StyleNews

A napokban robbant a botrány, miszerint már a rendőrség is nyomoz Pécsett a lakásmutyi ügyében. Mint ismert ügyészségi nyomozás folyik a pécsi Polgármesteri Hivatalban, azon belül is a Lakásosztály környékén. Még pedig azért, mert az elmúlt években kenőpénzeket fogadhattak el, azért cserébe biztosíthatták az önkormányzati lakásokat. Egy-egy lakás esetén több százezer forintról beszélünk, összességében úgy fest, hogy több tízmillió forintról lehet szó. Nagyon-nagyon erős a gyanú, hogy súlyos bűncselekmény történt, a kérdés már csak az, hogy meddig vezetnek a szálak.

Valamit mindenképpen hangsúlyoznom kell. Személy szerint rendkívüli módon dühít a Fidesz-közeli oligarchák pofátlan gazdagodása, gondolkodás nélkül koboznám el mindenkinek a vagyonát, aki azt nem jogszerűen szerezte, élete végéig börtönbe zárnám azokat, akik korruptak, de nem csak a Fidesz-közeli oligarchák pofátlan gazdagodása zavar, nem csak az zavar, ha egy fideszes politikus lop, ha egy fideszes politikus él vissza a hatalmával. Ez akkor is zavar, ha baloldali, ellenzéki képviselő, üzletember, politikus cselekszik így. A korrupciónak és a bűnnek nincs színe, a lakásmutyira nem lehet az a válasz, hogy „de a Mészáros is lop”. Attól az még nem mentesíti az ellenzéki szereplőket, sőt.

Az ügy mindenesetre szövevényes, és egyelőre nem lehet tudni, hogy csak a lakásosztály egy-két dolgozója próbált saját zsebre némi plusz pénzt szerezni, netán a szálak feljebb is vezetnek. Mindenesetre az sokak szerint (például Körömi Attila) gyanús, hogy a pécsi Jobbik 2019-ben egyetlen dolgot kért: a lakásgazdálkodást. Mindez egyébként is milliárdos tétel, Fogarasi Gábor a pécsi Jobbik képviselője pedig korábban is komoly botrányba keveredett, akkor azzal vádolták meg, hogy szexuális szolgáltatásokért cserébe utalt ki egy szociális lakást egy hölgynek. Az ügyből végül nem lett nyomozás. Fogarasi egyelőre hallgat, ahogy az a Nyőgéri Lajos is, akihez alpolgármesterként tartozik az érintett terület.

Nehéz megmondani, hogy melyik eset a jobb. Az egyik szerint Fogarasinak és Nyőgérinek fogalma sem volt arról, hogy mi történik az általuk felügyelt területen, nem vették észre az elmúlt években a rendszerszintűnek tűnő korrupciót. Ez az egyik opció, ha ez áll közelebb az igazsághoz, akkor felmerül, hogy vajon megfelelő képességű emberek irányítják Pécs lakásügyeit?

A másik eshetőség az, hogy tudtak erről, sőt tevékeny részesei voltak a folyamatoknak. Vélhetően az ügyészségi nyomozás után okosabbak leszünk. A teljes csend és hallgatás mindenesetre aggodalomra ad okot…

Pedig nincs rajta ársapka, és a kormány sem avatkozik bele mesterségesen a piaci viszonyokba.

A Vakmajom nevű Facebook oldal hívta fel rá a figyelmet: amíg itthon ársapka nélkül bőven 100 forint felett volt a tojás darabja, addig Spanyolországban átlagosan 60 forintot kellett fizetni egy M-es méretű tojásért, de még az XXL-es méretű is csak 95 forintnyi euróba került.

Eközben egy Angliában élő magyar állampolgár arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi Lidlben 15 db tojás £1,49 1 db £0,099 azaz most kb. 46-48 forintba kerül.

Németországban, pontosabban Bajoroszgában tíz darab tojás 1,99 euróba került, ami jelenleg kevesebb, mint 800 forint. Egy norvégiai olvasó pedig a helyi árakat mondta el: a világ talán leggazdagabb országában jelenleg 96 forintba kerül egy tojás, de egy eheti akció miatt az egyik nagykereskedelmi láncban csupán 83 forint volt darabja.

Ne feledjük, mind Spanyolországban, mind az Egyesült Királyságban, mint Németországban jóval magasabbak a fizetések és a nyugdíjak is, mint Magyarországon, egy átlagos német munkavállaló nagyjából négyszer annyit visz haza, mint egy átlagos magyar, miközben látható, hogy az élelmiszerek nemhogy nem drágábbak, de sok esetben olcsóbbak, mint itthon.

Szerda reggel tette közzé a KSH legfrissebb inflációs jelentését, ebből kiderült, hogy már 21 százalékos az infláció Magyarországon, ami utoljára a rendszerváltást követően volt ennyire magas. Azonban Csárdi Antal az LMP – Magyarország Zöld Pártjának Parlamenti képviselője felhívta a figyelmet, hogy senkit se tévesszen meg a 21 százalékos érték, hiszen a valósában ennél jóval magasabb az infláció, a mindennapi életünkben sokkal jobban érezzük a pénzromlás mértékét, hiszen csak az élelmiszerek drágulása elérte a 40 százalékot. Néhány konkrét példát is felhozott a zöldek képviselője.

A tojás 88, a kenyér 81, a tejtermékek több, mint 75, a sajt 75, a vaj 70, a száraztészta 59, a margarin 58, a péksütemények 54 százalékkal drágultak tavalyhoz képest. Ez a drágulás pedig legnagyobb mértékben az alacsony keresetűeket érinti, mondta el Csárdi. A kormány válaszul hatósági árakat szabott meg a tojás és a krumpli árára, az LMP szerint ez nem megoldás, a zöldpárt hosszú évek óta küzd azért, hogy az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ja csökkenjen le öt százalékra. A tojás és a krumpli hatósági árazása még a kormány szerint is csak 0,1-0,2 százalékkal fogja csökkenteni az inflációt, ezzel tehát nem lehet visszaszorítani az inflációs hatásokat, ráadásul az LMP szerint arra sincs garancia, hogy hosszútávon ne alakuljon ki hiány az ár stopos termékekből.

A hosszútávú és valós megoldás az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentése, Csárdi arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány a legnagyobb nyertese az inflációnak, soha nem látott ÁFA-bevételekre tesznek szert ráadásul már a jövőévi költségvetésben is extrém magas ÁFÁ-ból származó bevételekkel számol a Fidesz-KDNP kormány. Az LMP képviselője azt is hozzátette, hogy szerintük lépéseket kellene tenni az élelmiszerbiztonság, és a minél nagyobb önellátás irányába, hiszen már az élelmiszer-termelésben is kiszolgáltatottak vagyunk.

Csárdi az inflációval kapcsolatosan a pedagógusokról is beszélt, hiszen az áremelkedés miatt a tanárok két havi bért buktak el, emiatt az LMP követeli, hogy a kormány ne Brüsszelre mutogasson, hanem azonnal emelje meg a tanárok bérét legalább az infláció mértékével, jövőre pedig a mindenkori bérminimumhoz kötve emeljék meg azokat.