BaHír

Völner Pál a gyanú szerint összesen 83 millió forintot fogadhatott el 2021 júliusáig.

Az ügyészség szerint Völner Pál 2018. május 22-én 5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől – írja a 444.hu. A nap azért emlékezetes a fideszes politikus számára, mert akkor tette le az esküt, hogy az igazságügyi tárca miniszterhelyetteseként szolgálja Magyarországot.

Völner Pál mentelmi jogát kedden függesztette fel az Országgyűlés. A politikus a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjéhez, Schald Györgyhöz köthető korrupciós botrány érintettje.

Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés kedden.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését – olvasható a törvény indoklásában.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.
A veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatályukat vesztik, ha megszűnik a veszélyhelyzet. Ezért a törvény a jogbiztonság érdekében rendezi ezen intézkedések sorsát is.

Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium.
Meghatározták a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályokat. A kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot az adóhatóság jövő év február 15-ig utalja.

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30. A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.

Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja.

Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon.
Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációkor milyen adatokat kell megadnia a taj-számmal rendelkező, illetve nem rendelkező magyaroknak, továbbá a külföldieknek.
A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.

 Ha a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a veszélyhelyzet alatt feloszlatta magát, ennek hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően lép életbe. Időközi választást és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól lehet kitűzni.
 A szálláshelyeken június 30-ig nem kell bemutatni a 14 év alatti gyermekek személyi okmányait, az adataikat a szülők nyilatkozata alapján rögzítik.
A törvény értelmében a veszélyhelyzet után is felmentést kap a közbeszerzési törvény alól a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító bizonyos szerződései esetén.
    

Határidő nélkül marad hatályban a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A törvény indoklása alapján azzal számolnak, hogy az EU meghosszabbítja a fordított adózás 2022. június 30-án lejáró határidejét.
Ugyancsak az adózást érinti, hogy hatályon kívül helyezték az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.
A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a jogszabályba, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozzanak a nagyberuházásokra a régészeti feladatokkal összefüggő költségek csökkentése érdekében. Cél a nagyberuházások ösztönzése.
    Törvénybe iktatták az üzemanyagárak rögzítését 480 forinton november 15-től számítva 3 hónapon keresztül, valamint kiterjesztették a rezsicsökkentést a kis- és közepes vállalkozásokra jövő június végéig.
    Egy évvel meghosszabbodnak a 2021. november 24-e és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.

Pécsnek november 10.-ig lett volna lehetősége benyújtania egy pályázatot, ahol akár egymilliárd forintos támogatást szerezhetett volna a pénzügyminisztériumtól, azonban a pécsi pályázat, egyelőre ismeretlen okok miatt öt nappal a határidő után, november 15.-én érkezett be, ez pedig a pályázat értelmében jogvesztő, élből el kellett utasítani a város pályázatát.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen egy milliárd forint körüli pályázat az év más szakaszában is volt, akkor Pécs nem késte le a határidőt, ugyanakkor mindössze 53,1 millió forintot nyert el. Így a városvezetés potenciális egy milliárd forintról maradt le, azonban közel sem biztos, hogy ezt az összeget megkapták volna, ha időben pályáznak. Ettől függetlenül a város biztosan nincs olyan helyzetben, hogy akár csak néhány tíz millió forintról lemondhasson. Hogy ki hibázott, az jó kérdés. Nem lehet tudni, hogy egyszerűen elnézték a határidőt, netán az egymással való hatalmi harc vett el túlontúl sok energiát a városvezetéstől, vagy szimpla emberi mulasztás történt, mindenesetre egy ilyen ügynek kell, hogy legyen felelőse.

Pláne, hogy a levélben látható, hogy mire kellett volna a pénz.

Ennek értelmében Pécs 174 millió forinttal tartozik élelmiszer beszállítóknak, 862,7 millió forintot pedig egyéb tartozásokra költött volna el a városvezetés. Ilyen lett volna a közterület fenntartás, közútkezelés, köztemetés, közmű- és vízgazdálkodás irányába felhalmozott tartozások törlesztése.

Péterffyék próbálták menteni a menthetőt, november 15-én több, mint két milliárd forintot próbáltak igényelni, „rendkívüli egyedi támogatás” gyanánt, azonban ez már nem a REKI-pályázat része volt, amiről a határidő miatt lemaradtak. Hogy ez a plusz kérvény sikeres lesz-e nem tudjuk, mindenesetre láthatóan nagyon kellene a pénz, a levél szerint például a közösségi közlekedés fenntartására, amivel a hírek szerint egyre nagyobb a baj, és továbbra is bizonytalan a Tüke Busz jövőévi helyzete.