Január 6-án a katolikus egyház a vízkeresztet, vagyis Jézus Krisztus megjelenését ünnepli. Liturgikus ünneppé vízkereszt napja a IV. században vált a kereszténységben. Keletről terjedt nyugat felé. Vízkereszt napja három eseményre is emlékeztet:
- a napkeleti bölcsek imádására,
- Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban,
- Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
Vízkereszt hagyományos elnevezése a Szentírásra utal vissza. Míg az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánul meg az emberek előtt, Mózesnek. Mindezek az ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, mikor emberré lesz. A vízkereszt latin kifejezése is erre utal, hiszen a vízkereszt vagy Epiphania Domini, magyarul azt jelenti, hogy az Úr megjelenése. Vízkereszt ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus Krisztus megjelent közöttünk, és elhozta számunkra az üdvösséget.
A keresztény egyházi ünnepi gyakorlatok mellett vízkereszt napjához számtalan népi hagyomány kötődik.
Mivel vízkereszt, vagy a háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, és egyben a farsang kezdőnapja is, ma is él a hagyomány, hogy ezen a napon bontjuk le a karácsonyfát. A keleti egyházban ezen a napon ünneplik Jézus születését. Január 6, egyben Gáspár, Menyhért, Boldizsár királyok napja, akik az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei.
A népi hagyományokban ezen a napon szokás volt a szenteltvíz hazavitele, mert gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Otthon aztán az állatok itató vízébe is tettek belőle, hogy az év folyamán ne legyenek betegek. Az emberek pedig magukra locsolták, így védekeztek a betegségek és a rontás ellen. A maradékot a ház földjére locsolták, hogy áldást hozzon a házra.
Az épületek megszentelésénél kialakult a szenteltvízzel való megáldás és az, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték G + M + B. Később a házszentelést a papok végezték, és ennek szokása egybeolvadt az egyházi adó beszedésével.
Természetesen vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások, melyek szerint, ha ezen a napon esik az eső vagy süt a nap, akkor hosszú tél, és száraz nyár elé nézünk. Ha pedig hideg napra ébredünk, akkor a korai tavaszban reménykedhetünk.
Baranya, Somogy, Bács-Bodrog, Zala, Pest, Szatmár, Csanád és Bihar megyében nagy népszerűségnek örvendett a vízkereszti háromkirályjárás. A téli egyhangúságot megtörő vízkereszti háromkirályjárás baranyai változataiban egy többnyire hosszú, dramatikus játék szerepel, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként nem csak bemutatkozik, de több jellegzetes karácsonyi éneket is elénekelnek, amelyek adománykérő rigmusokat is tartalmaznak. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok, jellegzetes viseletdarabja kell hogy legyen a díszes süveg, és fontos, elmaradhatatlan kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.
Fotó: pixabay.com
