Karácsonyi ünnepek alkalmával, sokkal többen látogatják a templomokat és a miséket, mint az év többi napján vagy akár ünnepnapján. A szentesti családi vacsora után gyakran a vallásukat nem gyakorlók, sőt még az ateisták is ellátogatnak egy templomba. A karácsonyi éjféli mise, majd a következő két nap istentiszteletei közismert hagyományai a keresztény egyháznak.
Az éjféli mise december 24-én, a nevéhez híven, éjfélkor kezdődik, és egyben ez is a karácsonyi ünnepkör első szentmiséje. Gyakran nevezik az éjféli misét aranyos misének, vagy angyalok miséjének.
A december 24-i éjféli mise lezárja, illetve feloldja az adventi böjt, és vele együtt a várakozás időszakát, helyette megkezdődnek a karácsony ünnepéhez kapcsolódó formaságok.
Betlehemben már a IV. század végén szokásban volt az éjféli mise megtartása. Rómában a VI. században honosodott meg az éjféli mise, miután a pápa celebrálta az első éjféli szertartást.
Az éjféli mise szertartása nem sokban különbözik egy hagyományos misétől, a különlegessége a kezdési időpontban rejlik, és abban, hogy ilyenkor a templomokban feldíszített karácsonyfa és betlehemi jászol várja a híveket, és ez ad az éjféli misének emelkedett hangulatot. Lehet, hogy éppen ezek a nem megszokott kellékek azok, amelyekre olyan sok ember vágyik, és azért van, hogy ezen az éjszakán az is elmegy a templomba, akit az éjféli misén kívül soha egyébként soha nem látnak templomban.
A hagyományok szerint az éjféli mise az év leghosszabb éjszakájának közepét is jelzi egyben, és rámutat arra, hogy a Megváltó elűzi a sötétség hatalmait, vagyis a születése megújítja a világot. Nagyon sok templomban ma is szokásban von ezért az éjféli misét sötétben elkezdeni, majd a hívek szájából fölhangzik a Dicsőség a magasságban Istennek … ének, és miközben zengett a dal, fénybe borul a templom.
A népi hitvilág idővel nagyon sok hiedelmet és különös képzetet kötött az éjfélhez, és vele együtt az éjféli miséhez. Mivel az éjfélt a nap legtitokzatosabb pillanatának érezték, és így a néphitben a szellemek, a hazajáró lelkek és kísértetek idejének tartották, hát különös képzeteket és hiedelmeket fűztek hozzá.
Az éjféli mise órájában az ádvent minden várakozása sűrűsödik össze, nem csoda, hogy az egyszerű nép gyermeke ilyenkor jelet látott mindenben, azt remélte, hogy ebben az órában minden titok megnyílik, a jövő föltárul előtte, eljön a Kánaán, a folyókban tej és méz folyik; úrfölmutatáskor a vizek borrá változnak, az állatok megszólalnak
Nagyon sok vidéken az éjféli mise előtt éppen ezért etetéssel, itatással kedveztek a jószágoknak. Többek közt följegyeztek olyan hagyományt is, hogy a néphit szerint a Balaton, Magyarország legnagyobb tava is Jézus születése pillanatában fakadt.
Többek közt ma is ismert hagyomány a lucaszék készítése, amelyet a karácsony előtti időszak 13 napján át készítettek, faragtak, Luca naptól karácsonyig. December 24-re kellett
elkészülnie Luca székének, és az éjféli misére kellett elvinni, hogy ráállva föl lehessen ismerni a boszorkányokat.
Az éjféli mise hiedelem, és szokásvilága a lucaszék mellett tele van bőség, termékenység varázsló hiedelmekkel. A legáltalánosabban elterjedt hiedelem az, hogy az éjféli misén legalkalmasabb Isten áldását, segítségét és oltalmát kérni.
Az éjféli mise előtti vacsorán csak szerényen halat fogyasztanak a hívek. Az éjféli mise oldja föl a karácsonyi ünnep előestéjének a böjtjét, és az éjféli miséről hazatérő hívek már elfogyaszthatják a tartalmasabb, laktatóbb és egyben ünnepibb fogásokat.
