StyleNews

Mintegy másfél hónap alatt több mint 320 ezren írták alá Szlovákiában azt a népszavazás kiírását támogató petíciót, amelynek kezdeményezői az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztését, valamint az alkotmány egy részének módosítását szeretnék elérni – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a petíciós bizottság megerősítésére hivatkozva hétfőn.

Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította. „A népszavazás az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az emberek számára megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel” – írták korábbi állásfoglalásukban a petíció kezdeményezői. A négypárti szlovák kormánykoalíció második legkisebb pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) egy ideje már a koalíciós szerződés átdolgozását és nem utolsó sorban a legerősebb koalíciós pártot, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmat vezető Igor Matovic pénzügyminiszternek a kabinetből való távozását követeli, amit az OLaNO elutasít. Az SaS korábban jelezte, ha feltételei nem teljesülnek, miniszterei elhagyják a kormányt, a napokban pedig bejelentették, hogy összeállították a csapatot, amely a koalíciós szerződés újraírásáról tárgyal majd.
    

Erre Eduard Heger kormányfő úgy reagált, hogy az SaS bejelentette: eldöntötte, hogy bedönti a kormányt. Az aktuális ellenzéki petíció előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által kezdeményezett – petíciós akcióban mintegy 600 ezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására.
    

A népszavazásra azonban nem került sor, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy azt nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit. A vonatkozó szlovák jogszabályok szerint a népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség, ezt a petíció kezdeményezői augusztus közepéig szeretnék elérni, azt tervezve, hogy a referendumot egy időpontban lehessen megtartani az október 29-re kiírt – az idén először egy időpontban megvalósuló – helyhatósági és megyei választásokkal.
    

A petíciós bizottság hétfői közlése szerint naponta átlagosan ezer-négyezer aláírást tartalmazó petíciós ív érkezik a központjukba, ez az információ azt valószínűsíti, hogy a megfelelő számú aláírás különösebb nehézség nélkül összegyűlhet. Szlovákia történetében eddig nyolc alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül a megköveteltnél (legalább 50 százalék és egy szavazat) alacsonyabb részvételi arány miatt csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.

MTI

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez augusztus 8-ára hat ellenzéki frakció. Szerintük megélhetési válság alakult ki az országban, és az azt enyhítő javaslataikról tárgyalnának.

A Momentum, a DK, a Párbeszéd, az MSZP, az LMP és a Jobbik a rendkívüli ülésen a kata-törvény visszavonásáról, a rezsiemelés eltörléséről, az élelmiszerek drágulásának megfékezéséről, áfacsökkentésről, a „klímabérlet” bevezetéséről és a lakóépületek szigetelésére vonatkozó országos program elindításáról tárgyalna – hangzott el az ellenzéki pártok hétfői, közös sajtótájékoztatóján.
    

Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő a kezdeményezést azzal indokolta: a rendkívüli ülésen még a hatályba lépés előtt eltörölhetné a parlament az új kata-törvényt, illetve az érintettekkel való egyeztetés után új szabályozást dolgozhatna ki, amely ésszerű időben, jövő januártól lépne életbe.
    

Emellett – folytatta – a Magyarországon kialakult szociális válsághelyzet miatt azonnali döntésekre lenne szükség több kérdésben is, mert egyértelművé vált, hogy a „megszorítások kora” következik Magyarországon, a kormány a választási osztogatást, illetve az elhibázott gazdaságpolitikáját a magyar emberekkel fizettetné meg. Ki fog derülni, hogy egyáltalán eljönnek-e erre az ülésre a Fidesz képviselői, hazajönnek-e a nyaralásukról, hajlandóak-e megvitatni az ország ügyeit augusztusban is – fogalmazott.
    

Kálmán Olga, a DK-frakció szóvivője közölte: a rendkívüli ülésen megtárgyalnák a DK határozati javaslatát is, amelyben a rezsiemelés visszavonására és egy családokat segítő, gazdaságilag fenntartható rezsicsökkentés kidolgozására szólítják fel a kormányt. Szerinte Orbán Viktor hazudott, amikor a rezsicsökkentés megtartásáról beszélt, miközben rezsiemelésbe és „minden idők legnagyobb megszorító csomagjának végrehajtásába kezdett”.
    

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt: Magyarországot brutális élelmiszerválság sújtja, egyre nőnek az élelmiszerárak és a következő hónapokban tovább fog súlyosbodni az inflációs helyzet. A Párbeszéd határozati javaslata ezért arra szólítja fel a kormányt, hogy teremtse meg az élelmiszer-önrendelkezés feltételeit, vezesse vissza a 2016-ban megszüntetett stratégiai élelmiszer-tartalékot és tegyen lépéseket azért, hogy a klímakatasztrófa hatásaihoz alkalmazkodni tudjon az ország.
    

Az LMP 5000 forintos, minden közlekedési eszközre érvényes bérlet bevezetésére szólítja fel a kormányt – közölte Gál József szóvivő. Hozzátette: a „klímabérlet” nemcsak azoknak lenne segítség, akik nem tudják kifizetni még a 480 forintos benzinárat sem, hanem nagyon sok autóst átterelne a közösségi közlekedésre.
    

Az MSZP országos, otthonszigetelési program elindítását követeli, nemzeti és uniós forrásokból – mondta Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke. Szerinte ez a program biztosítaná az olcsó, megfizethető rezsit és a fenntartható rezsicsökkentést a magyar családoknak.
    

Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője közölte: pártja az alapvető élelmiszerek és a gyerekneveléshez szükséges eszközök áfájának eltörlésére szólítja fel a kormányt. Hozzátette: azt is követelik, hogy a gáz és az áram, valamint a tűzifa áfabevételeiről is mondjon le az állam. Hangsúlyozta: a rendkívüli ülésre „elvárják” a fideszes képviselőket, ők is tartoznak a saját szavazópolgáraiknak annyival, hogy eljönnek és ezekben a fontos kérdésekben elmondják a véleményüket.

MTI

Az LMP gratulál a tatai civileknek, tatai polgároknak, akik a helyi népszavazáson védték meg a tatai Öreg-tavat. Kersztes László Lóránt, a Fenntartható Fejdlődés Bizottságának elnöke szerint ez a helyi civilek harca volt, amit az LMP támogatott, így segítve természeti értékeink megóvását.

A tervezett luxushotel megépítéséről szóló helyi népszavazáson a részt vevő tatai polgárok 93 százaléka utasította el a gigantikus szálloda tervét. Keresztes elmondta, hogy a népszavazás hivatalosan nem lett érvényes, de a város polgárai világos döntést hoztak, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartani. Hasonló volt a helyzet Pécsett, 2007-ben, amikor a NATO-lokátor elleni népszavazáson sem haladta meg a részvétel a jogi érvényesség küszöbét, de az emberek döntése világos és megkérdőjelezhetetlen volt.

Az LMP fontosnak tartotta és támogatta a helyi civilek harcát a tervezett beruházás ellen, és aktivistáink a népszavazási hajrában is küzdöttek a minél magasabb részvételért. Az LMP álláspontja szerint a helyiek döntése egyértelmű, melyet az önkormányzatnak kötelessége elfogadni, és elállni a szállodaépítés tervétől.

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények már fesztiválként értelmezhetők – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Kovács Zoltán emlékeztetett: tavaly a koronavírus-járvány hulláma utáni felszabadultság tükröződött az államalapítás ünnepe köré szervezett rendezvények látogatottságán. Több mint kétmillióan keresték fel a programsorozat helyszíneit és több mint félmillióan érkeztek a tűzijátékra.
    

A nemzeti összetartozás tudata, az egymásra való figyelés és a gondoskodás is tükröződni fog a programokban – emelte ki. Az államtitkár mindenkit arra kért, hogy méltóságteljesen ünnepelje augusztus 20-át a nemzet fővárosában, a szervezők mind tartalmi, mind biztonsági szempontból erre készülnek.
    

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint hétfő reggel ülésezett a rendezvény biztonságos és zavartalan lebonyolításáért felelős operatív törzs, amely elfogadta a rendezvény biztonsági tervét.
    

Hangsúlyozta: augusztus 20., Szent István napja kiemelkedik a nemzeti emléknapok, ünnepek sorából, évek óta ezen a rendezvényen szólítják és mozgatják meg a legtöbb embert a programokkal.
    

Az államtitkár arról is beszélt: politikai hangulatkeltés zajlik, „megint kipécézték a tűzijátékot”, amelyet tavaly is megpróbáltak ellehetetleníteni. Hangsúlyozta: a tűzijáték esetében nemcsak a szerződések köttettek meg már tavasszal, hanem a beszerzések is megtörténtek.
    

Ebben a pillanatban drágább lenne nem megtartani a tűzijátékot, mint megtartani – fogalmazott, hozzátéve, hogy a költségek a tavalyi évhez képest a tűzijáték és a programsorozat esetében sem változtak.
    

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a legjelentősebb ünnepnek nevezte augusztus 20-át. Az ünnepségsorozatra idén a tavalyi közel kétmillió látogatónál is több résztvevőre számítanak, húsznál több helyszínen, több száz programmal várják a kilátogatókat.
    

A Szent István-nap rendezvényeinek előkészületein és a négy napon át folyó programok megvalósításán több mint 12 ezer ember dolgozik – mondta.
    

Ismertetése szerint a nemzeti ünnep rendezvényei hagyományosan a Kossuth téri zászlófelvonással és a Szent István-napi díszünnepséggel kezdődnek, ezt a Magyar Honvédség légiparádéja, a Kapisztrán téren pedig hadászati bemutató követi, a tisztavatást idén is a Kossuth téren tartják. Az ünnepnapon ingyenesen megtekinthető az Országházban a Szent Korona.
    

Hozzátette: a négynapos ünnepségsorozat részeként családi és gyerekprogramok, valamint könnyűzenei koncertek is várják az érdeklődőket. A Mesterségek ünnepe mellett idén újra megrendezik a Divat & Design Fesztivált, a gasztronómiai kínálatot pedig a Magyar Ízek Utcája, a Csárdafesztivál, illetve a Food Truck Show színesíti.
    

A látogatók ellátásáról a meglévő vendéglátóipari egységek mellett több mint százötven kitelepülő kereskedő is gondoskodik, akiktől a tavalyi évben bevezetett megfizethető, szabott áras termékeket lehet megvásárolni – hívta fel a figyelmet.
    

Jakab Zsófia rámutatott: a rendezvénysorozat jelentős hozzáadott értéket képvisel a fővárosi turizmusban, tavaly a napi vendégéjszakák száma duplája volt az átlagos budapesti hétvégéknek. Augusztus 20-án meghaladta a 30 ezret, a négy nap összességében pedig 107 ezer vendégéjszakát töltöttek el a programokra érkezők Budapesten. A külföldi vendégek száma is 60 százalékra emelkedett – tette hozzá.
    

Azt mondta, a programok nemcsak számtalan vállalkozás és több tízezer vendéglátó megélhetéséhez járulnak hozzá, de komoly segítséget jelentenek Budapestnek a nemzetközi turizmus fellendítésében is.
    

A tűzijátékról Tóth Ferenc, a NUVU Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a megszokott időben, 21 órakor kezdődik a körülbelül félórás műsor, amely komplex audivizuális élményt nyújt drón show-val, vetítéssel, épületfestéssel és hangjátékkal.
    

A Margit híd és a Petőfi híd között 4,5 kilométeren hét fő kilövési pontról – 80 méteres bárkákról – mintegy 250 méter magasra lövik fel a nagyobb elemeket, tűzvirágokat, az eget pedig az ezek között elhelyezett 65 másik vízi eszközről kisebb, 50 méteres magasságig emelkedő effektekkel díszítik. Bevonják az Erzsébet és a Szabadság hidakat is, ahonnan a történelmi műsorhoz igazodó szimbólumokat lőnek majd fel, a tűzijátékot hagyományosan görögtűz zárja.
    

Tóth Ferenc megjegyezte: a 40 ezer pirotechnikai eszközt 230 kilövési pontról lövik fel, 50 pirotechnikus és további közel száz ember dolgozik azért, hogy minden a helyére kerüljön. Kiemelte: minden pirotechnikai eszköz – amelyet Németországból, Olaszországból, Szlovéniából, Spanyolországból és Kínából szereztek be – rendelkezik európai minőségi megfelelőségi tanúsítvánnyal, a fellövést szabotázsvédett számítógépről vezénylik, és bármikor leállíthatók a tűzijátékok, akár egyesével is.
    

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleményének tájékoztatása szerint a tűzijáték költsége nettó 1,3 milliárd forint.

MTI

Elhunyt Vagyim Bakatyin, a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) utolsó elnöke, 85 éves volt – jelentette hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökség jólértesült forrásra hivatkozva.

Bakatyin a Mihail Gorbacsov szovjet elnök-pártfőtitkár ellen 1991. augusztusában megkísérelt puccs után került a KGB élére. Ebben a minőségében leginkább arról vált ismertté, hogy az államfő jóváhagyásával, Moszkva jószándékának jeleként átadta az Egyesült Államoknak a moszkvai amerikai nagykövetség új épületének eredeti lehallgatási tervét.
    

Vagyim Bakatyin 1937. november 6-án született a Novoszibirszk megyei Kiszeljovszkban. Elvégezte a Novoszibirszki Építőmérnöki Egyetemet, az építőiparban dolgozott, majd 1973-ban belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába, ami elindította politikai pályafutását.
    

A Kirov, később a Kemerovo megyei pártbizottság első titkára volt, majd a párt Központi Bizottságának tagjává választották. 1988-ban belügyminiszterré nevezték ki. 1991-ben versenybe szállt a választáson Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségéért, és hat jelölt közül az utolsó helyen végzett.

MTI

Az elmúlt hetekben tapasztalt természeti katasztrófák arra ösztönöztek bennünket, hogy a katasztrófavédelmi rendszerben kijelölt állandó állomány mellé további erőket állítsunk készenlétbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka hétfőn az MTI-vel.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy felidézte, hogy két héttel ezelőtt két magyar helikopter állománya Szlovéniában segédkezett vízszállítással egy kiterjedt erdőtűz megfékezésében, de látható, hogy több országban is hasonló katasztrófákkal küzdenek.
    

A hétvégi esőzés ellenére hasonló helyzetek Magyarországon is előfordulhatnak, ezért – összehangban a honvédelmi miniszter által elrendeltekkel – a Magyar Honvédség munkacsoportokkal és nagyobb személyi állománnyal erősítette meg állandó készenléti és készültségi szolgálatait – mondta a parancsnok.

MTI

A magyar versenyzők összesen 47 érmet szereztek az Európai Egyetemi Játékokon (EEJ) július 17-30. között a lengyelországi Lódz városában.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) közleménye emlékeztetett arra, hogy a viadalra 17 magyarországi egyetem képviseletében 313 hallgató utazott. Kiemelték: korábban ennyi egyetemista sportoló nem képviselte még Magyarországot az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) által szervezett multisporteseményen, amelyen rekordszámú érmet szereztek.
    

A kétévente megrendezendő európai viadalra az egész kontinensről érkeztek hallgatók: ezúttal 38 országból több mint 400 egyetem 4000 egyetemista sportolója vett részt. Lódzban 14 helyszínen, 20 sportágban mérhették össze tudásukat, ezekből 18-ban magyar induló is akadt.
    

Magyarországot összesen 417 fő (versenyző, kísérő és játékvezető) képviselte a játékokon, továbbá még számos vendég és megfigyelő is részt vett rajta, mivel a soron következő, 2024-es EEJ-nek Debrecen és Miskolc ad otthont. Utóbbi az 1965-ös Universiade óta a legnagyobb egyetemi multisportesemény lesz Magyarországon.
    

A magyar egyetemisták összesen 47 érmet szereztek, a kiutazó 17 egyetemből 14 gyűjtött érmet. A legeredményesebb magyar egyetem a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem lett 12 éremmel (5 arany, 7 bronz), amellyel a negyedik helyen zárt az összesített ponttábla alapján. Ebben a rangsorban az utolsó előtti napig az élen állt.

MTI