Február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatót Dr. Keresztes László Lóránt pécsi országgyűlési képviselő. A helyszínválasztás szimbolikus volt, a képviselő Pécs-Patacsról, Kovács Béla, a Független Kisgazda Párt oroszok által jogellenesen elhurcolt egykori főtitkárának szülőháza elől jelentkezett be.

Elmondta, hogy bár az Országgyűlés 2000-ben hozott döntése értelmében február 25-én van a kommunizmus áldozatainak emléknapja, az azóta eltelt 24 évben mégis elmaradt a valódi emlékezés és szembenézés. Ennek oka, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy a kommunista állambiztonság egykori fenntartói milyen módon hálózták be a rendszerváltó pártokat és miként avatkoztak be a rendszerváltás folyamatába. Nem tudhatjuk továbbá azt sem, hogy azok, akik egykor politikai hatalommal rendelkeztek, hogyan alakították azt át politikai hatalommá.

A képviselő emlékeztetett, hogy nem csupán a szembenézés maradt el, de az egykori állambiztonság besúgói közül ma többen is pozícióban lehetnek a Fidesz döntése értelmében.

Soha nem lehetünk elnézőek a gyilkos eszme követőivel, a kommunista rendszer fenntartóival kapcsolatban és elfogadhatatlan az is, hogy politikai érdekekből az egykori besúgókat még ma is fontos közéleti pozícióban tartják. – mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz-KDNP hozzáállása jól mutatja azt az értékvesztést, elhallgatást és hazugságot, ami a teljes kormányzati rendszerre jellemző, legyen szó egykori kommunista besúgók rejtegetéséről vagy a kegyelmi ügyről. Ki kell mondani, hogy ez a rendszer az áldozatokat cserben hagyja, a bűnösöket pedig védelmezi. – hangsúlyozta.

Keresztes felidézte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete arról beszélt, hogy az ügynökakták szabadon kutathatóak. A képviselő elmondta, hogy ez egy hazug állítás, a jelenlegi jogszabályok szerint pedig egy közszereplő titkosíttathatja a levéltárban a róla szóló iratokat, továbbá rengeteg olyan adminisztratív korlátozás van, ami lehetetlenné teszi, hogy a kutatási eredményeket nyilvánosságra hozzák, az egykori kommunista besúgók pedig beperelhetik a kutatókat.

Szégyennek nevezte, hogy 34 évvel a rendszerváltás után még arról kell beszélni, hogy nem biztosított az állambiztonsági múlt átláthatósága és az aktanyilvánosság. Ezért az LMP 29. alkalommal is benyújtja az aktanyilvánosságra vonatkozó törvényjavaslatát.

Sajtótájékoztatója végén Keresztes elmondta, hogy mivel a Fidesz-KDNP minden nyilvánosságra hozott érve konkrétan cáfolható, ezért nyílt vitára hívja Gulyás Gergely minisztert, akinek így lehetősége lesz, hogy először elmondja, hogy milyen politikai érdeke fűződik a Fidesznek az egykori kommunista besúgók rejtegetéséhez.