StyleNews

Ma délután ért véget Lantos Csaba energetikai miniszterjelölt meghallgatása, a fenntartható bizottság előtt, melynek elnöke, Dr. Keresztes László Lóránt tartott sajtótájékoztatót. Az LMP képviselője ismertette, hogy az energetikai miniszterhez tartozik a környezetvédelem ügye, az energiapolitika és a nukleáris bizottság is, mely a fenntarthatósági bizottsághoz tartozik. A meghallgatás közel két órán át tartott, rengeteg kérdés merült fel, azonban Keresztes szerint rengeteg kérdés maradt a levegőben. Az ülés végén a kormánypárti többség támogatta Lantos kinevezését, Keresztes azonban „nemmel” szavazott, melyet meg is indokolt.

A Zöldek képviselője elmondta, hogy a válságok korába értünk, és a válságok korában élünk, példaként említette az energiaválságot, a vízválságot és az éghajlatváltozást is, melyet a környezetszennyezés okoz. Keresztes szerint Magyarország azért került különösen nehéz helyzetbe, mert a kormány politikája rövidlátó volt, nem értékelte kellőképpen ezeket a helyzeteket, nem készítették fel Magyarországot ezekre a kihívásokra. Az LMP szerint a kormány részéről továbbra is hiányzik a kormány részéről a belátás, hiányzik annak a szándéka, hogy érdemi változást érvényesítsenek a kormány politikájában, és ezt Keresztes szerint nem Lantos Csaba fogja érdemben megváltoztatni.

A kormány jelenleg is olyan politikát folytat, ami nem enyhíti a klímaváltozás Magyarországra tett hatásait, hanem elmélyíti azokat, hiszen olyan ágaztokat akarnak előnybe részesíteni, mint például az akkumulátorgyártás, ami drasztikusan emelné meg az ország energiafüggőségét, nem mellékesen mindez óriási vízigénnyel jár, és komoly környezetiszennyezést okoz. Az LMP sem ezekre, sem a nukleáris biztonságot érintő Paks I. üzemidejével, és Paks II.-vel kapcsolatos kérdésekre nem kapott érdemi, megnyugtató válaszokat Lantos Csabától.

Keresztes pozitívumként megemlítette, hogy Lantos Csaba úgy fogalmazott, hogy támogatja a szélenergiát, amit a Fidesz-KDNP 2016 óta gyakorlatilag teljes egészében ellehetlenített, ugyanakkor azt nem tudhatjuk, hogy mikor lesz érdemi előrelépés ezzel kapcsolatban, összességében tehát ebben sem kaptunk megnyugtató válaszokat, tette hozzá az LMP képviselője.

Ami viszont a legaggasztóbb a felvetett szakpolitikai kérdések közül a pécsi politikus szerint az az ivóvíz ellátás, és a víziközművel helyzete, amely az összeomlás szélére került. Az LMP szerint azonnali intézkedésekre van szükség, hiszen már középtávon veszélybe került az ivóvíz ellátás hazánkban. Már a következő évi költségvetésekbe több száz milliárd forintot kellene fordítani erre a szektorra, ám ebben a kérdésben rendkívül sok bizonytalanságot hallottak Lantos Csaba miniszter-jelölt úrtól, ismertette Keresztes.

Az LMP szerint zöld, fenntartható energiaellátásra lenne szükség, hiszen az biztosítaná hazánk szuverenitását, és energiafüggetlenségét, ezen kívül pedig fontos lenne többek között a víziközmű rendszer mielőbbi fejlesztésére is.

Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt még Nagy-Magyarország sálat viselt, ami önmagában is megkérdőjelezi Szlovákia létezését, az ügyet a nemzetközi sajtó és politika is felkapta, sokan provokációt láttak a dolog mögött. Ennek fényében kifejezetten pikánsnak ígérkezett a V4-csúcs, ahol találkozott egymással a magyar miniszterelnök, és a szlovák kollégája.

Orbán a saját közösségi oldalán megosztott egy képet, alá pedig annyit írt: magyar-szlovák két jó barát. Azonban a jelek szerint Orbán nem önként vette fel a szlovák sálat, hanem Eduard Heger szlovák miniszterelnök tette a nyakába, hiszen ő a saját oldalára már azt írta, hogy „észrevettem, hogy Orbán sálja elég régi, ezért adtam neki egy újat”.

Heger ezzel vélhetően Orbán Nagy-Magyarország sáljára utalt, és alighanem fricskából tette a szlovák sálat a magyar miniszterelnök nyakába

Szerdán az Európai Bizottság néhány brüsszeli tudósító előtt kiterítette a lapjait magyar ügyben, azt sugallva, hogy a szervezet fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait, azaz azt javasolja a jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Az EU történetében eddig példátlan büntetésről legkorábban december 6-án dönthetnek a tagállamok pénzügyminiszterei, bár az is lehet, hogy a szavazást egy-két héttel elhalasztják. – írja a 444.

A lap megjegyzi, hogy a büntetést annak ellenére is javasolni fogja várhatóan a Bizottság, hogy a magyar kormány 17 ügyben új törvényeket hozott, hogy erősítse az EU-s pénzek elköltésének ellenőrzését, és csökkentse a korrupció kockázatát. A 17 vállalást korábban a kormány egyeztette a Bizottsággal.

Csakhogy a Bizottság úgy látja, hogy legalább három területen gyengék az új magyar szabályok. Az újonnan létrehozott Integritás Hatóság; a korrupciós perekre vonatkozó, pótmagánvádas eljárásra hajazó mechanizmus; és az új vagyonbevallási szabályok nem elég jók a Bizottság szerint.

A Fidesz próbálja mindezt sikerként eladni, Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó „nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A 3000 milliárd forint befagyasztása három operatív program radikális megkurtítását jelenti, ezek építőipari, infrastrukturális és energetikai beruházásokat érintenek.

A Bizottság várhatóan 17-ről 27-re növeli majd az elvárt intézkedések számát, és 2023-ban még lehetőséget adna a magyar kormánynak, hogy ezek teljesítése esetén feloldja a pénz befagyasztását. Azaz az alkudozás még 2023-ban is folytatódhat.