StyleNews

Felértékelődött az anyagi biztonság, a stabilitás és a hosszú távú karrier szerepe a munkavállalók körében, bár továbbra is az alapbér a legfontosabb szempont a munkahelyválasztási preferenciák között, a karrier és a túlóra-kifizetés fontosabb lett a rugalmas munkaidőnél és a kiszámítható időbeosztásnál – állapította meg a PWC Magyarország idei munkaerőpiaci preferenciákat felmérő kutatása.

    A vállalat az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a mintegy 25 ezer megkérdezett részvételével végzett felmérés azt mutatta, hogy a 2021-es eredményekhez képest visszaszorultak a jólléthez köthető elemek, mint a home office lehetősége, a felettes személye vagy a kollégákkal való jó kapcsolat.

    Az egyetemi hallgatók és a 11-12. évfolyamos középiskolások válaszait vizsgálva megállapították, hogy a diákok számára a munka és a karrier kevésbé fontosak, helyettük az alapbér a legfontosabb tényező, ezt követi a túlóra-kifizetés és a karrierlehetőségek. A fiatalok az otthoni munkavégzést kevésbé preferálják, inkább a személyes jelenlétet részesítik előnyben.

    Reguly Márta, a PwC Magyarország HR szakembere szerint napjainkban fokozott figyelmet kell fordítani a munkavállalók támogatására annak érdekében, hogy a kedvezőbb gazdasági környezetben újrainduló fejlődés megalapozható legyen.

    Továbbá kulcsfontosságú a vállalat jövőállósága is, amelynek eszköze lehet a vezetőfejlesztés, a rugalmasság és az innovációs képesség megőrzése – tette hozzá a szakember.

    A PwC Magyarország kiosztotta a 2022 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat is, összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában, ez utóbbit Audi Hungária érdemelte ki, amely az autóipari gyártó kategóriában is első lett.

    A gyártó területen a Bosch-csoport, a kiskereskedelem területén a Lidl Magyarország, az energetika és közüzem kategóriában a Mol Magyarország, a gyógyszeriparban a Richter Gedeon Zrt., a szolgáltató központi területen a bp Hungary, az FMCG kategóriában a Coca-Cola, a pénzügyi szolgáltatóknál az OTP Bank, a technológiai területen a Microsoft Magyarország, a telekommunikáció és média kategóriában a Magyar Telekom nyert.

A Szekszárdi Járási Ügyészség halált okozó, bódult állapotban elkövetett járművezetés bűntette miatt emelt vádat a 28 éves férfi ellen.  

A vádirat szerint a vádlott 2021. június 24-én este, lakott területen kívül, egy benzinkutat és az 56. számú főutat összekötő szervízúton, jó látási viszonyok között vezette a testvére gépkocsiját. A vádlott a KRESZ szabályait megszegve úgy vett részt a közúti közlekedésben, hogy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt állt. A vezetés előtt ugyanis új pszichoaktív anyagokat fogyasztott, mégpedig a hasis és a marihuána hatóanyagához hasonló hatású, de mesterségesen előállított szintetikus vegyületet.

A kereszteződéshez érve a férfi az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla ellenére nem biztosított elsőbbséget a neki jobbról a főúton haladó másik személygépkocsinak, hanem bódult állapota miatti figyelmetlenségből az érkező gépkocsi sávjába hajtott. A másik, a megengedett sebességnél egyébként is lassabban haladó autó sofőrje a baleset elhárítása érdekében vészfékezett, azonban az ütközést elkerülni nem tudta, az elé hajtó autó jobb hátuljának ütközött.

Az ütközés következtében a vádlott autója megpördült és a szalagkorlátba csapódva az útszéli vízelvezető árokba csúszva állt meg, míg az érkező autó szintén a jobb oldali szalagkorlátnak ütközött.

A férfi autójának jobb hátsó, 39 éves utasa az ajtó oldalüvegén át az árokba kiesett, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítását követően a szakszerű orvosi ellátás ellenére életét vesztette. A vádlott autójának jobb első utasa súlyos sérüléseket szenvedett, míg a vádlott és a másik autó utasai nem sérültek meg, azonban mindkét gépkocsiban jelentős anyagi kár keletkezett.

A vádlottat korábban, 2016. évben bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt elítélte a bíróság. Soron kívüli orvosi vizsgálata alkalmával a járművezetésre alkalmatlanná nyilvánították.

Vele szemben a járási ügyészség börtönbüntetés kiszabását, a közügyek gyakorlásától eltiltását, valamint a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

Az ügyben 2021. június 25. napján kiadott, fotókat is tartalmazó rendőrségi közlemény az alábbi linken érhető el:

Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki vita közben halálra késelte feleségét Újfehértón – közölte a főügyészség az MTI-vel pénteken.

A vádirat szerint az 51 éves férfi július 28-án alkoholt fogyasztott, amire gyógyszert vett be. Hazaérkező felesége felelősségre vonta az italozás miatt, és azt is kifogásolta, hogy a férje nem mosta el az előző nap használt konyhakést. A nő a kezébe is vette a konyhakést, de azt a vádlott kikapta a kezéből, majd tizennyolcszor megszúrta feleségét a mellkasán és egyéb testrészein – olvasható a közleményben.

A nő sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a helyszínen meghalt.
A rendőrség másnap elfogta a férfit, aki azóta is letartóztatásban van. Az ügyészség azt indítványozta, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz és nem kéri a tárgyalás megtartását, akkor tizenhárom év börtönbüntetésre ítélje a bíróság – közölték.

A magyar baloldal és a magyar baloldali pártvezérek egyformán és egyhangúlag a szankciós politika mellett állnak, ezért ha a baloldal lenne kormányon, nemcsak energiaár-emelkedés, de energiahiány is lenne Magyarországon – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Dabason. Érdekesség, hogy bár Menczer a baloldalt vádolja azzal, hogy a szankciók mellett állnak, mégis a Fidesz-KDNP és személyesen Orbán Viktor volt az, aki mind az eddigi nyolc brüsszeli szankciót megszavazta és aláírta.

Menczer Tamás a kormány országjárásának dabasi állomásán arról beszélt, hogy a háborús konfliktusra Brüsszel elhibázott lépésekkel, a szankciós politikával válaszolt. Hozzátette, hogy korábban azt ígérték a brüsszeli döntéshozók, hogy a szankciós politika révén a háború mielőbb be fog fejeződni. „Ma már tudjuk, hogy ez nem így történt, a háború nem fejeződött be” – fűzte hozzá az államtitkár. Igaz, az ukrán csapatok szinte valamennyi nagyvárost visszafoglaltak már, miközben Oroszország – éppen a szankciók miatt – képtelen pótolni a hadiipari veszteségeit, erről Menczer nem beszélt.

Az államtitkár azt mondta, a szankciók megkezdésekor Brüsszel másik ígérete az volt, hogy Oroszországnak a szankciók jobban fognak fájni, mint Európának. Ma már látszik, hogy ez sem igaz – tette hozzá. Mindez kategórikusan nem igaz, minden létező statisztika és felmérés azt mutatja, hogy amíg az európai országok gazdasága gyarapszik, addig az orosz GDP meredeken zuhan, még az orosz állami elemzők is 2-3 nagyon nehéz évre számítanak.

Közlése szerint amennyiben a 2022-es év első kilenc hónapját összehasonlítjuk a tavalyi év első kilenc hónapjával, akkor látható, hogy az orosz költségvetésben a gázból és olajból származó bevételek aránya ebben az időszakban tavaly 35 százalék volt, az idén pedig 43 százalékra emelkedett. Oroszország rekordbevételeket realizál – mondta Menczer Tamás.  Az államtitkár rámutatott, Európában azért vannak az egekben az energiaárak, mert az elhibázott szankciók miatt szankciós felárat fizetünk, és szankciós inflációt szenvedünk el. Tegyük hozzá, hogy az energiaárak már a háború előtti szintre csökkentek, arról nem Brüsszel tehet, hogy a magyar kormány ötszörös(!) áron vásárolt gázt Moszkvától.

A konzultációs ívek kitöltésével mondjunk közösen nemet a szankciókra – hangoztatta Menczer Tamás, bár nem tette hozzá, hogy ezeket a szankciókat egytől-egyig támogatja Orbán Viktor is.

A magyar baloldal és a magyar baloldali pártvezérek egyformán és egyhangúlag a szankciós politika mellett állnak, ezért ha a baloldal lenne kormányon, nemcsak energiaár-emelkedés, de energiahiány is lenne Magyarországon – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Dabason. Érdekesség, hogy bár Menczer a baloldalt vádolja azzal, hogy a szankciók mellett állnak, mégis a Fidesz-KDNP és személyesen Orbán Viktor volt az, aki mind az eddigi nyolc brüsszeli szankciót megszavazta és aláírta.

Menczer Tamás a kormány országjárásának dabasi állomásán arról beszélt, hogy a háborús konfliktusra Brüsszel elhibázott lépésekkel, a szankciós politikával válaszolt. Hozzátette, hogy korábban azt ígérték a brüsszeli döntéshozók, hogy a szankciós politika révén a háború mielőbb be fog fejeződni. „Ma már tudjuk, hogy ez nem így történt, a háború nem fejeződött be” – fűzte hozzá az államtitkár. Igaz, az ukrán csapatok szinte valamennyi nagyvárost visszafoglaltak már, miközben Oroszország – éppen a szankciók miatt – képtelen pótolni a hadiipari veszteségeit, erről Menczer nem beszélt.

Az államtitkár azt mondta, a szankciók megkezdésekor Brüsszel másik ígérete az volt, hogy Oroszországnak a szankciók jobban fognak fájni, mint Európának. Ma már látszik, hogy ez sem igaz – tette hozzá. Mindez kategórikusan nem igaz, minden létező statisztika és felmérés azt mutatja, hogy amíg az európai országok gazdasága gyarapszik, addig az orosz GDP meredeken zuhan, még az orosz állami elemzők is 2-3 nagyon nehéz évre számítanak.

Közlése szerint amennyiben a 2022-es év első kilenc hónapját összehasonlítjuk a tavalyi év első kilenc hónapjával, akkor látható, hogy az orosz költségvetésben a gázból és olajból származó bevételek aránya ebben az időszakban tavaly 35 százalék volt, az idén pedig 43 százalékra emelkedett. Oroszország rekordbevételeket realizál – mondta Menczer Tamás.  Az államtitkár rámutatott, Európában azért vannak az egekben az energiaárak, mert az elhibázott szankciók miatt szankciós felárat fizetünk, és szankciós inflációt szenvedünk el. Tegyük hozzá, hogy az energiaárak már a háború előtti szintre csökkentek, arról nem Brüsszel tehet, hogy a magyar kormány ötszörös(!) áron vásárolt gázt Moszkvától.

A konzultációs ívek kitöltésével mondjunk közösen nemet a szankciókra – hangoztatta Menczer Tamás, bár nem tette hozzá, hogy ezeket a szankciókat egytől-egyig támogatja Orbán Viktor is.