StyleNews

Királyi kitüntetést kapott David Attenborough a wales-i hercegtől a televíziózás, a műsorkészítés és a természetvédelem területén tett szolgálataiért.

Károly herceg szerdán, a windsori kastélyban tartott ceremónián adta át a kitüntetést a 96 éves természettudósnak – írta a BBC hírportálja.
    

Sir Davidet a királynő 1985-ben ütötte lovaggá. Legújabb kitüntetése, a Szent Mihály és Szent György Rend nagy lovagkeresztje még rangosabb elismerés, melyet a természet világáról szóló, nemrégiben készült dokumentumfilmjei, valamint a klímaváltozás elleni harca elismeréséül ítélték oda neki.
    

A népszerű brit televíziós személyiség – többek között a Bolygónk, a Föld vagy Az óceán mélyén készítője – látható volt a Buckingham-palota előtt tartott koncert egy részében, amellyel II. Erzsébet királynő platinajubileumát ünnepelték. Egy Attenborough-ról készült klipet vetítettek a palotára, a cambridge-i herceg pedig felhívta a figyelmet a „látnok környezetvédők” munkájára.
    

Szerdán Windsorban Attenborough mellett Gary Lightbody, a Snow Patrol énekese is átvehette a Brit Birodalom Rendje kitüntetést zenei munkásságáért és észak-írországi karitatív tevékenységéért, Toby Jones színész pedig a dráma területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést.

MTI

A kilenc éve elhunyt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről neveznek el sétányt Budapest XIII. kerületében; a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén meghozott döntést a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója nem támogatta.

A XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Horn Gyuláról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula „konfliktusos személyiség” volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, „amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (…) kapcsolatos értékítélet”.

mti

Jakab Péter Facebook posztjában számolt be a döntésről:

„A Jobbik tagsága több mint 70 százalékos többséggel választott meg a párt elnökének május 7-én. Hiába. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását. Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről.

A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok.Köszönöm a tagság kitartó bizalmát, az elnökségi tagok közül pedig Szabó Gábor, Z. Kárpát Dániel és Dr. Lukács László támogatását. Nem fogom elfelejteni.

Jobbikosok, ha szükség lesz rám, szóljatok! Munkámat a Jobbik frakcióvezetőjeként folytatom, az elnökségnek további jó munkát kívánok.

Maradok a nép pártján!” – áll a bejegyzésben.

„Egy prémium fodrászatba kérték a mentők gyors segítségét hét elején Budára, mert megsérült az egyik vendég” – írja az Országos Mentőszolgálat Facebook bejegyzésében.

„A 30 év körüli nő csupán rövidebb hajat szeretett volna, azonban annyit mozgolódott a székben ülve, hogy végül még a füléből is vágott egy kis darabot a figaró” – áll a közleményben.

A mentősök rövid időn belül kiérkeztek a fodrászathoz és ellátták a nőt, akit végül félkész frizurával ugyan, de stabil állapotban szállíthattak kórházba a mentők.

Kiemelt kép: illusztráció, Pixabay

Bősz Anettet választotta új, humán területekért felelős főpolgármester-helyettesnek a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.

Bősz Anettet a Demokratikus Koalíció (DK) jelölése alapján, Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára választották meg a képviselők titkos szavazással. A pozíciót eddig Gy. Németh Erzsébet töltötte be, de ő parlamenti mandátumot szerzett, és május 1-jén lemondott.

A közgyűlés Bősz Anett főpolgármester-helyettes illetményét a főpolgármesteri illetmény 90 százalékában, havi 1 millió 350 ezer forintban állapította meg. Emellett havi 202 500 forint költségtérítésre is jogosult.

mti

Részben a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) eredményessége, részben mert a kistelepülések egy jelentős részén még mindig csökken a népességszám, a kormány egyelőre ez év december 31-ig meghosszabbította a falusi csok igénylésének lehetőségét – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár felidézte, a falusi csok a Magyar falu program része, amely 2019-ben a falvakban élő emberek életminőségének javítása érdekében indult, hosszú távú célja pedig az volt, hogy megmentsék azokat a településeket, amelyeken rohamosan csökkent a népességszám az elmúlt évtizedekben.
    

A kormánybiztos a falusi csok eredményei között említette, hogy ezt a speciális otthonteremtési és családtámogatási formát 2019. júliusi indulása óta több mint 31 ezer család igényelte, összesen 170 milliárd forint értékben.
    

Arra is rámutatott, hogy ez alatt a körülbelül két év alatt a falusi csokos kistelepülések közül 1223-ban megállt a népességfogyás, sőt döntő többségükben emelkedést tapasztaltak.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay, illusztráció

Törvénnyel lépne fel az élelmiszer pazarlása ellen a spanyol kormány, kötelezné az élelmiszerlánc összes szereplőjét a megmaradó alapanyagok és termékek felhasználására, illetve újra-hasznosítására.

Luis Planas agrárminiszter „úttörő jogi eszköznek” nevezte a kabinet keddi ülésén elfogadott jogszabályt, amelynek célja, hogy csökkentse a kidobott élelem mennyiségét. Mint mondta, a szaktárca adatai szerint 2020-ban minden spanyol 31 kilogramm élelmiszert dobott a szemétbe, az így elpazarolt mennyiség országosan meghaladta a 1,3 millió tonnát.

A parlamentnek benyújtott javaslat előírná az élelmiszerlánc minden tagjának, a termelőktől kezdve egészen a kiskereskedőkig, kiegészítve a vendéglátóhelyekkel, hogy pontos tervet készítsenek a megmaradó alapanyagok és terméket felhasználására, illetve újra-hasznosítására.

Elsődlegesen élelmiszerbankoknak vagy civil szervezeteknek kellene felajánlani a még fogyasztható élelmet, a sorban ezt követné az újrafeldolgozás lehetősége, például a gyümölcsből lekvárt készítve. A már lejárt szavatosságú, de még nem romlott alapanyagokat az állatok élelmezésére lehetne továbbítani, és ha már arra sem alkalmasak, akkor ipari felhasználásuk javasolt, például komposzt vagy bioüzemanyag előállításához.

A kötelező cselekvési terv hiánya kétezer és 60 ezer euró (783 ezer – 23,5 millió forint) euró közötti pénzbírságot vonna maga után, súlyosabb és ismétlődő jogsértés esetén a maximális büntetési tétel 500 ezer euró (196 millió forint) is lehetne. Amennyiben a spanyol parlament jóváhagyja, a törvényjavaslat 2023. január elsején léphet életbe.

MTI
Kiemelt kép: Pixabay, illusztráció