Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret hódított magának világszerte, így Magyarországon is, a környezetvédelem, klímavédelem ügye. Ma már szinte minden nagyobb településen találkozhatunk úgynevezett zöld boltokkal, akik csomagolásmentesen kínálnak olyan termékeket a vásárlók számára, amelyek megvásárlásával és a csomagolóanyagok kiiktatásával könnyen csökkenthetjük a háztartásunk ökológiai lábnyomát, legalábbis ami a hulladéktermelést, egyszer használatos csomagolóanyagokat illeti.
Egyre szélesebb társadalmi rétegeket ér el a környezetvédelem témaköre, valamint a politikában és a civil szervezetek körében is nagyobb ma már a térnyerése. Természetesen, amikor egy témakör ennyire felkapott lesz, akkor elkerülhetetlen, hogy a politika, illetve az üzleti világ színterén ne jelenjenek meg azok a szereplők, akik csupán hasznot szeretnének húzni a sokak által fontosnak tartott ügyre történő rátelepedésből.
A címben szereplő kifejezés, a zöldre festés, vagy angolul greenwashing, azt jelenti, amikor egy cég azt a látszatot kelti, hogy számára kiemelten fontos a környezetvédelem, a zöld megoldások hasznosítása a munkafolyamatok elvégzése, a termelés vagy az értékesítés során. Azt a hamis látszatot keltik, annak érdekében, hogy nagyobb vásárlóréteget tudjanak megszólítani vagy, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, hogy az általuk előállított termékek gyártása, valamint használata, a mindennapi működésük nem ártalmas a minket körülvevő környezet vagy a bolygó természeti erőforrásait tekintve.
Mivel ez a cikk nem a politikai vonatkozásokat vizsgálja, ezért csak röviden vonnék párhuzamot például a magyar kormány tevékenysége és az úgynevezett zöldre festés hétköznapi megvalósulása között. Rengetegszer találkozhatunk a kormányzati kommunikációban azzal, hogy a kormány számára kiemelt prioritás az EU-s klímacélok elérése és a környezetvédelem. Ennek ellenére mégis azt láthatjuk az éppen az ország jelentős részét foglalkoztató akkumulátor gyárak ügyében, hogy hiába éri rengeteg kritika a zöldek – és úgy összességében az érintett helyi lakosság – részéről az akkumulátorgyártással kapcsolatos nagyhatalmi terveket, a szavak szintjén zöld elköteleződését hirdető Orbán-kormány szemrebbenés nélkül engedi be az óriási víz- és energiaigénnyel, valamint esetenként komoly környezetszennyezési kockázattal – gondoljunk a gödi Samsung gyárra – együtt járó külföldi beruházásokat. De nem feltétlenül kell az akkumulátorgyártással példálóznunk, hiszen ott van a még jelenleg is hatályban lévő tiltás, ami a szélerőművek telepítésére vonatkozik, habár a hírek szerint ez a közeljövőben az LMP-Magyarország Zöld Pártja által már régóta javasolt módon változhat.
Korábban már írtunk a világ legnagyobb szennyező vállalatairól, abban a cikkünkben felidéztük a Climate Accountability Institute (CAI) 2019-ben közreadott jelentéséből kiderült adatokat, illetve sorra vettük a legszennyezőbb vállalatokat is. Ezek között szerepel a CAI szerint a Saudi Aramco, a Chevron, a Gazprom, a British Petrol vagy éppen a magyarok által is – a benzinkutak által – jól ismert Shell. De a British Petrol neve is ismerősen csenghet többek számára, ők voltak ugyanis az a cég, amely üzemeltette a 2010. április 20-án felrobbant Deepwater Horizon nevű fúrótornyot, ezáltal minden idők legnagyobb amerikai olajkatasztrófáját okozva, aminek következtében 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe.
De nézzünk akkor egy konkrét példát a felsorolt cégek közül. A Shell, mint a legnagyobb szennyezők egyike, amelyet a zöldek hosszú évek óta a tevékenysége során a világ számos pontján visszafordíthatatlan károk okozásával vádolnak, néhány éve útjára indította az úgynevezett karbonsemlegesítési programját. Ennek a lényege röviden az, hogy a cég, amely a zöld kritikák szerint maga is élen jár a természetpusztításban, a zöldre festés alkalmazásával úgy igyekszik egy fenntartható, modern nagyvállalat képét sugallani, ilyen módon pedig a környezetvédelem iránt elkötelezett társadalmi csoportok szemében az elfogadottságát növelni, hogy erdővédelmi projektek támogatását ígérik.
Nagyon fontos megjegyezni azt, hogy hiába beszélünk zöldre festésről, a probléma soha nem a ténylegesen megvalósított zöld törekvésekkel van, így a Shell esetében sem azt állítom, hogy jobban tennék, ha szennyezőként nem vennék ki a részüket például az erdők védelméből. A probléma sokkal inkább ott kezdődik, hogy a nagyvállalatok profitorientált világában ezek a tevékenységek nem valódi meggyőződésből, tenni akarásból gyökereznek. Az ilyen és ehhez hasonló akciókkal a vállalatok – így a Shell is – ahelyett, hogy egy valóban fenntartható, környezetet sokkal inkább kímélő működési modell felállításán dolgozna, csupán látszatmegoldásokkal kendőzi el a természetet gátlástalanul kiaknázó és károsító tevékenységét.
Kiemelt kép: playitgreen.com
