Szörényi Levente (teljes nevén: Szörényi Levente Bálint, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, 1945. április 26-án született az ausztriai Gmunden-ben.
Szörényi Leventéről túlzás nélkül állítható, hogy a magyar pop-rockzene egyik alapítója, és egyik legmeghatározóbb, és egyben legismertebb, legnépszerűbb alakja. A Mediterrán, a Balassa, a Bajtala, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. Több tucat sikeralbum és színpadi darab szerzője, előadója. Jelentős részt vállalt a magyar beatzene megteremtésében. Illés Lajossal és a Tolcsvay fivérek zenekarával együtt, nevéhez fűződik a Kárpát-medence népzenéjének és a modern beat / rock zenének a házasítása. Ezáltal sokat köszönhet a munkásságnak a népzene népszerűsítésének ügye. Felesége volt Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, közös gyermekük Szörényi Örs, aki szintén zenész.
Szörényi Levente borászként is debütált már, ugyanis 1994 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, ebben az évben vásárolt meg egy elvadult ős szőlőst és egy romos présházat a Balaton-felvidéken. Az elhanyagolt birtokot lekaszálta, szőlőt telepített rá, mely pár éven belül termésnek indult. Boraival több ezüst- és aranyérmet is nyert már.
2000 óta régészeti kutatásokat is finanszíroz, ehhez kapcsolódóan van egy szentendrei bejegyzésű régészeti alapítványa is, Holdvilág-árok Alapítvány néven, amellyel a Pomáz fölötti Holdvilág-árokban végeznek kutatásokat.
Szörényi Leventének három könyve jelent meg, az első 1996-ban, a Betemetett Magyar Múlt című, Csathó Pál által alapított könyvsorozatban. Az első címe Az eltűnt Ősbuda nyomában. 1998-ban szerkesztett egy könyvet Sashegyi Sándor emlékére, amely ugyanebben a sorozatban jelent meg Holdvilágárok-Holtvilágárok címmel. Ezt követte 2005-ben a De ki adja vissza a hitünket?!, amely válogatott interjúkat tartalmaz, majd 2008-ban a Színház és történelem, amelyben az színpadi műveinek történelmi hátterére világít rá. Utóbbihoz egy vetített képes előadás is tartozik, amit az ország minden részén bemutatott és bemutat napjainkban is. A nemrégiben megjelent Legendák és valóság a Pilisben című vaskos könyv társszerkesztője is volt, amely elsősorban Sashegyi Sándor 1945-ben megkezdett pilisi kutatásainak eredményét tartalmazza, és amelyhez szintén tartozik egy könyvbemutató előadás is.
Szörényi Levente zeneművei: Human Rights (beatoratórium, 1971), Kőműves Kelemen (rockballada) (1982), István, a király (rockopera, 1983), Fehér Anna (rockballada, 1988), Fénylő ölednek édes örömében… (Innin és Dumuzi-oratórium, 1989), Atilla – Isten kardja (rockopera, 1993), A kiátkozott (zenés történelmi játék, 1997), Atilla – Isten kardja (trilógia változat, 1999), Veled, Uram! (történelmi opera, 2000), István, a király (felújított változat, 2000), Atilla – Isten kardja (felújított változat, 2000), Ének a csodaszarvasról (zenekari szvit, 2003), Elég volt! (kóruskantáta, 2003), Árpád népe (misztikus opera, 2006), A sziklák meghasadnak (himnusz, 2007), István, a király (felújított, 30 éves jubileumi előadás, 2008), Veled, Uram! (felújított változat, 2012)
Szörényi Levente díjai, kitüntetései: SZOT-díj – állami kitüntetés (1981), Popmeccs: Az év zeneszerzője (1983), Erkel Ferenc-díj – állami kitüntetés (1983), EMeRTon-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (1990), Magyar Művészetért Alapítvány különdíj (1990), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – állami kitüntetés (1994), Huszka Jenő Életműdíj (1995), Magyar Örökség díj (1995), Tőkés László-díj (1998), Kossuth-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (2000), Prima díj (2003), Hungaroton Életműdíj (2005), Budapest díszpolgára (2010, Fonogram Életmű-díj (2011), Artisjus-díj (2011), Jubileumi Prima Primissima díj (2012), Gundel Életműdíj (2013), Szeged Aranyérme (2013), Kölcsey-emlékplakett (2018), A XIII. kerület díszpolgára (2018), Emberi Méltóságért-díj (2020)
Forrás: jegy.hu, moly.hu, wikipedia.org
A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, kulturális híreket, információkat.
