Mindenki ismeri a mai ’mesei’ történelmet. Hogy miért a mesei jelző? Mivel az általános iskolában úgy mesélik el, mint egy film vagy könyvajánlót. Hiányoznak azok a mindennapi elemek a történetből, amelyekből érezhetjük, hogy valójában hogyan is zajlott percre pontosan az 1848-as forradalom és szabadságharc.
Kívülről fújjuk a Nemzeti dalt, és fel tudunk sorolni a 12 pontból minimum 2-3-at, DE vajon hányan tudják azt, hogy majdnem megbukott a forradalom egy dadogós szónok miatt, vagy azt, hogy a Nemzeti Múzeumnál, Petőfi nem is szavalt, vagy éppen azt, hogy a forradalom közepette mindenkit hazaküldtek ebédelni?
3 érdekesség, ami nincs benne a történelemkönyvekben:
A dadogós szónok, aki miatt majdnem megbukott a forradalom
A magyar fiatalok, a bécsi forradalom hírére, ismét összegyűltek a törzshelyükön a Fillinger kávéházban. (Igen-igen, ez a kávéház a Pilvax volt, azonban a kávéház idősebb vendégei Pilvaxnak hívták a helyet, a fiatalok pedig az új bérlőjéről, Fillingerről nevezték el.)
Az egyik lelkes ifjú, kinek neve Sükei Károly volt, kiakasztotta a 12 pontot a kávéház melletti falra, miközben egy közel 30 fős tömeg jelent meg előtte, akik előtt belekezdett a szónoklatába. -Szokták mondani, hogy a szándék a lényeg, ami itt meg is volt, azonban tervét nem gondolta át rendesen.- Szegény emberünk, Károly csúnyán dadogott, és a tömegben lévő titkosrendőr nyomban bolondnak titulálta, és el akarták őt vitetni a bolondok házába. Lelkesedését és forradalmi ötleteit, azonban sikerült átadnia a jelenlévőknek, mert Pest polgárai megvédték az önjelölt előadót, és elzavarták a spiclit. Majd Petőfi javaslatára a cenzort megkerülve elindult a nyomdába, hogy kinyomtassa a főbb pontokat.
A forradalmi ebédszünet
Irinyi József hírlapíró, és a 12 pont ötletgazdája szólította fel a tömeget arra, hogy forradalom ide vagy oda, a pesti embereknek pontban délben ebédelniük kell! Az 5000 fős tömegnek több sem kellett, mind hazamentek enni egyet, majd kétszeresen annyian, 10.000-en tértek vissza a Nemzeti Múzeumhoz, ahol Vasvári Pál és Irinyi várta őket egy friss szónoklattal. A közhiedelemmel ellentétben Petőfi ezúttal nem szavalta el a Nemzeti dalt.
A díszvendég, aki meg sem jelent az eseményen
Az ifjak még az „ebédszünetben” megrendelték aznap estére a Bánk bán előadását, holott nagyon aggódtak az est díszvendége végett, hogy a súlyos politikai fogságból szabadult Táncsics nem lesz jelen a színházban.
Legelőszőr egy olyan ötlet jutott az eszükbe, hogy színésszel helyettesítik Táncsisot, azonban az est olyan fordulatot vett, amire még a forradalmárok sem számítottak. Az előadás túl egysíkú volt egy ilyen pörgős napon, és senki nem tudta végig ülni a színházi darabot. A színészek ekkor énekelni kezdték a Maseillaise-t, a Rákóczi-indulót, és csak sokára jutott eszükbe elénekelni az Erkel Ferenc által megzenésített Himnuszt.
Azonban a tömeg kezdett kiakadni, és Táncsisot követelték. Petőfi és Vasvári a színfalak mögött voltak, mikor Jókai bevallotta az igazat: a fáradt fogoly nem tudott eljönni. A tömeg természetesen csalódott és mérges lett, a helyzetet pedig Laborfalvi Róza színésznő mentette meg, aki Gertrudist játszotta. Kiment a színpadra Jókai mellé, mellére tűzte a kokárdáját, majd megcsókolta. A nézőkből ekkor robbant ki a taps és az éljenzés.
Ezek a pontok hiányoznak a történelemkönyvekből, mert éppúgy mutatják be a kisiskolásoknak a forradalmat, ahogyan történt. A fentiekkel kiegészítve a tudásunkat, ki milyen képet lát maga előtt?
Ugye, hogy valóságosabbá válta e történelem!?
