Hoffmann Géza 1936. július 2-án született Kőbányán, Budapesten. Édesanyja Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében művezető. Valószínűleg tőle örökölte kitűnő zenei hallását. Édesapja Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője, tőle a humor érzékét kapta.
Háromszor felvételizett a Színművészeti Főiskolára, de nem vették fel, egyedül Básti Lajos engedte át az első rostákon. Ascher Oszkár mindig szavalatot kért tőle, ami neki soha nem sikerült. Említette, hogy a paródia neki jobban megy, mire Ascher úgy válaszolt, hogy ahhoz meg ő nem ért. Így a Kőbányai Porcelángyárban lett porcelánfestő, és beiratkozott Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába.
1960-ban végez a Rózsahegyi Színiiskolában. Első magánszáma a Ruhatár című jelenet, ami kis főiskolai helyzetgyakorlat. Azt a tanácsot kapja, hogy keresse fel a Fészek Klubban Szendrő Józsefet, a debreceni Csokonai Színház igazgatóját. Szendrő rövid beszélgetés után színházába hívja, és ott nevének átkeresztelése után (Hofi Géza) 1960. szeptember 1-jétől színészként szerződteti.
1963-tól az Országos Rendező Iroda (ORI) műsoraival járja az országot, vállal fellépéseket Budapesten és vidéken kultúrházakban és vendéglátóipari egységekben. A számait maga írja, a zenét is ő állítja össze. Olyanokkal lép fel, mint Ákos Stefi, Alfonsó, Bilicsi Tivadar, Brachfeld Siegfrid, Mezey Mária, Toldy Mária stb. 1964-ben a televízió Utánzók Klubja című műsorában lép fel a maga által írt Armstrong-paródiával, de a rendkívűli tehetség mégsem arat átütő sikert. 1965-ben az Interkoncert rendezésében egy hónapos szovjetunióbeli esztrádműsor sikeres szereplője. Itthon fellép az Emke, a Savoy, a Béke Szálló Kupolatermében. Egyre ismertebb, egyre népszerűbb, egyre sikeresebb, mégis hiába kilincsel a Vidám Színpadon és a Kamara Varietében, mégsem szerződtetik. 1967-ben Siófokon a Halló! Itt Balaton! című műsorban megjelenik a nagy kettős Hofi–Koós. Ez évben vendégművészként lép fel a Mikroszkóp Színpad Mai vendégeink című műsorban. Hofira felfigyel Marton Frigyes, aki a Magyar Rádió (Kossuth) szilveszteri műsorában fellépteti Fesztivál vízió című magánszámával, ami az akkoriban sikeres Táncdalfesztivál paródiája. Ezzel a műsorral végre sztár lett. Az ország egyik legnépszerűbb parodistája, énekes és színész, író és táncos, már-már egy új műfaj megteremtője.1968-ban részt vett a Szófiában megrendezett Világ Ifjúsági Találkozón. Szeptemberben Ilku Pál művelődésügyi miniszter dicséretben részesíti az ORI-szólistát. A televízió szilveszteri műsorában a Slágerkupa című műsor résztvevőjeként a Koós–Toldy–Hofi trió nyeri meg a kupát. 1969. január 1-jétől a Mikroszkóp Színpad Tessék tovább menni című műsor vendégművésze. Közben egyre gyakoribb rádiós fellépésekre, svédországi és dániai vendégszereplésre kerül sor. 1969. június 25-én meghalt imádott édesanyja. A Magyar Rádió szilveszteri műsorában Énekóra című számával lép fel (Sammy Davis-paródia).
2002. április 7-én játszott utoljára a Madách Kamara Színház színpadán. 2002. április 10-én, hajnalban, álmában érte a halál.
Elismerései:
1970. január havában a Magyar Rádió Nívódíjban részesíti. Áprilisban a kabaréművészetben nyújtott alakításáért Jászai Mari-díjat vehet át. 1972-ben az ifjúság körében végzett kiemelkedő kulturális tevékenységéért a KISZ Budapesti Bizottsága által adományozott emlékplakettet kapja. 1973 januárjában a Magyar Rádió Nívódíját kapja. A kabaré műfajban elért eredményeiért másodszor is Jászai Mari-díjat kap. 1974 januárjában a Magyar Televízió elnöke nívódíjban részesíti. 1975. február 22-én a Magyar Rádió és Televízió elnökének nívódíját veheti át. 1976-ban a Magyar Rádió nívódíjjal tünteti ki. 1977-ben a Magyar Televízió elnökségének nívódíja a Még mindig aktuális című műsorért. Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetést kapott. A 10 éves Mikroszkóp Színpad jubileumi ünnepségén aranygyűrűt kapott. 1978-ban a Magyar Televízió elnökségének nívódíját kapja a Szilveszter ’77 című műsoráért. 1979-ben a Magyar Rádió elnöksége a szatirikus és humoros műfaj terén végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként Karinthy-gyűrűvel ajándékozza meg. 1985 áprilisában a Munka Érdemrend Aranyfokozatával tüntetik ki. 1986 májusában a Koncert című produkcióért a Magyar Televízió nívódíját veszi át. Júniusban a veszprémi TV-fesztiválon a Koncert színész- és közönségdíjat kap. 1987 januárjában a ’86. évi rádió szilveszteri kabaréban elhangzott műsoráért nívódíjat kap. 1988-ban a Magyar Rádió zenei főosztálya kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményéért eMeRton-díjjal jutalmazza. Áprilisban a szocialista kultúráért tett kimagasló érdemeinek elismeréseként a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet kapja, és a tv leadja a Hoféliát. 1990. januárjában a Magyar Rádió elnökségének nívódíját kapja. 1991 májusában Szakszervezeti Művészeti kulturális díjat kap. 1995-ben Déryné-díjjal tüntetik ki, amit csak színésznők kaphatnak. Ő az egyetlen férfi, aki megkapta. 1996-ban Kőbánya díszpolgárává avatják. 60. születésnapja alkalmából – művészi pályája elismeréséül –, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapja. Bonbon-díjat kap. 1997-ben a magyar színművészet ÖRÖKÖS TAG-jai közé választják. Áprilisban a Madách Kamara Színházban játszott Élelem bére eléri az 1100. előadást, ahol aranygyűrűvel ajándékozzák meg. 1998-ban veszi át Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől a Kossuth-díjat. Áprilisban az Artisjus az év könnyűzenei produkciójáért Huszka Jenő-díjjal jutalmazza. 1999-ben újabb Bonbon-díjat kap. 2000 februárjában a harmadik Bonbon-díjat veszi át. A közönség szavazata alapján elnyeri a „2000” magyar kitüntető címet. A Demény Pál Alapítvány Kuratóriuma Demény Pál-emlékéremmel adományozza meg. Októberben a Pro Cultura Urbis Közalapítványi díjat kapja meg. A Fővárosi Önkormányzat által alapított díjat 2002. január 17-én ünnepélyes keretek között veszi át a Madách Kamarában Schiffer János főpolgármester-helyettestől. Halála után megkapja a VI. kerülettől a Díszpolgári címet. 2002-ben a Főváros szobrot emel neki a ‘Pesti Broadway’-n.
Forrás: hofi.hu
