BaHír

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél vasárnap délelőtt a magyar hősök emlékünnepén.

A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: „ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van”.
Felidézte: már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton „életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében”. 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.

A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért. Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy „biztonságban élhessünk” – tette hozzá a politikus.

Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. „Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk” – fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: „készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni” – jelentette ki a miniszter.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

Forrás. mti.hu

Fotónkon a kozármislenyi háborús emlékmű, a két világháború áldozatainak névsorával.

A Gyermeknap alkalmából 13 rendőrcsemete próbálhatta ki magát rendőri vezetőként.

A Gyermeknap alkalmából 13 rendőrcsemete próbálhatta ki magát rendőri vezetőként. https://www.youtube.com/embed/1U6hzTerytU?autoplay=0&start=0&rel=0

Az „egynapos” vezérőrnagy, százados és főhadnagyok több fontos döntést hoztak; például felvettek egy palacsintasütő nénit, rendelkeztek arról, hogy minden emeleten legyen nyalóka-automata. A motoros rendőrök ugróiskoláztak, a mini minőségellenőr megkóstolta az összes édességet, amit a rendőrségi büfében talált.

A gyerekek a rendőrség több objektumában is látogatást tettek.

A fordított napon mind a gyerekek, mind a felnőttek nagyon jól szórakoztak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság minden gyereknek nagyon boldog Gyereknapot kíván.

Forrás. police.hu

Fotó. police.hu

Löw Zsolt, a friss Bajnokok Ligája-győztes Chelsea másodedzője úgy véli, hogy a labdarúgás legmagasabb szintjén vannak, ahonnan neki nagyon nehéz lenne egyet-kettőt visszalépni.

Az M4 Sportnak nyilatkozva arra a kérdésre reagálva mondta ezt a Manchester City szombat esti legyőzését követően, elérkezettnek látja-e esetleg már az időt, hogy vezetőedzőként is kipróbálja magát.

„Nagyon nehéz döntés ez, hiszen (Thomas) Tuchel oldalán egyre magasabbra, egyre feljebb jutunk. A Paris Saint-Germain edzője lehettem két és fél évig, most a Chelsea-vel Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepelhettünk. Én azt gondolom, hogy a futballnak a legesleges legtetején vagyunk. Egy szenzációs vezetőedzővel dolgozhatok együtt, akivel nemcsak munkakapcsolat, hanem baráti kapcsolat is összeköt. Ez sokkal több annál, mint egy másodedzői poszt. Azért jól meg kell gondolnia az embernek, ha erről a nagyon magas szintről, ahol trófeákat lehet gyűjteni és lehet nyerni, és büszke lehet az emberre egy ország, visszalép-e egyet, vagy visszalép két szintet” – fogalmazott a tréner, aki az előző idényben a PSG-vel BL-döntőig jutott.

A portói 1-0-s BL-diadalt illetően arról beszélt, hogy „kell még pár nap, amíg az emberben ez tényleg leül, és realizálódik, hogy mit is tett, mit is vitt véghez”. Felidézte, négy hónapjuk volt a Chelsea-nél arra, hogy a csapatot átvegyék és belőle egy még ütőképesebb, még jobb együttes formáljanak.

    „Elképesztő az út, amin végigmentünk, nagyon gyorsan történt minden. Ez volt a harmincadik mérkőzésünk, amit játszottunk ez alatt a négy hónap alatt” – utalt arra, hogy a PSG-től történt december végi menesztést követően nagyon gyorsan jött a váltás, és január végétől már a londoni klubban dolgoztak.

„Nagyon boldogok voltunk, hogy ezt a lehetőséget megkaptuk. Abszolút biztosak voltunk benne, hogy jó helyen járunk és jó klubhoz jöttünk. De a családot ott kellett hagyni, a Covid-helyzet miatt nagyon nehéz volt a kapcsolattartás” – emlékezett vissza.

Úgy fogalmazott, hogy „harakiriakció volt” januárban belecsöppenni egy ilyen kihívásba, amikor másnap már mérkőzésük volt.

    „Volt merszünk, volt bátorságunk és energiánk arra, hogy ezen az időszakon átmenjünk, és tudtunk a csapatnak annyit adni az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy teljesen megérdemelten jutottunk a Bajnokok Ligája döntőjébe. Óriási büszkeséggel tölt el, hogy 73 éves édesapám itt tudott lenni a mérkőzésen, a bátyám is és a feleségem is a két nagyobbik gyerekkel” – folytatta.

 A döntőt elemezve azt mondta, érezhető volt a rájuk nehezedő nyomás, hogy mekkora a tétje a mérkőzésnek.

    „Egy kicsit passzívan kezdtünk, rengeteget passzoltunk visszafelé és keresztbe, nem igazán találtuk még a kaput a Manchester City letámadásánál, de a gólunk abszolút begyakorolt figura, egy szenzációsan végigvitt akció volt. Megérdemelt volt a vezetésünk, nyilvánvalóan utána már jött a City, és kellett, hogy jöjjön, és abszolút nyomás alá helyezett bennünket. Nehéz volt kiszabadulni ebből a nyomásból, volt egy-két kontralehetőségünk, de azt gondolom, hogy az 1-0-val megérdemelten nyertünk” – értékelt.

Hozzátette: elsősorban a családja és a barátai miatt örül a győzelemnek, mert rengetegen szurkoltak neki.

    „Megmondom őszintén, lehet ezt frázisnak tekinteni, de én tényleg nagyon boldog vagyok, hiszen a magyar futball szebb időket is megélt már, átmentünk egy nagyon nehéz időszakon, és most újra talán sikereket élhetünk el” – hangoztatta, hozzátéve, hogy most van egy jó válogatott egy jó edzővel, egy stabil szövetség és egy sportot támogató kormány.

    „Nagyon kell örülni minden sikernek. Bízom benne, hogy ez lendületet ad sok embernek a munkájához. Remélem, hogy sok magyar büszke most rám” – mondta.

Forrás: mti.hu

Fotó. wikimedia.org

Egybehangzó vasárnapi brit sajtóértesülések szerint titokban összeházasodott Boris Johnson brit miniszterelnök és Carrie Symonds, akit a kormányfő 2019 decemberében jegyzett el.

A két legnagyobb vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday és a Mail on Sunday beszámolói szerint az esküvőt szombaton tartották meg a Westminster-székesegyházban, az angol-walesi katolikus közösség londoni főtemplomában.
A lapok szerint a ceremónia előkészületei fél évig tartottak, de a tervezést olyan titkolózás övezte, hogy a miniszterelnök és jegyese leendő esküvőjéről még a londoni miniszterelnöki hivatal magas beosztású munkatársai sem tudtak.
Az esküvőn a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásoknak megfelelően csak 30 meghívott vendég vehetett részt, de Boris Johnson és Carrie Symonds nekik is csak a ceremónia előtt hat nappal küldte ki a meghívókat.
A The Sun beszámolója szerint a templom látogatóit a ceremónia előtt néhány perccel kérték meg a távozásra, azzal az indokkal, hogy az épületet „lezárják”.
Carrie Symonds limuzinnal érkezett a székesegyházhoz, és hosszú, hófehér ruhát viselt, fátyol nélkül.
Az 56 éves Boris Johnson harmadszor nősült meg, 33 esztendős feleségének viszont ez az első házassága.
Johnson 199 év óta első olyan brit miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt házasságot kötött: legutóbb Robert Banks Jenkinson, azaz Lord Liverpool nősült meg Nagy-Britannia hivatalban lévő miniszterelnökeként 1822-ben.
A Downing Street tavaly február 29-én jelentette be, hogy Johnson néhány héttel korábban eljegyezte élettársát. A kormányfői hivatal szóvivője ezzel egy időben tudatta azt is, hogy Carrie Symonds gyermeket vár.
A pár első közös gyermeke tavaly április 29-én született a University College London egyetem kórházában, és a Wilfred Lawrie Nicholas Johnson nevet kapta.
Carrie Symonds annak idején Instagram-oldalán felfedte: a Wilfred névvel Boris Johnson egyik nagyapjáról, a Lawrie keresztnévvel az ő egyik nagypapájáról emlékeztek meg, a Nicholas névvel pedig két orvos, Nick Price és Nick Hart előtt tisztelegtek, mivel „ők mentették meg Boris életét”.
Carrie Symonds ezzel arra utalt, hogy Boris Johnson tavaly áprilisban átesett az új koronavírus okozta Covid-19 betegségen, egy hétig ápolták a londoni St. Thomas kórházban, és három napig intenzív kezelésre is szorult.
A konzervatív párti kormányfő még lábadozása idején, a Twitteren közzétett videoüzenetében maga is úgy fogalmazott: semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a St. Thomas kórház orvosai és ápolói az életét mentették meg.
Boris Johnson 1987-ben kötötte meg első házasságát Allegra Mostyn-Owennel, akitől 1993-ban elvált, és még ugyanabban évben feleségül vette Marina Wheelert, akitől négy gyermeke született.
A házaspár 2018-ban különvált, és néhány héttel azelőtt váltak el hivatalosan is, hogy Boris Johnson eljegyezte Carrie Symondst.
Carrie Symonds volt szombati házasságkötéséig az első olyan miniszterelnöki élettárs a modern brit politikatörténetben, aki nem a kormányfő házastársaként élt a Downing Street-i hivatalos rezidencián.
Carrie Symonds 2018-tól egy évig a kormányzó brit Konzervatív Párt kommunikációs igazgatója volt, de 2019-ben, amikor Johnsont miniszterelnökké választották, távozott ebből a tisztségből. Jelenleg az Oceana nevű, a tengeri környezet megóvására alakult, nem profitorientált globális szervezet egyik vezető tanácsadója.

Forrás: mti.hu

Fotó: Chris Jackson/pool/afp