StyleNews

„Csip-csip csóka, vak-varjúcska” – ugye mindannyian ismerjük ezt a kis mondókát, most ismerjük meg a névadóját. A bakcsó vagy latin nevén Nycticorax nycticorax, a madarak osztályába, azon belül a gödényalakúak rendjébe, és a gémfélék családjába, és ezen belül is a gémformák alcsaládjába tartozik. A népnyelvben sokféle néven ismerjük, a legelterjedtebb ebből a vakvarjú és a vakkánya. „Nem azért mondják, mert vak, hanem azért, mert úgy szól, hogy: kvak-vak…” – írja Fekete István a Tüskevárban a bakcsóról.

Már a neve is fejtörést okoz, a fiatal példányokat az aprócska termetük mellett, a fotón is jól látható barna, terepszínű tollazata pedig észrevétlenné vagy legalább is nehezen felfedezhetővé teszi.

A kifejlett bakcsó testének mérete is csak az 58–65 centimétert éri el, szárnyának fesztávolsága pedig 105-112 centiméter között van. Testének tömege, méretéből adódóan, még az egy kilogrammot sem éri el, hiszen átlagban mindössze 500–800 gramm súlyt nyom egy-egy kifejlett madár.  A bakcsó a rejtőzködés nagymestere, erre rásegít a jellegzetesen gubbasztó testtartásával, így aztán a valós méreténél is sokkal kisebbnek látszik.

A lakókörnyezetébe beleolvadó fiatal bakcsó kifejlett korában fekete-fehér tollazattal ékeskedik. Fekete a csőre, a feje teteje és a háta, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és hasának oldala fehér. A folytonosan környezetét fürkésző szeme vörös. A bakcsó egyik különlegessége közé tartozik, hogy az egész évben halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan az arcbőréhez.

A bakcsó az élőhelyén leginkább szürkület idején figyelhető meg, hiszen bujkáló természetű, aktivitásának idejére utal a tudományos elnevezése, a Nycticorax nicticorax név is, mivel ez a latin kifejezés éjszakai hollót jelent magyarul. A bakcsó napközben társaival csapatosan rejtőzködve pihen a víz közeli nádasokban. Napközben madárraj csoportjában figyelhető meg, de vadászni a szürkület beálltával magányosan jár. Étrendjébe tartoznak a békák, a halak, a vízi rovarok és a kisebb emlősök. Amennyiben fészkét fiókák töltik meg, olyankor kénytelen nappal is táplálék után kutatni.

A bakcsó előszeretettel rejtőzködik a családjába tartozó gémtelepeken és fiókái közösen növekednek a kis kócsagokkal. A Dun-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának illetékességi területén is gyakorta előfordul a bakcsó. Megfigyelhetőek a holtágak, a halastavak fűzbokros rejtett zugaiban. A gyakorlatlan szem nehezen azonosítja be, mert a még kifejletlennek számító, de már az önálló életre képes bakcsó fiatalkori tollruhája teljesen eltér az öregek színezetétől. A több éves madarak elegáns, szürke-fehér tollazata messziről feltűnő és ez által könnyen beazonosíthatóak. A fiatalok bakcsó példányok ehhez képest barnán mintázott, vajszínnel pettyezett tollazata kiválóan beleolvad az őszbe forduló vízparti növényzetbe. Igaz, hogy a bakcsó elsősorban a sötétedés beállta után és éjszaka aktív, egy kis türelemmel, a nádasok mentén, nappal is megfigyelhetünk egy-egy szépséges, fiatal vagy kifejlett halak után kutató példányt.

A nyár végén, augusztus idején kezdenek kiürülni a bakcsó és gémtelepek, a tavaszi költés ideje már lejárt, a bakcsó és gém fiókák felcseperedtek. A madárállomány az ősz közeledtével szétszéled, és a fiatal gémfélék, köztük a bakcsó is olyan helyen is feltűnnek, ahol egyébként nem fészkelnek.

A bakcsó vagy latin nevén Nycticorax nycticorax, hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

Forrás: ddnp.hu

Fotó: ddnp.hu, wikimedia.org

A múlt héten a kapor jótékony hatásait soroltam fel írásomban, hogy ezt az illatos, nyári fűszert még népszerűbbé, és még keresettebbé tegyem, hiszen nem csak fűszerként, de akár gyógynövényként is megállja a helyét. Viszont ha kapor, akkor nem maradhat el mellőle a főzőtök.

A kettő párosítása nagyon sokunk kedvence. A közönséges vagy étkezési tökről (Cucurbita pepo), érdemes tudni, hogy a családjába mintegy 114 nemzetség és 500 faj tartozik. Hazánkban a főzőtök mellett a légnépszerűbb a sütőtök, esetleg még a csillagtök vagy a cukkini.

A főzőtök élettani hatásairól jó tudni, hogy:

A-vitamint bőven tartalmaz a főzőtök. Ezzel már akár a kedvencünkké is válhat, hiszen ez a vitamin olyan fontos érzékszervünket tartja karba, mint a szemünk. Márpedig az ember számára a legnagyobb kincs a szeme világa. Az A-vitamin legfontosabb funkciója, hogy a szürkületben való látásunkat biztosítsa.

E-vitaminban szintén gazdag a főzőtök. Ennek a hírnek elsősorban mi hölgyek örülünk, mert a tök fogyasztásával a bőrük egészségéért teszünk sokat, illetve elodázhatjuk vele az öregedést. Jó tudni, hogy az E-vitamint az antioxidáns hatású vitaminok közé kell sorolni. Ez a vitamin semlegesíti a sejtek anyagcseréje során keletkező és sejtkárosító hatású szabadgyököket. A rossz hír az, hogy a szervezetünk rövid ideig képes tárolni az E-vitamint, így szükséges annak a folyamatos pótlása.

K-vitaminban szintén gazdag. Ez a vitamin pedig a szívünket erősíti. K-vitamin még befolyásolja a véralvadás képességet. Fontos szerepet játszik a csontok növekedésében és azok karbantartásában.

Cukorban szegény, ezért a testedzést végzők, és a fogyókúrázók előszeretettel fogyasszák, Viszont kevés a fehérjetartalma, tehát ilyenkor oda kell figyelni rá, hogy hússal kiegészítsék az étkezést. A csirkemellből készült pörkölt remek választás a kapros tökfőzelékhez.

Rostban gazdag, így jótékony hatással van az emésztésünkre, hiszen serkenti a bélmozgást. Sokan alkalmazzák a különböző tisztítókúrákhoz, mert támogatja a máj méregtelenítő funkcióját.

Magas a szerves sótartalma. Kifejezetten előnyös a tök nyersen történő fogyasztása, amely után a szerves só, illetve nátrium, a vérbe kerülve, emeli a vér só tartalmát, ezáltal csökken a vér cukortartalma.

A tökvirág napjaink egyik újdonsága, nyersen salátákban, töltötten, vagy  bundázva, panírozva, olajban kisütve fogyasztható. Próbáljuk ki. Hímivarú virágot válasszunk, ami keskeny nyéllel kapcsolódik a szárhoz, eltérően a termős virág vaskos nyelétől, amelynek az alján látszik a későbbi termés kezdeménye.