Szerdán az Európai Bizottság néhány brüsszeli tudósító előtt kiterítette a lapjait magyar ügyben, azt sugallva, hogy a szervezet fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait, azaz azt javasolja a jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Az EU történetében eddig példátlan büntetésről legkorábban december 6-án dönthetnek a tagállamok pénzügyminiszterei, bár az is lehet, hogy a szavazást egy-két héttel elhalasztják. – írja a 444.

A lap megjegyzi, hogy a büntetést annak ellenére is javasolni fogja várhatóan a Bizottság, hogy a magyar kormány 17 ügyben új törvényeket hozott, hogy erősítse az EU-s pénzek elköltésének ellenőrzését, és csökkentse a korrupció kockázatát. A 17 vállalást korábban a kormány egyeztette a Bizottsággal.

Csakhogy a Bizottság úgy látja, hogy legalább három területen gyengék az új magyar szabályok. Az újonnan létrehozott Integritás Hatóság; a korrupciós perekre vonatkozó, pótmagánvádas eljárásra hajazó mechanizmus; és az új vagyonbevallási szabályok nem elég jók a Bizottság szerint.

A Fidesz próbálja mindezt sikerként eladni, Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó “nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A 3000 milliárd forint befagyasztása három operatív program radikális megkurtítását jelenti, ezek építőipari, infrastrukturális és energetikai beruházásokat érintenek.

A Bizottság várhatóan 17-ről 27-re növeli majd az elvárt intézkedések számát, és 2023-ban még lehetőséget adna a magyar kormánynak, hogy ezek teljesítése esetén feloldja a pénz befagyasztását. Azaz az alkudozás még 2023-ban is folytatódhat.