StyleNews

A vádirat szerint éveken át, összesen több mint százmillió forintnyi oktatási normatívát vett igénybe nem létező diákok után egy alapítvány, a civil szervezetet vezető férfi pere kedden kezdődött a Szegedi Törvényszéken.

A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet.