2022-ben jelent meg.
1991-ben Xavier Koller svájci rendezővel készített filmje, A remény útja elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták.
1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet kapott. A magyar filmszemléken többször díjazták, és ugyancsak többször nyerte el a filmkritikusok díját. 1980-ban érdemes művész, 1985-ben kiváló művész lett, 1991-ben Kossuth díjat kapott. 2014-ben Prima díjas volt. 2018-ban a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjat kapott. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának Életműdíjával tüntették ki.
Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész – erősítette meg Ragályi Márton az MTI-nek.
Mint arról a Telex a családra hivatkozva elsőként hírt adott, Ragályi Elemér rövid ideig tartó, méltósággal viselt betegségben csütörtökön hunyt el.
Ragályi Elemér 1939. április 18-án született Rákosligeten, édesapja azt szerette volna, ha fia jogász lesz, ő mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett. Miután felvételi vizsgája nem sikerült, 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Harmadszorra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában 1968-ban diplomázott.
Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit által rendezett Meddig él az ember? című dokumentumfilm díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Első játékfilmjét is Elek Judit rendezte 1969-ben, Sziget a szárazföldön címmel.
Az akkori fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett. Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté vált. Olyan, mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.
1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, hamarosan Európa-szerte és Amerikában is jegyezni kezdték a nevét. Tizenöt évet töltött el a tengerentúlon, közben itthon is dolgozott, egyebek között a Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmben. Hazatérését követően egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotások forgatásán dolgozott, néhány filmben szereplőként is felbukkant.
2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött, a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, majd a Nincs kegyelem (2007) című filmet alkotta meg. Ő fényképezte Halász Judit első egész estés koncertfilmjét (Csiribiri), Szabó Magda Az ajtó című regényének filmváltozatában pedig először dolgozott együtt Szabó István rendezővel. Közreműködésével forgatták a több fesztiváldíjat elnyert Kukoricasziget című grúz drámát (2014).
Az utóbbi években operatőrként Kern András Gondolj rám című tragikomédiájában, Gárdos Éva Budapest noir című krimijében és Török Ferenc 1945 című történelmi drámájában dolgozott.
Olyan világhírű színészekkel forgatott mások mellett, mint az Oscar-díjas Ben Kingsley (Bűn és bűnhődés, Anna Frank igaz története), Christian Bale (Mária, Jézus anyja), Robin Williams (Hazudós Jakab), Alan Rickman és Sir Ian McKellen (Raszputyin) vagy Sally Field (David Copperfield).
Mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete. A magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban.
Mancikám, Déneském és még sokan mások című, családja történetét feldolgozó novelláskötete 2022-ben jelent meg.
1991-ben Xavier Koller svájci rendezővel készített filmje, A remény útja elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták.
1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet kapott. A magyar filmszemléken többször díjazták, és ugyancsak többször nyerte el a filmkritikusok díját. 1980-ban érdemes művész, 1985-ben kiváló művész lett, 1991-ben Kossuth díjat kapott. 2014-ben Prima díjas volt. 2018-ban a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjat kapott. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának Életműdíjával tüntették ki.
Nyitókép: MTVA / Zih Zsolt
