Az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely arra szólít fel, hogy zároljanak nagyjából 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó támogatást. A szavazáson 573 európai parlamenti képviselő vett részt, 416 mellette, 124 ellene szavazott, és 33 képviselő tartózkodott. Az EP képviselői állásfoglalásban kijelentették, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.
Eközben csütörtök reggel derült ki, hogy az Európai Bizottság nagy valószínűséggel fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait, és azt javasolja jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget. – írta a 444.
Az EP-s szavazásnak önmagában nincs közvetlen befolyása a milliárdok sorsára, a feltételességi eljárásban ugyanis az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre. Azonban korábban a német FAZ, a Népszava és több másik lap is úgy értesült, hogy hogy az Európai Bizottság mégis a 3000 milliárd felfüggesztésére tesz majd javaslatot. Ezt aztán csütörtökön a versenyképességi operatív programok konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter sem cáfolta. – írja a Telex.
Az EP-javaslat szerint
- „a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések nem elegendőek annak bizonyítására, hogy a jogállamiság elveinek magyarországi megsértése már nem érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy hogy ennek kockázata komolyan nem áll fenn”;
- arra sem, hogy „megfelelően orvosolják a tanácsi végrehajtási határozat tervezetében a Bizottság által említett hiányosságok korlátozott körét”;
- felemlegetik, hogy „nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben” (ahogy több más tagállam sem, és erről nem is alkudoztak az Európai Bizottsággal);
- és „úgy véli, hogy a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”.
- A képviselők az EU költségvetésén felüli helyreállítási alap elköltésére készült magyar tervet se hagyatnák jóvá, amíg a kormány nem hajtott végre minden jogállamisági ajánlást. (Erről első körben az Európai Bizottsággal kell megállapodni, végül a tagállamok döntenek egymás helyreállítási terveiről, az EP-nek ebben a folyamatban sem osztottak közvetlenül lapot.) A képviselők többsége azt is szeretné, ha Magyarország megfelelne az Európai Bíróság és (az EU-tól független) Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteinek is.
A végső döntést a Bizottság ajánlása alapján a Tanács hozza meg december 19-ig.
