Számos szakértő, orvos, tudós fejtette már ki az álláspontját a koronavírus elleni vakcináról. Ezúttal Tóth Máté szólalt meg: ő egyben a Tibi atya brand feje, ám emellett végzett orvos, és az alábbi videóban – kissé nyers stílusban, de őszintén – fejti ki a véleményét a vakcináról. Érdemes megnézni, jó összefoglalója a jelenlegi helyzetnek.
Máté beszél a védőoltásról, az azt övező összes kételyről, és más vakcinákról is szót ejt.
Magyar Orvosi Kamara titkára, Dr. Nagy Marcell szerint semmi akadálya, hogy kötelezővé tegyék itthon a koronavírus elleni oltást, nem elhanyagolva a megfelelő kommunikációt sem, mivel az ennek össztársadalmi érdeknek kellene lennie, mondta ezt el a Szabad Európának.
A kötelező oltás elrendelése az országos tiszti főorvos hatáskörébe tartozik. Dr. Nagy Marcell, mint egészségügyi szakember a vakcinával kapcsolatos aggályokkal szemben, saját maga beoltását hozta fel ellenpéldaként. Továbbá azzal folytatta, hogy most is vannak munkakörökhöz kötött védőoltások. Ha például valaki ma Magyarországon vadőr akar lenni, be kell oltatnia magát veszettség ellen, és senki sem dolgozhat az egészségügyben, aki nincs beoltva Hepatitis B ellen, mondja a Magyar Orvosi Kamara titkára. Vannak országok, ahová csak bizonyos oltások beadása után lehet beutazni, a sárgaláz elleni oltás például tipikusan ilyen.
Annak, aki Magyarországon kíván huzamosabb ideig tartózkodni, már most is kötelezőek az alábbi oltások:
Számolt be erről a Szabad Európa.
Egyes csoportok oltását kötelezővé tenni sem az, ha például egy településen felüti a fejét a tífusz, mindenkit beoltanak – mondja a MOK titkára:
“AMENNYIBEN A MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ALAPJÁN AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ MUNKAVÉGZÉSHEZ ELENGEDHETETLEN A DOLGOZÓK IMMUNIZÁLÁSA, A MUNKÁLTATÓ ELRENDELHETI AZT A HATÁLYOS SZABÁLYOK ALAPJÁN”.
Az átoltottságot illetően Magyarország világviszonylatban is az élen jár. A Nemzeti Népegészségügyi Központ minden évben kiad egy rendkívül részletes oltási módszertani levelet, amelyben életkorra, vakcinára lebontva leírják, abban az évben kiket, hogyan, mivel kell beoltani.
Az oltás országos kötelezővé tétele viszont nem csupán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági, politikai, jogi szakkérdés is, – ahogy a járványügyi védekezés is a társadalom minden szegmensére hat. – számolt be a hírről a Jövő TV.
Az ehhez kapcsolódó videót itt tudja visszanézni:
A Baranya Megyei Önkormányzat levele:
Őszinte megrendüléssel fogadtuk, hogy tragikus hirtelenséggel elveszítettük az egyik legkiválóbb és legfelkészültebb fiatal kollégánkat, dr. Haffner Tamást kedden.
Nagy munkabírású, szorgalmas, aktív és másokért mindig tenni akaró fiatalembertől búcsúzunk, akinek fájdalmas vesztesége mélyen megrázta közösségünket.
A Baranya Megyei Önkormányzat dolgozói, munkatársai és vezetői őszinte részvétüket fejezik ki a családnak, a hozzátartozóknak, és osztoznak fájdalmukban.
Linzben, Felső-Ausztria központjának belvárosában egy vendéglátós fogta magát, és a lockdown ellenére hétfő délután 16 órakor kinyitotta a kávézóját, így tiltakozva az osztrák kormány járványügyi intézkedései ellen. – írja az azonnali.hu
Osztrák lapértesülések szerint a hely alig fél órát volt nyitva, előbb az önkormányzat pribékjei, majd a rendőrök érkeztek meg, akik azonnal bezáratták a helyet, a bent tartózkodókat pedig felszólították a távozásra.
„Anyaként rákényszerülök arra, hogy megkerüljem a szabályozást: nem tudom már ellátni a gyerekemet!” – állt a kávézó előtti táblán.
Az 51 éves nő elmondta, hogy másfél éve üzemelteti a helyet, tavasszal és ősszel is zárva volt, és bár az osztrák kormány fizet kompenzációt, ám az nem elég arra, hogy eltartsa a családját. A kávézóban egyébként a vendégek viseltek maszkot és a távolságot is tartották. A nőre több, mint 10 millió forintos (30 ezer eurós!) bírság vár, a vendégek pedig nagyjából fél millió forintnak megfelelő eurós büntetésre számíthatnak.
A vendéglátós erre a büntetésre úgy reagált:
nekem már úgyis tökmindegy volt, ezért is nyitottam ki. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy ekkora figyelmet kap az ügye a médiában.
A Magyar Nemzetnek készült készített közvélemény-kutatás szerint az 1000 megkérdezett emberből 62 százalék elégedett a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseivel.
A Nézőpont Intézet szerint Magyarországon jelenleg már ugyanannyian tervezik beadatni, mint amennyien nem (45-44) a koronavírus elleni vakcinát. A tavaly év végi felmérés eredménye szerint a lakosság 35 százaléka lett volna hajlandó beoltatni magát a koronavírus elleni vakcinával.
Az eredmény hátterében szerintük a vakcina magyarországi megjelenése és az első beoltottak pozitív tapasztalatai, valamint sok közéleti személy támogató nyilatkozata okozhatta a pozitív fordulatot.
Az oltási hajlandóság leginkább az 50, illetve a 60 év fölöttiek között nőtt leginkább. A legidősebb korcsoportba tartozók között 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát. Emellett a többi társadalmi csoportban is ugyan kisebb mértékű, de egyenletes növekedés tapasztalható.
Nyitókép: Illusztráció
Az új városvezetés írt ki pályázatot, a Misinatető fejlesztésére. Összesen 35 pályamű érkezett, a szakmai zsűri pedig hármat választott ki: ezekről dönthetnek Önök, hogy melyik készüljön el!
Aktív, családi vagy interaktív Misina?
Az „AKTÍV MISINA” egy olyan mozgás- és túraközpont, ahol a sportolás és a természet szerelmesei kerülnek kiszolgálásra. A volt Misina étterem épületének átalakításával a természetjárók és sportolni vágyók minden igényét kielégíti az öltözőtől az általános vizesblokkokig, vagy a sporteszközök kölcsönzési, javítási lehetőségétől a kávézóval kialakított pihenőtérig. A fejlesztése kapcsán a beruházás elemi aranyosan oszlanak meg a belső és a külső terekben, így a belső kiszolgálóhelyiségeken túl szinte minden korosztály számára mozgási és sportolási felületek jönnek létre az épülettől déli irányban, a külső természeti térben. Az új turisztikai központ kialakításával a Mecseki Parkerdő új szintre emeli a természet és az emberek, elsődlegesen a pécsiek kapcsolatát.
A „CSALÁDI MISINA” egy olyan családicentrikus tér, ahol a családi együttlét és az ahhoz tartozó funkciók kerülnek előtérbe. A volt Misina étterem épületének átalakításával az aktív és passzív pihenésre váró családok igényét elégíti ki a négy szinten létrehozott funkciócsoportok az épület belső, átmeneti és külső, terasz szintjén. A fejlesztése kapcsán – mely során a beruházás elemi aranyosan oszlanak meg a belső és a külső terekben – egyedi eleme egy lombkoronasétány, aminek köszönhetően több korosztály számára nyílik lehetőség a természeti környezet megismerésére. Az új családi tér kialakításával a Mecseki Parkerdő a családokon keresztül többkorosztályos találkozási és kikapcsolódási térré válik.
Az „INTERAKTÍV MISINA” egy olyan kulturális központ, ahol a mecseki bányászat története, valamint az energia, azon belül is a megújuló energiák előállítása, valamint alkalmazása kerülnek bemutatásra interaktív módon. A volt Misina étterem épületéből háromszintes kiállítótér jön létre tematikus kiállítási felületekkel elsődlegesen a Mecsek természeti erőforrásait bemutatva a szén- valamint az uránbányászattól indulva egészen a megújuló energiaforrások széles spektrumán keresztül. A fejlesztése elemi a belső terek kialakításában jelennek, meg, a külső terekben csak néhány szabadtéri installáció kerül kialakításra egy általános környezetrendezés mellett. Az új kiállítótér létrehozásával a fenntarthatóság, az ökologikus szemlélet kerül hangsúlyozásra mely szorosan kapcsolódik Pécs Megyei Jogú Város „Európa Zöld Fővárosa” pályázati kezdeményezéshez valamint korunk kiemelt témájához, a globális felmelegedés elleni programokhoz.
Önöknek melyik tetszik? Szavazzanak ITT!
1943.01.12. a magyar történelem egyik tragikus dátuma: 78 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a szovjet vöröshadsereg offenzívája, amivel áttörték a magyar vonalakat, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba.
A második magyar hadsereg német nyomásra és kérésre került a keleti frontra, 1942 nyarán érkeztek meg az első csapatok, ahol védekező állásokba rendeződtek a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométeres szakaszon. A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták.
A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány Gusztáv vezérezredes ragaszkodott a parancshoz, jóllehet ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást, a hadsereg egy részét talán megmenthette volna. A magyar katonáknak a szovjet és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben (amely az akkor itthon rendelkezésre álló legjobb volt), többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között kellett tartaniuk magukat.
A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17 000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg.
Zömük február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majd’ 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. (Ha 200 ezerből kivonjuk a megjelenteket, akkor sokkal nagyobb a veszteség mint 100-120 ezer ember.)
Elveszett mintegy 100-120 ezer ember. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet, azonban a szovjet csapatok fent említett harcmódja miatt a foglyok száma aránylag csekély volt, és ezek nagy részének sorsáról sem sokat tudunk.
Január 24-én Jány vezérezredes kiadta hírhedt „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és drasztikus fegyelmező intézkedéseket rendelt el. A parancs osztatlan felháborodást keltett. Horthy márciusban a parancs visszavonására utasította Jányt.
Az 1943. április 4-én kelt hadseregparancs utolsó bejegyzése így hangzik:
„Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítom, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot, sőt a hadsereg egyes csapattestei és ennél magasabb kötelékei olyan ragyogó fegyvertényekkel tűntek ki, melyek a régi magyar katonai hírnévhez mindenben méltóak, és felveszik a versenyt bármely hadsereg kimagasló fegyvertényeivel.”
A hadsereg maradványait április 24-én elkezdték hazaszállítani, a hadsereg-parancsnokság működését 1943. április 30-án beszüntette. Az utolsó vonat május 30-án indult, amellyel Jány Gusztáv is hazatért.
forrás: wikipédia, mult-kor.hu
Korábban megosztottunk Hegedüs Tünde gyönyörű képsorozatát a havas Mecsekről. Ezúttal egy videóban szeretnénk bemutatni, hogyan fest a Mecsek és onnan Pécs városa a hótakaró alatt.
Radnóti szerint „ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. A Mecsekről letekintve Pécsre hasonló érzés ragadja magával az embert. A Kis-Tubes kilátóról lélegzetellátó látványt nyújt a város.
Szerencsére télen sem áll meg teljesen a világ. Sokan túráznak a Mecsek erdejeiben, egyedül, családdal, barátokkal. A madáretetőkön csoportosan ülnek az itt maradt madarak. A csipkebogyó bokrok vörös termései rikítva tűnnek ki a fehér hó alól. A tél önmagában nem csak az elmúlásról szól. Magában rejti az újrakezdés, a tiszta lappal való indulás lehetőségét.
Jakab Ferenc virológus professzor szerint: a tünetmentes, de fertőzött személy is megkaphatja az oltást. A kórházban fekvő súlyos tüneteket produkáló betegek oltásáról pedig a kezelőorvosnak kell döntenie. A szakember szerint arra kevés az esély, hogy valaki az oltás után elkapott fertőzést tovább tudja adni egy még be nem oltott személynek. Szerinte az óvintézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg nem végzik el a megfelelő számú oltást, és nem alakul ki a nyájimmunitás. – mondta el a pécsi virológus az atv híradójában.
Az is kiderült az adásból, hogy ő maga is megkapta a védőoltást, aminek semmilyen mellékhatása sem volt.
A kórházban fekvő súlyos tünetes betegek oltásáról pedig a kezelőorvos dönthet majd.
„Semmiféle mellékhatás egy problémát nem okoz, akkor, hogy ha valaki egy akut fázisban kapja meg a vakcinát. Az egy más kérdés, hogy maga vakcina és a vakcinálás mennyire lesz ebben az esetben hatékony. Mindenféleképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a betegség melyik stádiumában kapta meg a beteg, még akkor is, hogy ha nincsenek tünetei, és nyilván ennek megfelelően kezd majd az immunrendszer védekezni és kialakulni” – magyarázta.
A teljes adás ITT nézhető meg.
