Kezdőlap Blog Oldal 2559

Orbán nem megy Tokióba

Ha péntek reggel, akkor Kossuth Rádió-interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel. Nagy Katalin riporter, július 23-án reggel is sarokba szorítja a Magyarország vezetőjét kérdéseivel.

Népszavazást hirdetett Orbán Viktor szerdán Facebook-oldalán. A téma a gyermekvédelem. Orbán Viktor videójában, melyben megtette a “fontos bejelentést” elmondta, hogy arra kér mindenkit, hogy szavazzák meg: ne mehessen iskolákba LMBTQ-aktivisták, így védjük meg gyermekeinket.

“Azért van szükség a népszavazásra, mert Brüsszel megtámadta Magyarországot”

– mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnök elmondta, hogy az EU azt követeli Magyarországtól, hogy változtassa meg a gyermekvédelmi törvényt.

Orbán Viktor felidézte, hogy a 15′-s migrációs válságkor is támaszkodhatott a népre és abban bízik, hogy ez most is így lesz.

Orbán szerint az EU azt akarja, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat. Elmondása alapján Brüsszel szerint nem akarják, hogy a szülők joga legyen a gyermekek szexuális nevelése.

“Ez nem szabadság, hanem gyermekvédelmi kérdés”

– mondta Orbán Viktor.

A brüsszeli bürokratákat a kommunistákkal hasonlította Orbán Viktor. Állítása szerint annyi különbséggel, hogy most liberális nyelvezetet használnak.

Gazdaságpolitikai kérdésekben egyetértenek az EU-val – mondta Orbán a helyreállítási alappal kapcsolatban.

“Ma jön hozzám a pénzügyminiszter erről tárgyalni”

– mondta a miniszterelnök.

“Képesek vagyunk egyszerre több kérdést is a fejében tud tartani”

– reagálta Orbán arra a vádra, hogy a gyermekvédelmi népszavazás egy figyelemelterelés.

Hozzátette, hogy szerinte a gyermekvédelmi terv a legfontosabb mind közül.

“Nem szeretem a túlságosan bonyolult spekulációkat, az egyszerűbb dolgokat jobban kedvelem”

– reagálta a miniszter a Pegasus-botrány komplikáltságára.

Van 23 deltásunk és 3 gammásunk – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy Európában már elindult a negyedik hullám.

A miniszterelnök elmondta, hogy augusztus elsejétől bármely magyar ember kérheti a harmadik oltását. Még zajlanak viták arról, hogy más típusú vakcinákat lehet e keverni.

Orbán Viktor elmondása szerint azokat az embereket, akik nem szeretnének oltatni, azokat személyesen keresik fel (jelentsen ez bármit is) és megpróbálják meggyőzni.

Meggyőzték a miniszterelnököt Káslerék arról, hogy az egészségügyi dolgozók oltásának kötelezővé tételét.

Veszélyes időket élünk, ilyenkor nem lehet stabil ígéreteket tenni, mondta Orbán Viktor.

Kiderült az interjúból az is, hogy a miniszterelnök sem megy el a tokiói olimpiára.

Forrás: jovotv.hu

Átgondolják a lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését

Miniszterelnöki főtanácsadó: „át kell gondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését.”

„Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését”

– mondta a VG-nek csütörtökön Nagy Márton.

A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója rámutatott: a hiteltörlesztési moratórium 19 hónapja alatt ez a két hiteltípus teljesen elvesztette hitelkeret, illetve rulirozó hitel voltát, valójában átalakultak egy hitelkeretből személyi hitellé, azaz közgazdaságilag szabad felhasználású fogyasztási hitel jellegű termékké váltak.

A moratóriumban résztvevő 1,2 millió lakossági ügyfél, 1,8 millió darab hiteléből 700 ezer, vagyis darabszám alapján 40 százalék ebbe a két hiteltípusba tartozik, míg a fennálló tartozás alapján a moratórium alatt lévő 3000 milliárd forintos hitelállománynak nagyjából csak 4,5 százalékát adják, ami 130 milliárd forintot jelent.

„Tekintettel arra, hogy egy személy rendelkezhet egyszerre hitelkártyával és folyószámlahitellel is így több, mint 500 ezren lehetnek érintettek”

– mondta a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója.

„A moratóriumban résztvevő lakossági folyószámlahitellel és hitelkártyával rendelkező ügyfelek helyzetét mindenképpen érdemes lenne újra értelmezni, még szeptember vége előtt érdemes újragondolni ezen hitelek futamidejét és kamatozását is” – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Forrás: mti.hu

Kékszalag – A tavalyi győztes nyerte az 53. tókerülő versenyt

A tavaly is győztes, Vándor Róbert kormányozta RSM haladt át elsőként az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj balatonfüredi célvonalán csütörtök este.

A gyenge szélben rajtoló verseny utolsó szakasza a címvédő és az időrekordot tartó Józsa Márton vezette Fifty-Fifty nagy küzdelmét hozta, melyből végül az RSM került ki győztesen.
Az élen végző hajó legénységének tagjai: Kalocsai Zsolt, Lange Péter, Bali István, Margitics Botond és Fekete András.
A harmadik helyen a két évvel ezelőtti győztes, Petrányi Zoltán kormányozta AUDAX Django ért célba.

Forrás: mti.hu

Fotó: MTI/Varga György

Ma csodás, napsütéses nyári napunk lesz!

0

Ó REGGELT! Ma kellemes nyári időben lesz részünk! A hőmérséklet 30 fok közelében alakul. A délkeleti szél mérsékelt lesz. Kevés gomolyfelhő lehet az égen, de összességében napos időre van kilátás. Estére feloszlanak a felhők. Mindenkinek szép napot kívánunk! – Meteo Mecsek-kel.

Ma 45 éves Kásás Tamás, Isten éltesse!

0

Kásás Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. A válogatottal felnőtt és utánpótlás szinten is minden nagy tornán szerzett aranyérmet. 2015. május 13-án őt választották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete legújabb tagjának.

Tamás labdaszeretete már fiatalkorában megmutatkozott, köszönhetően édesapjának, Kásás Zoltánnak, aki szintén vízilabdázott és edzőként is tevékenykedett. Tamás 6 éves korában kezdett vízilabdázni. 1993-ban ifjúsági Európa-bajnokságot nyert. Ugyanebben az évben már tagja volt a felnőtt válogatott keretnek. A válogatottban 1994 márciusában mutatkozhatott be, majd junior Eb elsőséget szerzett és a Ferencvároshoz igazolt. 

A válogatottal felnőtt- és utánpótlásszinten is minden nagy tornán szerzett aranyérmet. 2011-ben búcsúzott a válogatottságtól, de 2012-ben még tagja volt a londoni olimpián az ötödik helyezett vízilabda-válogatottnak, a spanyolok ellen 14-8-ra megnyert meccsel köszönt el a vízilabdától.

Kásás Tamás számos érmet szerzett, minket pedig rengeteg szép pillanattal ajándékozott meg. Háromszor nyert olimpiai aranyérmet, ezzel büszkévé téve Magyarországot:

  • 2000, Sydney
  • 2004, Athén
  • 2008, Peking

„Bennem volt egy egészen nyilvánvaló érzés, hogy nem akarok, és úgy, hogy fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni. Volt London után egy év próbálkozásom, amikor úgymond kötelezően megpróbáltam én is közel maradni a tűzhöz: kimentem Amerikába, és egyik barátommal próbáltam segíteni a gyerekeknek, de három hónap után úgy éreztem, nem ez az én utam, nem éreztem motiváltnak magam” – mesélte 2021 júniusában a Jelen hetilap podcastjében Kormos Lilinek, aki korábban maga is vízilabdázott.

Isten éltesse sokáig!
Fotó: Kásás Tamás Facebook oldal

Férfi vízilabda ob I – Fiatal kerettel készül a Pécs a szezonra

0

Fiatal kerettel készül a következő szezonra a férfi vízilabda ob I-ben szereplő PVSK-Mecsek Füszért.

A klub honlapja számolt be a gárda csütörtöki sajtótájékoztatójáról, melyen Antonio De Blasio szakosztályelnök elmondta, hogy a csapat eddig is fiatalnak számított, ezt még tovább fokozták idén, de lesznek tapasztalt játékosok is, akiknek a rutinjára bátran tudnak majd építeni.

Ilyen például a visszatérő Csacsovszky Alex, aki egyéves kitérő után tér vissza Pécsre. A sokat megélt játékosok közé tartozik még a frissen érkező Keresztúri Márton is, akit Tatabányáról igazoltak, neki a góllövés mellett a csapat irányítása lesz a feladata. A PSN Zrt.-ből csatlakozik két fiatal a kerethez: Reisz Patrik bekk-pozícióban, Gelencsér Máté kapusposzton erősítheti az együttest. Rajtuk kívül érkezik még a nagyváradi születésű Oltean Sebastian Debrecenből és a balkezes Almási Patrik az OSC csapatából.

Török Viktor vezetőedző elmondta, hat hét pihenőt követően kezdték el a felkészülést, melynek harmadik hetében jár az együttes, és jelenleg abszolút a fizikális felkészítés van előtérbe helyezve.

„Heti egyszer-kétszer taktikai elemeket is próbálunk elméletben és gyakorlatban is megvalósítani, hogy az újak ezt minél hamarabb elsajátítsák. A tavalyinál is egy sokkal fiatalabb keret lesz az idén, de úgy gondolom, hogy a rutint a fiatalos lelkesedéssel tudjuk majd pótolni. Nagyon bízom benne, hogy minél hamarabb sikerül annyi pontot gyűjtenünk, hogy utána nyugodtan tudjunk készülni a szezon további részére” – nyilatkozta Török Viktor vezetőedző.

MTI

Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt?

0

Vasárnap robbant be a hír, hogy Magyarország is megvásárolta és használja az izraeli NSO kibercég Pegasus nevű kémszoftverét, amivel képesek bárkit, bárhol lehallgatni, lekövetni telefonjuk segítségével. Magyarországon pedig állítólag több újságírót és kormánykritikus befolyásos személy telefonján is megtalálható volt a kémszoftver maradványai.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EMBER SINCS, AKIT TÖRVÉNYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NE LEHETNE MEGFIGYELNI, LEHALLGATNI.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

  1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
  2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
  3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás “egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

  • figyelés és környezettanulmány készítése
  • levélellenőrzés
  • telefon- és rádiólehallgatás
  • rádiófelderítés
  • operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre “kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó “lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

Jövő TV

Koronavírus – Horvátország újabb szigorításokat vezet be

0

Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.

A tárcavezető kiemelte: hétfőtől a magas fertőzöttségi arányt regisztráló, nem európai uniós országokból, például Nagy-Britanniából és Oroszországból érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk.

Hozzátette: az emelkedő esetszámok miatt négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken is. A részleteket pénteken ismertetik. A miniszter azonban annyit elmondott: a helyi válságstábokon lesz a felelősség, hogy az olyan rendezvényeket, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni, engedélyezik-e.

Egy héttel ezelőtt az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön. A mostani, csütörtöki jelentés szerint az adriai partvidék továbbra is kockázatos besorolás alatt marad.

Az elmúlt 24 órában 179 új esetet azonosítottak, így a járvány kezdete óta az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma meghaladta a 362 ezret. A Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon egy ember halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8245-re emelkedett. Kórházban 124 beteget ápolnak, közülük 14-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban eddig 1 604 513-an kaptak védőoltást – a jogosultak 39,5, a felnőtt lakosság 47,6 százaléka -, közülük 1 401 029-en már a második adagot is. A szomszédos Szlovéniában csütörtökre 69 új fertőzöttet szűrtek ki, június közepe óta a legtöbbet, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 258 ezret. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben egy ember halt meg, így a halálos áldozatok száma 4766-ra nőtt. A koronavírusos betegek közül 27-en vannak kórházban, heten közülük intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 884 029-en kaptak védőoltást, az oltásra jogosult lakosság 42, a felnőtt lakosság 50 százaléka. Közülük 777 196-an már a második adagon is túl vannak.

MTI
Fotó: Pixabay

Drogdílereket fogtak a baranyai rendőrök – videó

0

A Baranya megyei rendőrök két szentlőrinci férfit fogtak el, akik a gyanú szerint kábítószerrel kereskedtek. Velük együtt egy kábítószer-fogyasztót is előállítottak, mindhármuk ellen büntetőeljárás indult.

Kábítószer-kereskedelem elkövetésével gyanúsítható férfiakat vett őrizetbe 2021. július 20-án a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy 42 éves férfi a gyanú szerint 2020 novemberétől, míg 37 éves társa idén márciustól több alkalommal adott el kábítószer gyanúját keltő anyagot Szentlőrincen, valamint a település vonzáskörzetében egy állandó vevőkörnek. Egy 32 éves férfi a fenti napon délután Szentlőrincen vette át az anyagot a 37 éves férfitól.

Ezt követően a főkapitányság „Mecsek” Közterületi Támogató Alosztály munkatársai mindhárom férfit elfogták, majd előállították. A férfiak lakóhelyén, valamint egy zártkerti ingatlanban elvégzett kutatás során a rendőrök összesen több mint bruttó 300 gramm kábítószergyanús anyagot, illetve az anyag porciózásához szükséges eszközöket foglaltak le.

Mindhárom férfival szemben kábítószer gyorstesztet alkalmaztak, amely amfetaminra pozitív eredményt mutatott. A rendőrök az őrizetben lévő két gyanúsított ellen kábítószer-kereskedelem, a vásárló ellen pedig kábítószer birtoklása miatt nyomoznak.

police.hu

Akikért a harang szól: 565 éve volt a legnagyobb magyar diadal

1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed szultán hadai felett.

II. Mehmed 1451-ben lett szultán, két évre rá pedig elfoglalta Konstantinápolyt, azaz a mai Isztambult. Ezzel megnyílt a törökök előtt az Európába vezető út, ami nyilvánvaló pánikot okozott a keresztény uralkodók körében. Ezt tetézte az összefogás totális hiánya, aminek következtében a török seregek optimistán állhattak egy európai hódítás elé. Különösen igaz volt ez a Magyar Királyság esetében, ami 1454-től kezdve az Oszmán Birodalom közvetlen szomszédja lett.

II. Mehmed állítólag azt mondta, hogy a következő háborúja során reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja majd elfogyasztani. A magyarságon belül sem volt teljes egyetértés, nemzetközi segítségre pedig tulajdonképpen nem számíthatott Hunyadi János. Egyedül Kapisztrán János szerzetes tudott egy 30 ezer fős sereget kiállítani segítségül. Így is többszörös túlerővel kellett szembenéznie Szilágyi Mihály várkapitánynak és sógorának, Hunyadinak.

Az egyértelmű volt, hogy az első csatára Nándorfehérvárnál, a mai Belgrádnál kerül sor. A Duna az utánpótlás biztosítása miatt létfontosságú volt, így aztán II. Mehmed 1456. július 4-én ostrom alá vette a várost. Az ostrom bombázással indult, amit komolyan megsínylettek a vár falai, ráadásul hajózárat is telepítettek a Dunára. Ezt azonban július közepére a magyarok szerb segítséggel sikeresen áttörték, így sikerült erősítést és élelmet vinni a várba.

Július 21-én jelent meg Kapisztrán seregével, ami miatt a szultán döntő rohamra szánta el magát. Ekkor majdnem sikerült elfoglalni a várat, a legendás Dugovics Titusz hősiességével azonban ezt megakadályozta. Az erről készült rengeteg festmény és feldolgozás mind híres, azonban maga Dugovics szinte biztosan nem létezett. Így a zászlót kitűzni vágyó török katonát magával ragadó hős csak a képzelet szüleménye, feltehetőleg egy 19. századi nemes kreált őséről lehet szó.

Az viszont biztos, hogy a hősies várvédők megtörték a török támadást, aminek köszönhetően július 22-re sikerült megtisztítani a várost. Mehmed azonban újabb rohamra szánta el magát. Ekkor viszont Kapisztrán emberei közül néhányan átkeltek a folyón és rátámadtak a törökökre. Erre nem kaptak parancsot, Kapisztrán maga meg akarta akadályozni a támadást, de végül elsöprő siker lett belőle. A meglepett törökök őrizetlenül hagyták állásaikat, a várban lévő Hunyadinak pedig nem is kellett több. Az alkalmat kihasználva elfoglalta a török ágyúkat, azzal lőtte az ellenséget, akiknek így nem sok esélyük maradt a győzelemre.

Mehmed az arcpirító vereséget követően még aznap este döntött a visszavonulásról és a világ akkori legerősebb seregével vesztesként távozott Nándorfehérvár alól. Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját, augusztus 4-ét főünneppé nyilvánította. A déli harangszó eredetileg azonban nem a győzelmet hivatott ünnepelni, hanem július elejétől a várvédőkért való imádságra buzdított. Azonban a siker miatt a pápa úgy döntött, hogy megtartja a harangszó hagyományát. Hunyadi és Kapisztrán hirtelen bekövetkező halála és az oszmánok még mindig rettegett ereje miatt a török veszély folyamatos maradt. Ennek ellenére a nándorfehérvári diadal történelmünk egyik legfényesebb győzelme lett. Hunyadi nevét rettegve kezdték emlegetni a törökök, a szultánok pedig egészen 1521-ig nem terveztek komoly hadjáratot a Magyar Királyság ellen.

Forrás: Rubicon

Kép: Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása